Meghaltak, mégis örökké velünk maradnak

Április 16-án korunk legnagyobb színésznőjével a legendás magyar színházi világ egyik utolsó képviselője is távozott. Törőcsik Mari neve egybeforrt a szakmával, személyéről sosem lehetett földhözragadtan beszélni. A legtöbbet díjazott magyar színésznő finom drámaisággal keltette életre a rábízott karaktereket, ritkán látott alázattal dolgozott, apró szerepekből is jelentős alakításokat csinált, főszerepeivel partnereit is magasba emelte.

Személyéből örök elegancia, titokzatosság és béke áradt, és bár szemeit az idő mosolygós szarkalábakkal keretezte, mindig fellelhető volt tekintetében egy megmagyarázhatatlan szomorúság. Ettől eltekintve ha Törőcsik Mariról van szó, a szikrázó nevetésű fiatal lány képe ugrik be, aki pörög a körhintán, és élvezi az életet.

Röhögve azt szoktam mondani, hogy engem lehetett szeretni, mert nem tettem-vettem az agyam, hogy ez vagy az vagyok. Egyszerűen léteztem mint ember.

• Bródy Vera (Budapest, 1924. október 14.–Párizs, Franciaország, 2021. január 5.) Jászai Mari-díjas báb- és díszlettervező
• Vass Gábor (Kömlő, 1956. június 23.–Budapest, 2021. január 13.) színész
• Munkácsi Miklós (Budapest, 1941. december 15.–2021. január 15.) író, forgatókönyvíró, újságíró
• Rudas István (Debrecen, 1948. november 30.–2021. január 29.) színművész
• Farkas Árpád (Siménfalva, 1944. április 3.–Sepsiszentgyörgy, 2021. február 7.) Kossuth-díjas erdélyi író, költő, műfordító

Az Omega volt az a zenekar, amelyik mindig a jövőt játszotta fel albumára, és pont ezért izgalmasan, színesen és meseszerűen konzerválta a múltat. A magyar beatkorszak alapítói, élükön a zenekar frontemberével, Kóbor Jánossal, milliókat robbantottak ki a szürke hétköznapokból, zenéjük és koncertjeik barátságokat, szerelmeket és maradandó emlékeket szőttek, kivételesen hosszú aktív zenei pályafutásuk pedig generációkat kötött össze. Kóbor János halálával az Omega is véget ért.

A pillanat embere vagyok. Arra törekszem, hogy mindig a lehető legjobban érezzem magam, hiszen a jelenekből áll a múlt, és az fogja a jövőt is alakítani.

• Módos Péter (Budapest, 1939. július 5.–2021. február 12.) Artisjus-díjas televíziós szerkesztő, rendező, műsorvezető
• Segesdi György (Budapest, 1931. július 17.–Budapest, 2021. február 16.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes és kiváló művész
• Olsavszky Éva (Budapest, 1929. szeptember 18.–2021. február 27.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő
• Kepenyes Pál (Kondoros, 1926. december 8.–Acapulco, 2021. február 28.) Kossuth-díjas szobrász, ötvösművész
• Révész László László (Budapest, 1957. május 27.–Budapest, 2021. március 11.) magyar képzőművész

Meghalt Börcsök Enikő. Ez a mondat rázta meg január végén a színházi szakmát és a színházkedvelő közönséget. Három szó, bennük egy sokaknak kedves név. Börcsök Enikő 53 éves korában, születésnapján hunyt el.

A Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja szíve teljes mélységével játszotta összes szerepét. Kisugárzásában volt egy természetfelettinek ható erő, amitől ha a színpadon állt, lehetetlen volt nem őt nézni, lehettek körülötte akárhányan.

Már-már skatulya, hogy drámákban, önkínzó figurákat alakítok. Ha tragédiáról van szó, gyakran gondolnak rám.

