Bálványok dőltek le sorban

2017. október 5-én jelent meg a New York Times cikke arról, hogy Hollywood egyik legnagyobb hatalmú ura, a The Weinstein Company többszörös Oscar-díjas főnöke, Harvey Weinstein több nőt is zaklatott. Színészek, egykori kollégák és beosztottak nyilatkoztak arról, hogyan élt vissza Weinstein a hatalmával, és kényszerített nőket szexre. Nem sokkal ezután a New Yorker is közölt egy leleplező cikket a producerről.

Ahogy teltek a napok, úgy lett egyre döbbenetesebb a Weinstein-ügy. Újabb és újabb áldozatok álltak elő, a történeteik pedig a beszólásoktól és ajánlattételektől egészen a nemi erőszakig terjedtek. Többek között Ashley Judd, Rose McGowan, Asia Argento, Rosanna Arquette, Cara Delevingne, Eva Green és Lupita Nyong'o állították, hogy a producer zaklatta vagy megerőszakolta őket. De Hollywood legnagyobb nevei, Angelina Jolie vagy Gwyneth Paltrow is utaltak rá, hogy volt kellemetlen élményük Weinsteinnel. (Az áldozatok névsorát ebben a cikkben gyűjtöttük össze.) Ráadásul az is kiderült, hogy mindez nyílt titok volt, Quentin Tarantinótól Matt Damonon át Ben Affleckig számos filmes tudott róla. Sőt, egy részük még segített is eltussolni az ügyeket.

Eleinte úgy tűnt, hogy a Ponyvaregény, Az angol beteg, a Kill Bill vagy A király beszéde producerének ügye, bár elképesztően hosszú időn át zajlott és rengeteg áldozattal járt, elszigetelt eset marad. Nem így lett: a Weinstein-ügy valóságos cunamit indított el, az (elsősorban munkahelyi) szexuális zaklatások áldozatai sorra léptek elő. Tavaly ősszel szinte nem volt olyan nap, amikor ne derült volna ki egy újabb ismert emberről, hogy zaklatott valakit. Az Index szerkesztőségében tematikus levelezőlistát kellett létrehoznunk a zaklatási ügyeknek, külön újságíró foglalkozott csak ezzel a témával. És még így is úgy tűnt, hogy lehetetlen feldolgozni az összes esetet.

Többek között olyan sztárokat, rendezőket, producereket vádoltak meg, mint Kevin Spacey, Jeremy Piven, Dustin Hoffman, Brett Ratner, Steven Segal, Louis CK, Tom Sizemore, Jeffrey Tambor, Nick Carter, Matt Lauer műsorvezető, Gene Simmons, Paul Haggis rendező, James Franco, Luc Besson vagy David Copperfield. Egészen friss és több évtizeddel ezelőtti esetek kerültek elő, köztük olyan megrázó ügyek, mint a Vészhelyzetből ismert Anthony Edwardsé, aki Gary Goddard producert vádolta meg azzal, hogy 12 évesen megrontotta.

Hangot adni minden áldozatnak

Bálványok dőltek le sorban, létrejött a #MeToo- és a #TimesUp-mozgalom, hogy hangot adjanak a többi, a szórakoztatóiparban dolgozóknál kevesebb figyelmet kapó áldozatnak is. A #MeToo mindenhol téma lett, a politika és a sport világát éppen úgy elérte, mint a családi ebédeket. Vitatkoztak róla mindenütt: a közösségi médiában, munkahelyeken, baráti társaságokban. És egyre többen, nem csak nők és már nem csak ismert emberek álltak elő azzal, hogy szexuális zaklatás áldozatai voltak. A Time magazin a csendet megtörőket választotta az év emberének, de a zaklatási ügyek ismert áldozatai mellett egy női kéz is látszott a képen, jelezve, hogy nagyon sokan még csak névtelenül vagy egyáltalán nem álltak elő.

Az új (vagy újonnan kiderült) ügyek mellett régen ismert eseteket is újra elővettek, és más megvilágításban vizsgáltak. Woody Allen, Roman Polanski, Terry Richardson divatfotós, Casey Affleck, R. Kelly vagy Bryan Singer rendező ügyei eddig is köztudomásúak voltak, különösebb következmények nélkül. Casey Affleck 2017 elején még gond nélkül átvehette az Oscar-díját, egy évvel később már úgy érezte, hogy jobb, ha távol marad a gálától. (Aminek egyébként a #MeToo volt a fő témája.) Woody Allen mostohalánya évtizedek óta állítja, hogy Allen molesztálta, de a filmipar szereplőinek egy része csak ekkor döntött úgy, hogy többé nem akar a rendezővel dolgozni.

Allen esetében – ellentétben mondjuk Weinsteinnel – valószínűleg soha nem fog kiderülni az igazság. De a #MeToo ezenkívül is felszínre hozott egy csomó olyan ügyet, amelyek enyhén szólva ellentmondásosak. Aziz Ansari színész-komikus, a Városfejlesztési osztály színészének esete kapcsán például sokan írtak a #MeToo túlkapásairól. Őt egy buliban megismert nő vádolta meg, aki önszántából ment fel a színész lakására, de ott úgy érezte, hogy a férfi tempója túl gyors. Állítása szerint jeleket küldött arról, hogy nem érzi jól magát, de Ansari ezeket nem vette észre, a nő pedig nem szólította fel, hogy hagyja abba. Utólag viszont cikket írt arról, hogy mennyire megalázva érezte magát Ansari viselkedése miatt. Morgan Freemant pedig a CNN riportere egy olyan megjegyzés miatt vádolta zaklatással, amiről utólag kiderült, hogy nem is neki szólt, hanem egy korábban elmondott sztorira reagált. (Más kérdés, hogy ettől függetlenül Freemanről nyolc másik nő állította, hogy kéretlen érintéseivel, masszázsaival és megjegyzéseivel gyakran hozta kellemetlen helyzetbe a vele együtt dolgozó nőket.)

