Batman, hány éves vagy? Hetven!

A Batman: Kezdődik!-et a legsötétebb Batman képregényváltozatokból, Frank Miller (Sin City) 1986-os Year One, illetve Jeph Loeb The Long Halloween című füzeteiből készítették. A Christian Bale alakította Bruce Wayne így túlságosan is komoly lett, de miután nyolc éve a musicalszerű negyedik részben George Clooney-t bőregérruhában láttuk viccelődni, kijelenthetjük, egy denevérember sosem lehet eléggé komoly.

A forgatókönyvírók és az egykori függetlenfilmes rendező Christopher Nolan (Memento) amúgy is mindent arra építettek fel, hogy Batman közhelyeket mondhasson a filmben, mégse nevesse ki senki: ennyi kijár egy kemény fejlődésregényben résztvevő hősnek, aki a Gotham City-Himalája-Gotham City útvonalon megtanulja, hogy ahhoz, hogy legyőzze a denevérfélelmét, uralkodnia kell rajta, és akkor a bosszú már nem is fontos, úgyis el lehet intézni városvédelem közben.

Skizofrén pszichopata

De térjünk ki egy jelentéktelennek tűnő jelenetre a film 78. percéből. Helyszín: a Wayne-kastély hálószobája. Michael Caine elrántja a függönyt. "A denevérek nappal alszanak!" - szól rá az ébredező Bruce úrfi. - "De a milliárdos bájgúnárok délután 3-kor kelnek" - válaszolja Caine, mert ő Alfred, a komornyik. A rövid párbeszédből kiderül, hogy a mellékszereplők viccesek is lehetnek, hogy sok az aznapi tennivaló (meg kell semmisíteni egy mikrohullámvetőt), és hogy Bruce komolyan veszi, ő nemcsak milliárdos, de denevér is, vagyis playboynak álcázott pszichopata.

Hogy hogy jutott el Bruce eddig a skizofrén állapotig, azon egy teljes órán át rágódunk: szembesülhetünk a kis Bruce traumáival, ahogy megijesztették a denevérek, és még ugyanaznap megölte valaki anyut és aput, és ez a valaki nem a Jack Nicholson-féle Joker volt. Az első részben Michael Keatonnál csak pár montázs erejéig mertek a Batman-emlékekkel próbálkozni, pedig, most láthatjuk, működik ez hosszabban is.

Akárcsak a Batman: Kezdődik! későbbi mixe: keleti harcművészet, gyorsra vágott pókemberes akrobatika, James Bondos kütyürészések. Mialatt a sok mozi-mozaik magától értetődően összeolvad egy egységesen realista, mégis látványos filmmé, Batman minden természetfölötti képesség nélkül megalkotja magát és felkészül Fritz Lang Metropolisát idéző felhőkarcolókkal és nyomornegyedekkel zsúfolt Gotham városának a védelmére.

Hosszú menet

Csak a második órában, amikor még legalább húsz perc hátra volt, sóhajtott fel a mellettem ülő lány, hogy "jó hosszú ez a film", de azt hittem nyakon csapom, mert a felénél kuszává vált forgatókönyv, az újabb és újabb gonoszok, a tétova végső támadás ellenére én baromira élveztem.

Ez köszönhető a karakterszínészeknek is, mindegyikőjük remekelt: Gary Oldman első pozitív szerepében, lepukkant zsaruként, a Michael Caine-Morgan Freeman szórakoztatóan visszafogott vegyespárosként, Liam Neeson a nindzsamester szigorú testőreként, és kedvencem, Rutger Hauer Bruce úrfi megbízhatatlan gyámjaként. Sőt Nolannek még az államügyésznőt alakító Mrs. Cruise Katie Holmes-ot is sikerült megrendeznie. Holmest a Dawson és a haverok című sorozatból ismerve az instrukció a csapó előtt ez lehetett: "Katie félmosolyt le, felvétel indul".

És hogy mi a legjobb? Hogy a fekete cuccban már nem látszik a Denevérember mellbimbója, miközben a maszkból kiálló álla az első Batmanével, Michael Keatonéval vetekszik. De Christian Bale-t nemcsak ezért szeretjük persze, hanem mert tetszhalott állapotából végre igazából életre keltette Batmant. És a most bemutatott minőségi nulladik rész után az is lehet, hogy vele - és az új koncepcióval - újra leforgatják a Batman első részeit is.