• Gyulai Líviusz (Barót, 1937. december 2.–Budapest, 2021. március 16.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész
• Szersén Gyula (Budapest, 1940. november 22.–Budapest, 2021. március 17.) Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színművész
• Nagy Attila (Sepsiszentkirály, 1955. március 9.–2021. március 23.) színházi rendező, drámatörténész, Shakespeare-kutató
• Johannesz Zsuzsa (Tata, 1947. december 19.–2021. április 4.) a Magyar Rádió bemondója, műsorvezető
• Szomjas György (Budapest, 1940. november 26.–Budapest, 2021. április 7.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező

Polacsek Józsefként született, Sas József néven lett országosan ismert. A Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója, rendező és humorista, színész és író gyermekkorától tudatosan készült erre a pályára. Édesapja, aki szintén színész volt, a holokauszt áldozata lett. Állítólag az ő vágya volt, hogy fia kövesse őt a szakmában, Sas József pedig saját vágyává formálta ezt az álmot, amelyet többszörösen sikerült beteljesítenie. Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész volt, kitüntették a Karinthy-gyűrűvel és A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is.

Színész vagyok. A lényeg nem az, hogy hol játszom, hanem hogy játsszam, amíg tudok.

• Hajdufy Miklós (Szombathely, 1932. április 25.–2021. április 8.) televíziós filmrendező, forgatókönyvíró
• Szabó László (Kispest, 1935. június 24.–2021. április 10.) iparművész, bábkészítő
• Rákoskerti László (1953. augusztus 22.–2021. április 11.) fotóművész
• Lengyel Anna (Budapest, 1969. július 4.–2021. április 15.) dramaturg, műfordító
• Soproni József (Sopron, 1930. október 4.–Sopron, 2021. április 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zenepedagógus

Vicuskaként tündökölt az Egri csillagokban, nézőként pedig mindannyian beleszerethettünk a bájos szépségű színésznőbe. Venczel Vera 75 éves korában hunyt el, de ugyanaz a játékosság, kíváncsiság és finomság jellemezte a játékát élete végéig, mint pályájának elején.

A Színművészeti Főiskolán osztályvezető tanára, Pártos Géza nagyon szerette volna a Madách Színházba szerződtetni az ígéretes tehetséget, ám Várkonyi Zoltán, akit szintén elbűvölt Venczel Vera különleges színpadi kisugárzása, végül a Vígszínházba csábította. A Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja végül ötven évig gazdagította a teátrum társulatát.

Igyekszem élvezni az élet minden pillanatát, és hálás vagyok a sorsnak, amiért ilyen hosszú és tartalmas életút áll mögöttem.

• Balassa Sándor (Budapest, 1935. január 20.–Budapest, 2021. május 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész
• Várhegyi Márta (Székesfehérvár, 1939. december 16.–Miskolc, 2021. május 21.) operettprimadonna, színésznő
• Urbán Erika (Szolnok, 1949. július 27.–Budapest, 2021. június 7.) színésznő
• Kéri Edit (Budapest, 1926. december 13.–2021. június 13.) színművésznő, publicista
• Winand Gábor (Budapest, 1964. június 28.–2021. június 15.) zenész

Mindvégig hitt a gyógyulásban, de a leukémia legyőzte, így 29 éves korában meghalt Siklósi Örs. Vannak, akiknek több idő adatik, mégsem képesek élni vele. Örs keveset kapott, zenéjével mégis sokakra hatással volt. Az AWS zenekar frontembereként 2018-ban Magyarországot képviselte az Euróvízión, miután itthon megnyerték A Dal című műsort. A fiatal énekes, amíg csak tudott, alkotott, dalszöveget írt és zenét szerzett, így halála után is tudott szólni a közönségéhez.

Kétféleképpen lehet megmászni egy hegyet. Szenvedhetsz, hogy milyen fárasztó, fáj mindened, és amúgy is minek, vagy pedig bevállalod, hátadra veszed a zsákodat, és teljesíteni akarod a lehető legjobban.

• Nagy Zoltán (Budapest, 1943. április 4.–Budapest, 2021. június 16.) színművész
• Major Anna (Halimba, 1932. július 25.–2021. június 18.) dramaturg, rádiós szerkesztő
• Macskássy Izolda (Marosvásárhely, 1945. január 10.–2021. június 26.) képzőművész
• Rétfalvi Sándor (Aknaszlatina, 1941. május 31.–Pécs, 2021. június 27.) Munkácsy Mihály-díjas érdemes szobrász
• Bolberitz Tamás (Budapest 1940. február 3.–Budapest, 2021. június 27.) karmester

Mindenki Etusa, Csűrös Karola 85 éves korában elhunyt. A színésznőt egy Varázsfuvola-előadás bűvölte meg, ahogy az operaénekesek életre keltették Mozart papírra vetett dallamait, élete végéig tartó szerelme a színházzal kezdetét vette. 1959-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Első jelentősebb filmszerepét a Két emelet boldogság című filmben kapta 1960-ban. 1962-ben szerződött a Madách Színházhoz. Öt évtizeden át volt a tagja. Egyik legismertebb szerepe Etus volt a Szomszédok című tévésorozatban, amelynek egyik rendezője Horváth Ádám, a színésznő férje volt.

