Megfékezhetjük a klímaváltozást

A több mint ezeroldalas jelentést 130 ország 2500 tudósa készítette a 2001-es, legutóbbi IPCC-jelentés óta mért éghajlati adatok, korábbi mérőszámok és számítógépes modellek felhasználásával. Az IPCC honlapjáról letölthető 35 oldalas összegzés legfontosabb megállapítása, hogy az emberiség rendelkezik azokkal a technikai és anyagi eszközökkel, amelyek segítségével megfékezhető a globális felmelegedés. A jelentés elsősorban a klímaváltozás legfőbb okára összpontosít, vagyis arra, hogyan lehetne csökkenteni a légkörben található üvegházhatású gázok magas koncentrációját.

Gázrekord

Ez a koncentráció jelenleg körülbelül 425 milliomod térfogatrész (ppm), ami 70 százalékkal több, mint az 1970-ben mért érték. Ez a szám egyébként soha nem volt még ilyen magas, amióta ember él a Földön, csak évmilliókkal ezelőtt. A jelentés szerint a koncentráció a következő 25 évben tovább fog emelkedni, legalább 25, legfeljebb 90 százalékkal. A növekedés mértéke attól függ, hogy az ember milyen hamar és mennyit hajlandó tenni a gázkibocsátás csökkentéséért.

A tanulmány ugyanazokat a gyógymódokat említi, amiket korábbi hasonló jelentések is javasoltak, mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának visszaszorítását. Előkelő helyen szerepel még a javaslatok között az erdőirtások megfékezése, a bioüzemanyagok, a megújuló energiaforrások, valamint a tudatosabb fogyasztás és a hatékonyabb energiafelhasználás.

Biztosak benne

A tanulmány legnagyobb része azt fejtegeti, miként lehetne 2030-ig mérsékelni az üvegházhatású gázok koncentrációját. Az összegzés egyik legfontosabb táblázata szerint 650 ppm körüli érték a világ GDP-jének kb. 0,2 százalékába "kerülne", 550 ppm körüli értéket pedig akkor érhetnénk el, ha a GDP 0,6 százalékát a koncentráció csökkentésére fordítanánk. Az igazi megoldás kb. 450 ppm lenne (erre akár a GDP 3 százalékát is rá kellene áldoznunk), mert ezen érték felett már nagyobb klímakatasztrófákra lehet számítani.

A tanulmányt kidolgozó szakemberek egyetértettek abban, hogy gyakorlatilag lehetetlen a 450 ppm-es határ alatt maradni, és 450 és 550 ppm között lehet stabilizálódásról beszélni. 550 ppm felett szinte bizonyosra vehető, hogy a 21. században legalább 2 Celsius-fokkal nő a Föld átlaghőmérséklete, ami fajok tömeges kipusztulásával, a gleccserek és a jégsapkák nyári eltűnésével és súlyos ivóvízhiánnyal jár majd. A jelentés egyébként magabiztosabb, mint a korábbi IPCC-tanulmányok: a legtöbb táblázat és megállapítás a "nagy egyetértés, sok bizonyíték" címkét viseli, ami az IPCC bizonytalansági tényezőket jelző terminológiájában a legjobb.

Kína kekeckedett

Mint ahogy a korábbi kötetek esetében történt, a jelentés közzététele előtt az IPCC tagjai napokig tárgyaltak, az atomerőművekre vonatkozó kitételek például az utolsó pillanatokban kerültek be a tanulmányba (kis mértékben, de ezek is segíthetnek kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat). A konferencián résztvevő 120 ország küldöttei ezzel együtt hamar megegyeztek az összegzésről, ezúttal nem voltak hajnalba nyúló viták.

Gazdasági növekedésének fontosságára hivatkozva egyedül Kína próbált enyhíteni a szöveg egyes megfogalmazásain, és igyekezett Európára és Észak-Amerikára hárítani a gázkibocsátás mérséklésének feladatát. Ez az erőfeszítés nem ért célt, és később az ország küldöttsége a többségi nyomásnak engedve kifogások nélkül aláírta a jelentést. (Az Egyesült Államok után Kína bocsátja a légkörbe a legtöbb üvegházhatású gázt.)

Az alkotók elégedettek voltak a jelentéssel, az IPCC elnöke, Rajendra Pachauri a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón "pompásnak" nevezte a dokumentumot. Hangsúlyozta, hogy az emberiségnek változtatnia kell a fogyasztási szokásain, és jelezte, hogy most már a politikai és gazdasági döntéshozókon a sor. Szakértők szerint a téma bizonyosan előkerül majd a G8 júniusban esedékes németországi tanácskozásán.

Még nem teljes

Az IPCC február elején tette közzé a jelentés első kötetét. A tanulmány nyelvhasználata erősebb volt, mint a korábbi dokumentumoké, 90 százalékos bizonyossággal állította, hogy a klímaváltozásnak emberi okai vannak. A jelentés a következő két évtizedre 0,2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést jósol, 2100-ra pedig 1,8-4 fokos emelkedést, bár ennél rosszabb forgatókönyvek is szerepelnek a dokumentumban.

Az áprilisban megjelent második kötet egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jégsapkák és a gleccserek olvadása miatt rövid időn belül több mint egymilliárd ember küzdhet vízhiánnyal. A változások legjobban a szegényebb országokat fogják sújtani, de a természet is megsínyli a globális felmelegedést. A jelentés az utolsó, negyedik kötettel lesz teljes, ezt novemberben prezentálják majd Spanyolországban.