A gyógyfürdő, ahol könnyedén ráfázhatunk

Gyula Békés vármegye második legnagyobb települése, közel a magyar−román határhoz. Látnivalóinak, a gyulai várnak, a Gyulai Várfürdőnek, illetve az Almásy-kastélynak köszönhetően közkedvelt turisztikai célpont, nem mellesleg a világhírű, kiváló magyar író, Krasznahorkai László szülővárosa. Bár nem tartozik szorosan riportunk tárgyköréhez, érdemes röviden megemlíteni, hogy pokoli kínokban lesz része annak, aki jóhiszeműen, ökolábnyomát csökkentve a MÁV szolgáltatásait igénybe véve akar eljutni a településre.

A kalauz már az út elején közölte, hogy biztosan késve érkezünk meg Békéscsabára (csupán 25 perccel), tehát nem fogom elérni a csatlakozást Gyulára – persze eleve nem fűztünk hozzá különösebben nagy reményt.

Csak a pályaudvaron derült ki, hogy a hivatalos álláspont szerint már érvénytelennek számít, mert a csatlakozás mára nem létező fogalommá érett az állami vasúttársaságnál, egyébként is azért olcsóbb az online vásárolt tikett, mert rövidebb az érvényességi ideje. Nagyon cseles!

Tényleg nagyon röviden: „te MÁV-ot választó isten barma, miattunk késted le a járatot, de venned kell új jegyet, hogy az 1850-ben gyártott, higiéniában és felszereltségben a dél-indiai Tamilnádu állam viszonyait idéző (nosztalgia) vonaton a szerelvény felrobbanásától rettegve megérkezhess az általad meglátogatni kívánt festői településre”. A roppant tanulságos kitérő után térjünk is vissza a Gyulai Várfürdőhöz.

Erdei manók szekrénye

Az biztos, hogy a pihenni, gyógyulni vágyók közérzetére már az is jó hatással lehet, hogy a gyógyfürdő rendkívül gyönyörű, ősfás környezetben található, ugrásnyira a gyulai vártól és az Almásy-kastélytól. A vendégek közérzetére szintén jótékonyan hathat, hogy az intézményben kedves, a kérdésekre válaszolni tudó és akaró pénztárosok dolgoznak. Arról már nem is beszélve, hogy az öltözők, a mellékhelyiségek makulátlan tisztasággal várják a nyitásra érkező fürdőzőt. A kihelyezett táblák, piktogramok pedig számos hasznos információval szolgálnak.

Ezzel szemben rossz hír, hogy bérelhető öltözőkabinok egyáltalán nincsenek, az utcai ruhák tárolására a kis erdei manók világából származó, meghökkentően apró, tárolásra teljesen alkalmatlan szekrények állnak rendelkezésre. Rendeltetésszerű használatuk instant idegösszeomlást idéz elő, alacsony vérnyomástól szenvedőknek kifejezetten megéri bérelni egyet, gyógyírt jelent. Jó hír, hogy nem kerül sokba, 100 forint felár ellenében bárki használhatja őket.

A túladagolás veszélyei

A Gyulai Várfürdőt 1971-ben minősítették gyógyfürdővé, vize a nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek családjába tartozik, kiválóan alkalmas különböző mozgásszervi, ideg- és bőrgyógyászati panaszok enyhítésére. Korábbi rossz tapasztalatok miatt érdemes kiemelni, hogy Gyulán a kül- és beltéri medencék, valamint a víz tisztaságához kétség sem férhet. Végre újra jóleső érzés volt a medencékben ázni, a habok és a gőzök közé vetni magunkat.

„A gyógyhatást bizonyítja, hogy ha az előírtnál hosszabb ideig vagy gyakrabban veszi igénybe a páciens a fürdőkúrát, akár túladagolhatja. Ennek tünetei a fejfájás, a rossz közérzet, alvászavar, ingerlékenység vagy az ízületi fájdalmak fokozódása. Ezt elkerülendő, a gyógyfürdőkúra igénybevétele előtt mindenképp célszerű konzultálnia szakorvossal vagy a fürdőnkben rendelő fürdőorvossal. Az általuk előírt gyakoriságot fontos betartani azért, hogy valóban gyógyulást eredményezzen a nálunk töltött idő” – olvasható a fürdő honlapján.

A tájékoztatás értelmében tehát nagyon oda kell figyelnünk, hogy ne lépjük túl a napi kétszer harmincperces időkeretet. Rögtön adódik is a kérdés, hogy ha csupán napi egy órát tölthetünk a gyógymedencékben, akkor mihez kezdünk a látogatás fennmaradó részében. Kiegészítő jegyet veszünk a gyógyfürdő mellett található Aquapalotába, ahol még számtalan élménymedence található, és nagyon úgy tűnt, hogy a felnőttek és a gyerekek is jól érzik magukat. A belépőért a kiegészítő jegyekkel együtt 7100 forintot fizettünk.

Az intézmény arra is figyelmezteti a látogatót, hogy alkoholos befolyásoltság esetén ellenjavalt a gyógymedencék használata, de ez láthatóan senkit sem érdekel, mert tapasztalataink szerint olyan mértékben fogytak a pálinkák, a sörök és a borok, mintha egy ötszáz évig tartó, rendkívül szigorú szesztilalom előtt állna az ország.

Álvendéglátósok átverése 

A Gyulai Várfürdő jelentős forgalmat bonyolít, már csak ezért is érdemes lenne a teljes nyitvatartási idő alatt fenntartani a mellékhelyiségek tisztaságát, fokozva ezzel nemcsak a látogatói élményt, hanem a fürdőzők komfortérzetét is. A pozitívumok és a negatívumok közé egyaránt besorolható, hogy szinte bármilyen szolgáltatás – fodrász, könyvesbolt, masszázs, ruhabolt– elérhető a vendégek számára, de valamilyen megmagyarázhatatlan módon ront a várfürdő egyébként bensőséges hangulatán, mert rossz értelemben vett plázaélményt nyújt.

A vendéglátóegységek sajnos itt sem nyerték el a tetszésünket, aminek két nagyon egyszerű oka van. Az egyik, hogy láthatóan a Gyulai Várfürdőben sem tudnak kikecmeregni a rántott hús, pörkölt, csülkös bableves jelentette Bermuda-háromszögből. A másik pedig az, hogy itt is átvertek minket. Míg Hajdúszoboszlón 3 az 1-bent kaptunk kapucsínó helyett, addig 

Nem panaszkodni szeretnénk, egyszer meg lehetett enni, de az mégsem járja, hogy átverésre és klasszikus tételek teljes újraértelmezésére szakosodott álvendéglátósok sorába ütközünk népszerű fürdővárosainkban. Egyszerre jót és egészségeset pedig sehol sem lehet kapni. Vegetáriánus kínálat elvétve akad az intézményben, a vegánok szinte biztosan éhen halnak. Az ételallergiával küzdők pedig jobb, ha nem is próbálkoznak, miközben gyógyulást ígérő fürdőinknek rájuk is tekintettel kellene lenniük. 

Mindent összevetve a Gyulai Várfürdő kellemes hely, ahol minden korosztály jól érezheti magát, ezért a 10-ből 7 pontot ítélünk meg neki. A Harkányi Gyógyfürdőben szerzett tapasztalatainkról ide, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő pokláról pedig ide kattintva olvashat. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)