Átnevezheti-e Trump a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre?

Trump elnök beiktatása első napján (sok más mellett) aláírta azt a végrehajtási rendeletet is, amely arra kötelezi a szövetségi kormányt, hogy a hivatalos térképeken változtassa meg a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre. A névváltoztatás egyike volt azoknak a „földrajzi” céloknak és intézkedéseknek, amiket még január elején hirdetett meg: miszerint igényt tart Grönlandra, visszaszerzi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, Kanadát pedig szívesen látná az USA 51. szövetségi államaként.

Milyen szép név!

„Az Amerika-öböl milyen szép név és helyénvaló” – mondta Trump a január 7-i Mar-a-Lagó-i sajtótájékoztatóján.

„De miért nem nevezzük [az USA-t] Mexikói Amerikának? – válaszolta pikírten Claudia Sheinbaum mexikói elnök egy történelmi térkép előtt, ahol ezen a néven szerepel Észak-Amerika.

És valóban. Az 1846–48 közötti amerikai–mexikói háborúig még Mexikóhoz tartozott a mai Kalifornia, Nevada, Utah, Arizona és Új-Mexikó állam is. 1836-ig Texas is, de kivált, és 1845-ben csatlakozott az USA-hoz. Pont Texasért robbant ki a konfliktus, ami az amerikaiak totális győzelmével ért véget, Mexikó elvesztette területének felét, és az öböl északi-nyugati partja is teljesen az USA része lett.

Nevezték az öblöt korábban Új-Spanyolország-öbölnek, Spanyol-tengernek, Floridai-tengernek, az 1600-as évek óta pedig Mexikói-öbölnek. És Trumpig nem volt baja ezzel senkinek.

A föld egyik forró pontja

Ez a legnagyobb öböl a világon, területe nagyjából akkora, mint Alaszkáé, körülbelül 1500 kilométer széles, és az USA, Mexikó és Kuba határolja. A partvonal egyesült államokbeli része 2700 kilométer, a mexikói 2805 kilométer hosszú,

Több szempontból is különleges hely. Itt születnek az Egyesült Államok öbölparti városait évről évre megtépázó félelmetes hurrikánok. És innen indul ki az öböl, gulf szóról elnevezett, az Észak-Amerika keleti és Európa nyugati területeinek éghajlatát enyhévé változtató meleg és gyors Golf-áramlás is (Gulf stream), amit az egyik amerikai alapító atya, a természettudós-politikus Benjamin Franklin azonosított először, és adott ki róla térképet 1777-ben.

Trump beiktatáskor aláírt átkeresztelő rendeletének indoklásában is hangsúlyosan szerepel ez az ok. „A medence gazdag geológiája a világ egyik legcsodálatosabb olaj- és gázrégiójává tette, amely nemzetünk nyersolajtermelésének nagyjából 14 százalékát biztosítja, valamint folyamatosan olyan új és innovatív technológiák kifejlesztésére ösztönöz, amelyek lehetővé teszik, hogy kinyerjük a világ legmélyebb és leggazdagabb olajlelőhelyeit” – fogalmaz a rendelet, ami külön kitér a „garnélarákoktól, sügérektől és más fajoktól hemzsegő” öböl dollármilliókat hozó halászatára, az amerikai turizmusra, valamint a létfontosságú, milliárddolláros tengeri szállítási iparra, a világ legnagyobb és leglenyűgözőbb kikötőire. 

Nem vitás, az öböl az Egyesült Államok kulcsfontosságú területének számít, talán ezért is emlegetik időnként a keleti és csendes-óceáni mellett az Egyesült Államok „harmadik partjaként”. 

Mire jó ez?

De mit hozhat a névváltoztatás? Nyilvánvalóan semmit. Nem lesz magasabb a hozam, ha ezentúl az Amerikai-öböl mélyéből termelnek a kőolajfúró tornyok. Az egész átkeresztelősdi csak egy szimbolikus lépés az „Amerika az amerikaiaké” szólam egyik hangzatos reprezentálására.

Mivel a tengeri területek elnevezésére nincs hivatalos nemzetközi egyezmény vagy jegyzőkönyv, és nem létezik olyan nemzetközi testület, amelyik kimondhatná a végső szót,

Más kérdés, hogy a többi ország tiszteletben tartja-e, átveszi-e a változásokat. Módosíthatják az öböl nevét az amerikai térképeken, hivatalos dokumentumokban, de más országok, így a többi öbölparti ország sem köteles követni a példát.

A földrajzi helynevek átnevezése az Egyesült Államok Földrajzi Nevek Tanácsához (U.S. Board on Geographic Names) tartozik. Alapelvük szerint elutasíthatják a névváltoztatást, „hacsak nincs rá nyomós ok”. Az új elnök vehemens eltökéltsége valószínűleg annak számít.

Kezdjük átírni a térképeket?

Az egész Mexikói-öbölre viszont nincs (és nem is lehet) hatásköre az amerikai szövetségi testületnek. Trump rendelete úgy fogalmaz, hogy az „Egyesült Államok kontinentális talapzatával határolt területet [a belügyminiszter] »Amerika-öböl«-re nevezze át. Északkeleten, északon és északnyugaton Texas, Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida államokig terjed a tenger felőli határ Mexikóval és Kubával a korábban Mexikói-öbölnek nevezett területen”. Amit úgy lehet értelmezni, hogy csak a Mexikói-öböl Egyesült Államok határain belüli északi részét keresztelik át Amerika-öbölnek. 

Erre pedig 30 napja van az adminisztrációnak. 

Két neve is lehet az öbölnek

Egyelőre nem világos, hogy a digitális navigációs alkalmazások milyen nevet tüntetnek majd fel. Az Egyesült államokban a Google Earth (Maps) a legszélesebb körben használt digitális navigációs alkalmazás, de valószínűleg a világ más részein is a legnépszerűbbek közé tartozik. Irányelvük és bevett gyakorlatuk szerint semlegesek maradnak a nemzetközi geopolitikai vitákban, és azt az elsődleges helyi nevet jelenítik meg, amelyet a vele szomszédos szuverén nemzetek adnak az adott vizeknek. Ha minden szomszédos ország egyetért, akkor a közös név jelenik meg, például „Karib-tenger”, persze különböző nyelveken. Ha azonban vita van az elnevezés körül,

Még nem változtattak az öböl nevén az online térképeken, de ha megtörténik, akkor valószínűleg az USA-hoz tartozó vizekre az Amerikai-öböl felirat kerül majd. Még akkor is, ha azt üzente Trumpnak a mexikói elnöknő, hogy „az öblöt az egész világ Mexikói-öbölnek fogja hívni a jövőben is”.