Ellentmondásos alakult Asia Argento ügye is: az olasz színésznő a  #MeToo-kampány egyik legismertebb arca lett, éppen ezért volt különös, amikor őt is megvádolták: a ma 22 éves Jimmy Bennett állította, hogy szexuális kapcsolata volt a színésznővel 17 éves korában. Argento ezt egy ideig tagadta, majd elismerte a kapcsolatot, de legutóbb azt is hozzátette, hogy nem tudta, hogy a fiú kiskorú volt az eset idején, és azt sem, hogy Kaliforniában 18 év a beleegyezési korhatár. Bennett pénzbeli kártérítést követelt, amit Argento, pontosabban párja, Anthony Bourdain fizetett egy darabig. 

Messze nincs még vége

Weinstein és Kevin Spacey ügye biztosan bíróság elé kerül, míg mások, mint például Louis CK, lassan visszaszivárognak a showbizniszbe. A #MeToo azonban messze nem ért véget. Sőt, Amerikában éppen most kapott új erőre, de ezúttal nem a szórakoztatóipar, hanem a politika miatt. A Donald Trump által a legfelsőbb bíróságba jelölt Brett Kavanaugh bírót több nő is évtizedekkel ezelőtti szexuális zaklatással vádolta meg. Első vádlója, Christine Blasey Ford a bíró szenátusi meghallgatásán részletesen elmesélte, hogy középiskolás korukban Kavanaugh egy buliban egy barátjával együtt rátámadt, betapasztotta a száját, és megpróbálta levenni róla a ruhát.

Az óriási érdeklődéssel követett meghallgatás után felizzottak a női bántalmazásokkal foglalkozó segélyvonalak, a Nemzeti Szexuális Bántalmazás Forródrót 147 százalékos növekedésről számolt be. #WhyIDidntReport-tal új hashtag is indult, amivel arra utaltak, hogy Fordot hiteltelennek tartók közül sokan azt kérték számon a pszichológus professzoron, hogy miért nem jelentette a 80-as években az esetet. Nagyon sok nő állt elő, és kérte ki magának ezt a kérdést, vagy adott választ a saját esete alapján.

És mi van Magyarországon? Hát, semmi

Alig két héttel a Weinstein-ügy kirobbanása után Magyarországon is kitört a botrány: Sárosdi Lilla színésznő elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt Marton László rendező és egy barátja orális szexre akarták kényszeríteni egy autóban. Később összesen tíz nő jelentette ki: Marton őket is zaklatta, a saját előadásai nézése közben egy zárt szobában orális szexre kényszerítette őket, vagy az előadás alatt a lábuk közé nyúlt; volt, aki azt mondta, Marton folyamatosan hasonlóan viselkedett, ő megpróbálta erre figyelmeztetni a Vígszínház stábját, de nem történt semmi. Az is kiderült, hogy Kanadában is volt zaklatási ügye. Marton eleinte tagadott, aztán sajátos módon ugyan, de bocsánatot kért.

Ezután Kerényi Miklós Gábort, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetőjét vádolták szexuális visszaélésekkel, egy táncos, Maros Ákos arccal is vállalta a vádakat. Az Operettből eltávolított Kerényi később elismerte, megesett, hogy vállfával elfenekelt egy fiatal művészt, de tagadta, hogy bármilyen szexuális visszaélésről is szó lett volna, ahogyan azzal amivel más, nevüket nem vállaló művészek vádolták meg.

Bár több más szexuális zaklatási ügyről is keringtek pletykák, a szerkesztőségünkhöz is eljutott néhány másik eset híre, az áldozatok végül nem vállalták, hogy nyilvánosan is megosszák történetüket. Az ügyekről és a szexuális zaklatás jelenségéről az Index munkatársa, Kovács Bálint Puszild meg címmel könyvet is írt, ezzel együtt Sárosdi Lilla és Maros Ákos lényegében egyedül maradt, Marton mellett viszont annál többen álltak ki, néha hátborzongatóan ostoba nyilatkozatokkal. Marton ugyan nem rendez már a Vígben, de két másik színház is közleményben állt ki mellette, mondván, „igazságtalan” volt ellene a „hadjárat”, és egyébként is, „nagyszerű szakmai tudása” van. Szóval náluk dolgozhat majd ezután. Kerényi Miklós Gábor is rendez, sőt, pályázott az Operettszínház főigazgató posztjára, majd pályázatát visszavonta.

Sárosdi Lilla férjével, Schilling Árpád Jászai-díjas rendezővel, a Krétakör alapítójával elhagyta az országot, Franciaországba költözött, igaz, nem közvetlenül az ügy következményeként. Ennél szimbolikusabb módon nem is érhetett volna véget a #MeToo hazai története.

(Borítókép: Harvey Weinstein és  Rose McGowan a Grindhouse című film premierjén Los Angelesben, 2007. március 26-án. Fotó: Kevin Winter/Getty Images)