Stohl András a mi Jack Bauerünk?

A magyar krimi (bűnügyi vagy akciósorozat) utoljára akkor volt nézhető, amikor a forgatókönyv szerint még a főgonosz is elvtársnak szólította a rendőrkapitányt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a jó krimihez kommunizmus kell, csak hát azóta legfeljebb olcsó rendőrségi propagandafilmek készültek, amikben nem csak a karhatalom imázsát építették (ez azért jó, mert ingyen jön szerepelni a bevetési alegység meg a kutyás rendőrök), de azért elhelyeztek néhány súrolószer és instant kávé reklámot is. Hunyadi főtörzs Knorr csirkehúslevest ivott bevetés előtt a Kisvárosban, az Európa Expresszből kifejlődő Rendőrsztoriban (A Tv2-n ment és bukott 2002-ben) meg Daewoo Matizzal üldözték a bűnt a rendőrök, mert a szponzor ugyebár azt hiszi, hogy a termékelhelyezés az, ha röhögnek a termékén.

A rosszemlékű Rendőrsztori óta éppen ezért nem is készült magyar krimisorozat, de végre most újból forgatnak, ezúttal az m1 próbálkozik meg a bűnnel és a bűnüldözéssel, ugyebár közszolgálatilag.

Űrgammák-szál

A most készülő sorozatról eddig annyit lehetett tudni, hogy tizenhét részes lesz, szeptemberben mutatják be, Tűzvonalban címen fog futni és szerepel benne Stohl András. Ez utóbbi kifejezetten rémülettel tölt el, hiszen Stohl utoljára az Európa Expressz című színes, egészestés reklámkrimiben tűnt fel rendőrként. Ha most ugyanazt hozza, biztos a bukás, talán még országgyűlési interpelláció is lesz a dologból. Másrészt persze Stohl mégsem egy Usztics Mátyás, ráadásul tévészereplései ellenére kifejezetten jó színész, úgyhogy felesleges előre pánikba esni, és rémülten elhajítani a távvezérlőt.

Ha a sajtóhíreken kicsit túlra nézünk, mondjuk egészen az IMDB-ig, akkor megtudhatjuk az egyes epizódok címét (Akkor higgy nőnek vagy éppen Aranylövés), plusz kicsit képbe helyezhetjük magunkat az alkotókat illetően. Ott van például az egyik rendező, Pajer Róbert, aki profi tévés szakember, az Egy rém rendes család Budapesten mellett Jóban-rosszban, Szeress most és Kisváros-epizódokat forgatott. Ott van még Soós Péter, a másik rendező, aki egyébként eddig nem sok mindent rendezett, de én a Csaó, Bambinó című tévés musicalt, vagy mit kifejezetten szerettem. Eddig nincs nagy baj, a Rém rendes profi például nagyon profi iparos munka, de aztán rákattintunk a forgatókönyvet jegyző Böszörményi Gyulára, aki az IMDB szerint utoljára 1995-ben volt aktív, akkor viszont az Űrgammák sztoriját farigcsálta. Egyre kétségbeesettebben klikkelünk, és rájövünk, hogy a karaktereket és a cselekményt kidolgozó Fonyódi Tibor a Báthory Erzsébetről szóló iszonyatosan rossz Christopher Lambert-film forgatókönyvén is dolgozott. Igen, most kell picit kétségbe esni.

Remegő kamerák

Szerencsére, amikor a forgatás hatodik napján a sorozatnak otthont adó, lerobbant rendőrőrsön járunk (egykor tényleg az volt), nem ilyen tragikus a helyzet, például nincsen purhabból kiöntött vezérlőterem, meg űrkirálynőnek öltözött Szulák Andrea. Van viszont koszos lambéria, pár ócska számítógép, meg fehér csempével borított zuhanyzó, tehát a díszlet tényleg majdnem olyan, mintha egy valódi rendőrőrsön járnánk. Na jó, a főnök irodája az amerikai filmeket idézi, vannak a beosztottak asztalaira néző ablakok, és reluxa, ami az ablakokat takarja (ezen keresztül lehet leskelődni, esetleg ezt kell látványosan lehúzni, ha a főnökhöz belibben a titkárnő), meg persze van nagy üvegajtó, amit jól be lehet csapni, ha a főnöknek ugyebár elege van a rossz felderítési arányokból, meg az önfejű rendőrökből, akik játsszák itt a hőst, meg új társat kapsz, ha így megy tovább. Még jó, hogy a rendőrőrs vezetőjét nem egy üvöltöző afroamerikai játssza.

