Ókovács Szilveszter: Nincs B tervem

„Nincs B tervem, elég sokat dolgoztam ezzel” – mondta az Indexnek Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, miközben rámutatott az intézmény 2023–2024-es évadának műsorkalendáriumára.

Nem gondoljátok, hogy B tervekre is maradt idő?! Az elmúlt 12 évem arról szólt, hogy nincs B terv, ahogy B állásom sincs. Az Opera megérdemli és ki is követeli magának a napi 24 órát meg az éjszakát, ahogy itt szoktuk mondani. Ma éjjel például folytatom a pályázatírást.

Arra a kérdésre, miért döntött úgy, hogy a főigazgatói pályázat lezárulta előtt – 2023. március 28. – egy héttel hirdeti meg az Opera következő évadát, azt mondta, muszáj volt, ugyanis a pályázat nem akkor ér véget, az csak az írásos anyag beadásának határideje. Onnan a döntés még legalább egy hónap.

„Nem várhattunk tovább, különben a bérletek értékesítését nem tudjuk elkezdeni. Átcsúszunk a nyári időszakba, és olyan anyagi veszteség éri az Operát, amelyet senki sem akarhat. Szóval kiszámoltam, és azt mondtam, ne várjunk tovább, hanem hirdessük ki ekkor az évadot” – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy az intézmény általában is márciusban szokott új évadot hirdetni, tavaly például ugyanez az esemény egy héttel korábban, március 13-án történt.

Elgondolkozhasson azon, mit akar nagyon, és mit nagyon nem. A minisztérium nem decemberben és nem is januárban, csak februárban írta ki a pályázatot, amely a törvény szerint 30 munkanapig tart, ez valójában 43 nap. Az elbírálási időszak újabb 30 napig fut, míg a döntéshozatalra újabb 30 napot biztosít a pályázat, így a procedúra akár 103 napig is eltarthat.

Ez nem a prózai színházak világa, ott olykor még májusban sem tudják, hogy szeptemberben mit mikor játszanak – jegyezte meg. Az Operában ez értelmezhetetlen lenne.

Már tudom, mi lesz 2026 elején. A pályázatomban a mostanin túl további 7 évad tervét teszem le. Meg lehet változtatni, de amíg én vagyok a főigazgató, addig ez a vezérkönyv

– fogalmazott.

Európában más dívik

Más európai városokban is évekre előre megvan a műsorterv. Operaigazgatót, de akár múzeumigazgatót viszont másképp szoktak hosszabbítani vagy cserélni – jegyezte meg Ókovács Szilveszter. Általában a mandátum felénél megkérdezik a regnálót, hogy kívánja-e folytatni, ha elégedettek az addigi munkájával. Ha nem, elkezdenek keresgélni. De a mandátum felénél-derekánál általában megszületik a kinevezéses döntés, ki lesz a következő ciklus vezetője. Ha más tölti be majd a posztot, akkor az illető kap egy kis irodát, ahova két évig bejárhat, és előkészítheti a saját évadjait – magyarázta.

– fűzte hozzá.

A leköszönő és az új direktor tehát két évig együtt dolgozik ebben a modellben, ez az Európában bevett gyakorlat. Megkíméli az intézményben dolgozók idegrendszerét is, hisz nem hirtelen kell átállniuk valami másra. És akkor marad idő B tervekre is, ha valaki leköszönne.

Az évadtervhez nem igazán szoktak hozzányúlni egy hirtelen főigazgató-váltás után sem. A bérlet- és jegyvásárlás ugyanis már hónapok óta tart addigra, mire az esetleges következő igazgató augusztus elsején hivatalba lép.

Az értékesített jegyekből, bérletekből addig milliárdos bevételünk lehet. Ettől függetlenül a műsor mindig változhat, az örök mondat a műsorváltozás jogáról mindenhol ott kell álljon, de az évad összeállításakor elsősorban nem azon gondolkodunk, hogy majd jön valaki, aki kidobálja a repertoárt.

Elmagyarázta, hogy az előre lekötött szerződések felbontásához mindkét fél kell. Ha az új direktor le akar cserélni egy szopránt, azt egy évre előre zökkenőmentesebben tudja tenni, de ha a produkcióig már csak hetek vannak hátra, akkor vagy másik szereplési lehetőséggel kell kárpótolni, vagy fizetni kell. Az előadást ha 90 napon belül törlik, és nem kap helyette új felkérést, a művésznek jár a gázsi 80 százaléka. Premiereknél a próbák megkezdése utáni lemondás esetén a teljes próbadíj a kötbér mértéke.

Ókovács úgy véli, hogy az Opera 2023–2024-es évadába már nem nagyon lehet belenyúlni. Nem feltétlenül a szerződések aktiválása miatt, hanem azért, mert a felkéréseket már elküldték – az is szerződésnek minősül –, és az illető művész, ha elfogadta, akkor ezzel a munkával számol.

Persze végső soron mindent lehet, ám akkor kártérítésre van szükség. Biztos van az a pénz, amiért egy rendező félreáll, hogy helyette más jöjjön. De ez egyrészt nem kulturált, másrészt nagyon költséges

– fogalmazott.

Nem zavartatták magukat

Nem voltam hajlandó sutba dobni az egész évadtervet, csak azért, mert dúl egy háború, amelyben két szláv nemzet feszül egymásnak. Egyébként azzal egyből bevontuk volna magunkat a politikai térbe. A probléma nem itt van, és nem mi vagyunk – Ókovács Szilveszter ezt már az évadhirdető sajtótájékoztatón mondta az Eiffel Műhelyházban.

„Háborús és más okból is zaklatott időben nem zavartattuk magunkat, és egy gazdag évadtervet készítettünk, ami nincs tekintettel a világban zajló eseményekre, sem más ostoba vagy félig ostoba pletykákra.”