Kamaszként mindig a fal mellett osontam, annak biztos tudatában, hogy mindenki szebb nálam. Megnyugtatott hát, amikor arra gondoltam, hogy a színész minden este más bőrébe bújhat bele. 

• Bánki Szilárd (Budapest, 1943. július 3.–2021. június 27.) film- és tévérendező
• Urbán Andrea (Budapest, 1972. július 27.–2021. július 9.) színésznő, a szinkronszakma kiemelkedő alakja
• Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11.–2021. július 16.) Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, televíziós szerkesztő
• Simon Mari (Budapest, 1958. november 15.–2021. július 29.) színésznő
• Matolcsy György (Kecskemét, 1930. május 9.–2021. augusztus 2.) filmtörténész, producer, a Pannónia Filmstúdió igazgatója

A flow-elmélet atyja, a világhírű magyar–amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály október 21-én, 87 éves korában hunyt el. A Széchenyi-díjas tudós a boldogságot kutatta, nevéhez fűződik a flow-élmény kifejezés, amely egy összpontosított tudatállapot takar, amikor az ember teljesen elmerül abban, amit épp csinál. Csíkszentmihályi Mihály 1934. szeptember 29-én született Fiumében. 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Az illionisi és a chicagói egyetemen tanult. Haláláig a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment Tanszék professzora volt.

Napjainkban módfelett divatos dolog az időhiányra panaszkodni. Többnyire azonban ez csak kifogás, nehogy saját kezünkbe kelljen vennünk az életünket.

• Lovas Ilona (Budapest, 1946. január 1.–Budapest, 2021. augusztus 15.) Kossuth-díjas magyar textilművész, képzőművész
• Csíkszentmihályi Róbert (Budapest, 1940. január 5.–Szentendre, 2021. augusztus 26.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas éremművész, szobrászművész, érdemes művész
• Póka Egon Benedek (Budapest, 1953. augusztus 19.–Budapest, 2021. szeptember 14.) Máté Péter-díjas basszusgitáros, zeneszerző
• Mészöly Gábor (1940. május 22.–2021. szeptember 23.) író, dramaturg
• Böszörményi Zsuzsa (Budapest, 1961. augusztus 16.–2021. október 8.) Balázs Béla-díjas (2005) filmrendező

Mindannyian a meséin nevelkedtünk. A János vitéz, a Fehérlófia, a Magyar népmesék csak pár alkotás, amelyet Jankovics Marcellnak köszönhetünk. 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. 1955-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba íratták be, ott is érettségizett.

Kétszer is jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ám egyszer sem vették fel. A Pannónia Filmvállalatnál fázisrajzoló-gyakornokként kezdhetett dolgozni. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű, Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája innentől kezdve egyenesen ívelt fölfelé.

Semmifajta gátlás nem volt bennem. Százötven embert vezetni nagyon furcsa dolog, ma több a gátlás bennem, ha emberekkel kell dolgoznom, mert már van összehasonlítási alapom.

• Zelei Miklós (Kiskunhalas, 1948. november 8.–2021. október 28.) költő, író, újságíró
• Oszter Sándor (Győr, 1948. szeptember 2.–Balatonrendes, 2021. október 29.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész
• Németh Oszkár (1946. október 5.–2021. november 7.) rockzenész, dobos; főként a Tolcsvay-trió, illetve a Fonográf együttes tagjaként ismert
• Kandech Evelyne (Pécs, 1984. február 28.–Pécs, 2021. október 15.) énekesnő
• Bitó László (Budapest, 1934. szeptember 7.–2021. november 15.) író, kutatóorvos
• Damu Roland (Debrecen, 1974. szeptember 8.–2021. december 27.) magyar színész, szinkronszínész

(Borítókép: Kóbor János gyászmiséje 2021. december 17-én a Szent István-bazilikában. Fotó: Papajcsik Péter / Index)