Annyi pár jelentből is látszik, hogy a Tűzvonalban a magyar viszonylatban magas költségvetéshez képest (epizódonként 12 millió a szükséges 40-100 helyett) elég nagy kompromisszumokkal készül. Persze szó sem lehet 35 milliméteres filmnyersanyagról, pedig hát Amerikában a tévésorozatok egy részét is ilyenre forgatják, sőt steadicam sincs, csak két folyton rázkódó kamera. Ezekkel viszont szinte majdnem olyan képi világot teremtenek el az alkotók, (már abban a két jelenetben, amit látunk), mint teszem azt a Kemény Zsarukban (Shield), vagy a Harmadik műszak (Third Watch) egyes részeiben. Dokumentarista stílus, egymás mellett dolgozó kamerák, amik a magyar tévéfilmes hagyományokkal ellentétben nem egymástól távoli pontokból veszik fel az események két szeletét, (a beszélgetés két résztvevőjét például) hanem egymás mellől, csak más képkivágással dokumentálják ugyanazt. Mint az amerikai sorozatokban, közeli a főhős homlokáról, majd rögtön egy totál a szobáról, majd vissza a főhős arcára, mindez folyamatos mozgással, mintha csak egy valóságshow stábja forgatna.

Mindez Soós Péter, a sorozat egyik (másik) rendezője szerint tudatos koncepció, nem csak a költségvetés kényszere. Lendületes, látványos krimit akarnak ugyanis csinálni, ha már nagy akciójelentekre nem futja. (Lövöldözés, meg motoron menekülő bűnözők azért lesznek).

Ráadásul a hírműsorokat idéző látványvilág növeli a jelentek hitelességét, amire amúgy is nagy hangsúlyt fektetnek az alkotók: például a forgatókönyv megírásakor szakértőkkel egyeztettek, így a szereplők a rendőrségi szabályoknak megfelelően viselkednek a jelenetekben, a dialógusokat pedig úgy igyekeznek életszerűbbé tenni, hogy a szövegkönyvet nem kell szó szerint bemagolniuk a színészeknek, ha akarnak, változtathatnak a párbeszédeken.

Nem vicces

Mi az egész sorozatból egyelőre csak egy humorosnak szánt jelenetet látunk, amiben Bajomi Nagy György, szerepe szerint Johhny beszól a kínaiaknak.

"Megyek a piacra, és letartóztatok minden kínait. Kérek előtte egymilliárd bilincset"- mondja, és mi nem nevetünk, főleg az ötödik próbafelvétel után. Mindezt csak tetézi a jelenetben szereplő őrült mellékszereplő, aki svájci sapkában, munkásmozgalmi dalokat óbégatva alakítja a lassan húsz éve nem változó filmes sztereotípiát. Nem tudom a munkásmozgalmi dalokkal mi van, de svájci sapkát manapság biztos, hogy már az őrültek sem hordanak. Szerintem az utolsó megmaradt példányt Tahi Tóth László viselte a Szeszélyes évszakokban.

Megint kétségek közé zuhanunk, de Soós Péter megnyugtat minket, hogy a Tűzvonalban egyáltalán nem lesz vicces. Ezt eddig is sejtettem, ezért csak akkor nyugszom meg, amikor hozzáteszi, hogy nem is szándékuk ez. Állítólag néhány könnyedebb jelenetet leszámítva a karakterek és az egyre bonyolódó cselekmény köti majd le a nézőket. Merthogy a sorozat ugyan úgy indul majd, mintha csak egy kis rendőrörs mindennapjait mutatná be, de aztán váratlan fordulatok jönnek, és addig csavarodik a történet, míg a főszereplők egy nemzetközi összeesküvés kellős közepén nem találják magukat. Hogy mást ne mondjak, feltűnik a Nemzetbiztonsági Hivatal is. (Látta valaki, mondjuk a 24-et?)

A forgatás hatodik napján tehát még nem lehet eldönteni, hogy az MTV új produkciója pont ugyanolyan rossz lesz-e, mint az utóbbi tíz év összes magyar krimije, vagy az alkotóknak most tényleg sikerül összedobniuk valami nézhetőt. A Tűzvonalbant lehet, hogy megölik majd a poénok, esetleg a rossz dialógusok vagy a kevés pénz. De az is lehet, hogy ősszel kapunk egy izgalmas, fordulatos, szórakoztató krimit, amiért érdemes lesz újra az m1-re kapcsolni. Meglátjuk, addig is ott vannak a Kisváros ismétlései. Ellenpéldának.