Szauna és gyümölcsevés, ez a boldogság két kulcsa

45 éves kor felett a gyümölcs- és zöldségfogyasztás elrettenti a depresszió árnyékát is. Az ausztrál Új-Dél-Wales Egyetem (UNSW) kutatói nemrég publikálták a Scientific Reports folyóiratban ezeket a meglepő eredményeket, amelyekre ikerkutatások vezették őket.

Északi és déli ikrek különbségei

Az analízisben 3483 amerikai, dán, svéd és ausztrál 45 év feletti lakos közül ikreket vizsgáltak 11 évig. Azért őket, mert genetikai hasonlóságaik miatt könnyen ki lehet szűrni a körülmények befolyását betegségeikre, hajlamaikra, külső változókra. A kutatásban részt vevő egyik genetikus úgy nyilatkozott, hogy mivel az ikerpárok genetikai hátterük 50-100 százalékán osztoznak, és együtt nevelkednek, könnyebb kiszűrni a nemkívánatos tényezőket, például a gyerekkorban tapasztalt anyagi helyzetet. Az egészségügyi problémák tehát más változóknak, köztük az étrendnek vagy a fizikai aktivitás szintjének tulajdoníthatók.

Kiderült, hogy a középkorú és idősebb korosztálynál különbség figyelhető meg a több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztók és a kevésbé egészségesen étkezők között a depresszió előfordulásának kockázatában. A differencia nem nagy, de mégis kiszűrhető, még úgy is, hogy a sokat fogyasztók sem teljesítették a napi ajánlást, az 5 adagot. A nagyobb fogyasztású csoport 4 adagot evett, a kisebb alig egyet nyelt le, úgyhogy a depresszió kockázatának eltérése feltehetőleg még nagyobb lenne, ha az előírt 5 adagot fogyasztaná az egészségesebb csoport. Főleg ha még a mozgásra, fizikai aktivitásra is odafigyelnek, amit a tanulmányban nem vettek figyelembe.

Annabel Matison, az UNSW kutatója szerint az eredmények láttán sem teljesen biztosan kijelenthető, hogy a depressziós betegségek jelentősen csökkennének, ha a gyümölcs- és zöldségfogyasztás elérné az ajánlott szintet. Egyelőre az tűnik igen valószínűnek, hogy lehet ok-okozati kapcsolat a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a depresszió kialakulása között.

Már korábbi tanulmányok is bizonyították, hogy összefügg az étrend és a depresszió, vagyis a bélrendszer egészsége és a depresszió. A sok rost, a kevésbé feldolgozott élelmiszerek jobb kedéllyel járhatnak, akárcsak a szaunázás. Így már mindjárt érthető, hogy miért Finnország lett 2024-ben a legboldogabb ország, hiszen a finneknél a szauna annyira szerves része a háznak, mint, mondjuk, a konyha.

A legtöbbet szaunázók a legboldogabbak

Azt már az 1980-as években felfedezték a kutatók, hogy a depresszió összefüggésben áll a testhőmérséklettel. Ez a kapcsolat adta az ötletet, hogy a hőmérséklet változtatásával próbálják meg kezelni a depressziót.

2016-ban egy tanulmány felfedte, hogy amikor a depresszióban szenvedő betegek hat hétig infravörös kamrában voltak kezelésen, a betegség enyhült. Egy tavalyi cikk előzetes eredményei is arra utalnak,

Kiderült, hogy amikor 38,5 fokra növelték a betegek testhőmérsékletét, miközben 140 perces kognitív viselkedésterápián vettek részt, enyhült a depresszió.

Nézzük akkor a tavalyi legboldogabb országok listáját, az elsők tehát a szaunafan finnek, akik néhány évtizede még depressziójukról és alkoholizálási szokásaikról voltak ismertek. Őket követi Dánia, Izland, Svédország. Akkor lehet, hogy a napsütésnél fontosabb az állami gondoskodás, szociális háló, ami ezekben az országokban igen erős? Őket Izrael követi, majd Hollandia, Norvégia, Luxemburg és Svájc jön a GDP-ből logikusan következve. Mi pedig, már megint rontva a pozíciónkon, az 56. helyen vagyunk csupán, talán többet kellene almát rágcsálva szaunázni?