Ismeretlen a tüdőgyulladás kórokozója

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ebben a helyzetben csak annyit tudott tenni, hogy nagyobb óvatosságra figyelmeztette a kórházak és a repülőtársaságok alkalmazottait. Számos esetet észleltek ugyanis repülőgépeken, amelyek a nagy közös légtér miatt könnyen egy járvány gócpontjává válhatnak. A világszervezet a kórokozó azonosítása után várhatóan egy pontosabb közleményt fog kiadni a vészhelyzetről, amelyből talán megismerhető lesz a betegség elkerülésének és gyógyításának módja is.

Magyarországon nem számítanak járványra

Az országos tiszti főorvos szerint az általa bevezetett megelőző intézkedések elegendőek ahhoz, hogy megakadályozzák a délkelet-ázsiai államokban észlelt, ismeretlen eredetű tüdőgyulladás kórokozójának Magyarországra kerülését - írja az MTI. Ungváry György hétfői budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: mivel a megbetegedés forrása a távoli Délkelet-Ázsia, a tüdőgyulladás kórokozója repülőgépek utasaival terjedhet.

Az országos tiszti főorvos szombat éjszakai utasítására az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Ferihegyi repülőtéri állandó kirendeltségén rendkívüli intézkedéseket vezettek be, ami azt jelenti, hogy a repülogépekkel érkező, tüdőgyulladás-gyanús utasokat helyben megvizsgálják - írja az MTI. A betegségre gyanús személyeket a budapesti Szent László Kórházba irányítják, a velük kapcsolatba került, illetve a délkelet-ázsiai térségből érkezett utasokat pedig ellátják tanácsokkal arra az esetre, ha 14 napon belül tüneteket észlelnének magukon. A Malév járatokon Budapestre érkezőknek a fedélzeten az atípusos tüdőgyulladásról, a betegség tüneteiről szóló tájékoztatót olvasnak fel.

Nem terjed a levegőben

A WHO feltételezése szerint csak nagyon közeli személyes kontaktussal kerül át a kórokozó egyik emberből a másikba. A szervezet meghatározása szerint az kaphatja el a betegséget, aki a beteggel él vagy róla gondoskodik, illetve aki közvetlen kapcsolatba kerül a beteg által kilélegzett levegővel vagy a testnedveivel. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy pusztán a levegőn keresztül is képes terjedni a kórokozó; valószínűleg elég közeli kontaktus szükséges a megfertőződéshez.

Magas lázzal jár

Az ismeretlen kórokozóval fertőzött betegeknek magas, 38 fok feletti láza van, izomfájdalommal, fejfájással, torokfájással jár a betegség. A fertőzésből heveny tüdőgyulladás fejlődik ki, amely olyan komoly légzési nehézséget okozhat, hogy a beteget lélegeztető-géppel kell segíteni. A betegeket elkülönítik, nehogy továbbterjedjen a fertőzés.

Hogyan diagnosztizálják?

Az Egyesült Államok járványügyi és megelőzési központjának weboldalán olvasható ismertető szerint a tüdőgyulladás megállapításához kulcsfontosságú a mellkasröntgen elvégzése, mert a tüdőgyulladást csak így lehet pontosan megkülönböztetni más betegségektől, például az akut hörghuruttól. A betegeket ez után meghatározott szempontok - például életkor, egyéb betegségek jelenléte - alapján különböző kategóriákba sorolhatók, és a kezelés során ennek megfelelően kell eljárni.

A kórházba kerülő betegeken például laboratóriumi vizsgálatot kell végezni, a vér- és vizeletminta alapos elemzésével, a májműködés és esetleg a HIV fertőzöttség ellenőrzésével (elsősorban 15-54 éves kor között). Csak így lehet kideríteni, hogy valójában mely kórokozó okozza a betegséget, és csak ez után lehet elkezdeni a kórokozó-specifikus kezelést.