Az évad szimbóluma egy picassói galamb, amely visszatükrözi az évad színességét. Több mint tizenhárom szín sejlik fel benne. A legnagyobb szláv nép az orosz, vannak tartozásaik, amelyeket igyekszünk leróni – tette hozzá. De persze vannak más népek is, mint például a csehek vagy lengyelek. 

Ókovács Szilveszter elmondta, most először játszanak tizenkét hónapon át. Azt tapasztalják, hogy van igény rá. Az Opera bevételorientált intézmény, abban érdekeltek, hogy játszanak. A közönség pedig szereti őket: mennek, és kifizetik a nem alacsony jegyárakat. Megjegyezte, nyáron hetente 3-4 alkalommal fognak játszani.

A Magyar Állami Operaház nem irányszínház, a minőségen kívül nem teszi le a voksát semmi mellett – hangsúlyozta.

Az Opera más súlycsoport, ezért mindent kell tudnia, kínálnia kell a nagy tradicionális műveket, az ősváltozatokat és az átiratokat egyaránt, és meg kell szólítania a gyerekeket is. Gazdag, értékorientált előadások jegyében egy növekedő operai aktivitást vegyenek észre ebben az új szezonban.

Szláv szezon 2023–2024-ben

A Magyar Állami Operaház a 140. évadára készül. A tizennégy premiert tartalmazó műsorban összesen negyven olyan mű lesz repertoáron, amely valamilyen formában kötődik a szláv kultúrához. Műsoron lesz a Ruszalka és a Borisz Godunov, koncertszerű előadáson lép fel Plácido Domingo és Anna Netrebko, az Opera Zenekar döntően szláv szerzők műveiből állítja össze koncertprogramját – sorolta Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója.

A Színházi Olimpia részeként az évadot 2023. szeptember 9-én és 10-én két külföldi vendégjáték nyitja az Operaházban: a berlini Komische Oper és a Zürichi Operaház koprodukciójában Mozart Cosí fan tuttéja, a Kassai Állami Opera előadásában Szymanowski Roger király című operája szerepel műsoron.

A művet Szikora János rendezésében, Kesselyák Gergely vezényletével 2024. január 27-től játssza cseh nyelven az Operaház. Mozart Don Giovanni című operáját jövő márciustól Budapesten is megismerheti a közönség Claus Guth német rendező 2008-as színrevitelében. Bretz Gáborral a főszerepben tűzi műsorára az Opera Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely először lesz hallható Magyarországon az ősváltozatban.

Az Eiffel Műhelyház két magyar ősbemutatót tart.

Az évad egyik szenzációja lehet a világhírű magyar zeneszerző, Eötvös Péter az Opera megrendelésére írt első magyar nyelvű operája, a Valuska, amely Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényét adaptálja színpadra. A december 2-től látható előadást a szerző dirigálja, Haja Zsolt címszereplésével Varga Bence állítja színpadra

– emelte ki a főigazgató.

Szintén decemberben mutatják be a Jézus születését elmulasztó negyedik napkeleti bölcs történetét feldolgozó Artaban című adventi szeánszot, Selmeczi György művét. A produkció érdekessége, hogy az előadást a közönség bekötött szemmel, nyugágyakban ülve hallgathatja meg.

Verdi, Puccini és Erkel

Az Opera jövő évi programjában szereplő többi operáról, hangversenyekről és gálákról Almási-Tóth András művészeti igazgató és Kocsár Balázs főzeneigazgató beszélt. Az Operaház tizennégy alkalommal tűzi műsorára Orff Carmina Burana című kantátáját, Verdi művei közül műsoron lesz az Aida, Az álarcosbál, a Nabucco, a Rigoletto és a Traviata, Puccinitől a Bohémélet, a Tosca és koncertszerű előadásokon a Pillangókisasszony. A magyar szerzőket Erkel Hunyadi Lászlója, Kodály Székely fonója képviseli.

Az Opera két sorozat erejéig újra játszik a tavaly óta befogadó színházként működő Erkel Színházban is: szeptemberben a János vitéz, 2024 májusában az István, a király szimfonikus változata lesz itt látható. A Magyar Nemzeti Balett operaházi repertoárját Solymosi Tamás balettigazgató ismertette. Bartók TáncTriptichon című előadásában A csodálatos mandarint Venekei Marianna, a Táncszvitet Várnagy Kristóf állítja színpadra, A diótörő 42 alkalommal szerepel az együttes műsorán.

A Magyar Állami Operaház Zenekarának Andrássy úti koncertjei közül kiemelkedik a Szlávok elnevezésű hangverseny 2024. június 2-án és 4-én, ahol Dvorák 9. szimfóniája mellett részletek hangoznak el Smetana, Moniuszko, Zajc és Erkel operáiból, valamint Suchon Hegyi szvitjéből.

Az Opera zenekara, énekkara és gyermekkara a zene világnapján az Operaházban adja elő Mahler 8. szimfóniáját. A Magyar Állami Operaház Debussy Pelléas és Mélisande című művét idén júniusban Bukarestben adja elő, szeptemberében a Dubaji Operában a Magyar Nemzeti Balett A hattyúk tavával és a Pillangókisasszonnyal lép fel.

Az elővételes, valamint kedvezményes bérlet- és jegyvásárlások mellett az Opera hűségprogramot indít, áprilisban pedig OperApp néven applikációt.

Az évadismertető sajtótájékoztató végén Ókovács Szilveszter elmondta: újra pályázik az Opera főigazgatói posztjára, a beadási határidő jövő kedden, azaz 2023. március 28-án van.

(Borítókép: Ókovács Szilveszter 2022. január 25-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)