Jogászkodással kerülnék meg a brexithalasztást Boris Johnsonék
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Újabb kemény válasz érkezett az Izrael elleni iráni csapásra
- Politico: Nemcsak Ukrajna, de Európa is sötétségbe borulhat, ha Putyin terve sikerül
- Reisz András: A dubaji özönvíz a természet és az ember közös műve
- Fondorlatos csellel járulna hozzá Ukrajna győzelméhez a G7-csoport
- Izrael támadást hajtott végre Irán ellen
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
- Orbán Balázs: Magyarország kicsi, ezért luxus lenne kilépni az EU-ból
- Gyerekeket késelt meg egy támadó Franciaországban, ketten megsérültek
Jelen állás szerint nem kapnának halasztást a brexitre a britek, üzente a francia külügyminiszter vasárnap. „A briteknek meg kell mondaniuk, mit akarnak” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian.
De tényleg, mit akarnak?
Boris Johnson lecserélné az elődje és a többi uniós vezető között megkötött kilépési megállapodásból a biztosítékot, amivel továbbra sem kellene határellenőrzés Írország és a britek által uralt Észak-Írország között. A kialkudott megoldással az Ír-sziget északkeleti csücske is maradna az EU vámuniójában. A britek ezt „technikai megoldásokkal” váltanák ki, de Johnsonék egyetlen konkrét ötletet sem hoztak nyilvánosságra. Hasonló tervvel már az előző kormány is bepróbálkozott, de akkor elvetették.
Sajid David pénzügyminiszter szerint „sok új ötletük” van, de „őrültség” lenne ezekről nyíltan beszélni a tárgyalások közben. A francia nyilatkozat viszont arra utal, hogy a kulisszák mögött sem sikerült értelmes tervet bemutatni.
Boris Johnson hétfőn győzködheti ír kollégáját, Leo Varadkart az elképzeléseiről. Nem túl jó előjel, hogy a balra húzó brit Guardiannek brüsszeli forrásból arról beszéltek, az Ír-szigeten több évtized polgárháború után békét hozó nagypénteki egyezmény megsértésének tekintenék a brit kormány lépéseit.
Természetesen akár olcsó blöffként is lehet tekinteni a francia álláspontra, de már a legutóbbi hosszabbítást is folyamatos francia puffogás kísérte. Egy rendezetlen brexit alaposan megtépázhatja a brit pénzügyi szolgáltatókat, akik onnantól sokkal rosszabb körülményekkel férnének hozzá az uniós piachoz. Kivéve, ha valamelyik nagy uniós pénzügyi központba, például Párizsba költöznek. (Csak az HSBC ezer munkahelyet készül átvinni a francia fővárosba.)
Kijogászkodnák magukat a kényszerzubbonyból
A brexit október 31-i határidejének halasztási kérelmére törvény kötelezi a brit kormányt, ha nincs megállapodás a többi 27 tagállammal és ha hétfőn az alsóházat és a Lordok Házát már a múlt héten megjáró jogszabály tényleg eljut a királynői jóváhagyásig. Azonban Boris Johnson miniszterelnök saját szavai szerint „inkább meghal”, semmint a sokadik csúszást kérvényezze Brüsszelben. Sajid David pénzügyminiszter egy vasárnapi BBC-s talkshowban kitartott amellett, hogy Boris Johnson nem kér hosszabbítást az október 17-18-i EU-csúcson, és október 31-én mindenféleképp kilépnek. Arra már vagy nem tudott, vagy csak nem akart válaszolni, hogy hogyan. „Sok nap van még a mostani és október 19. között” – mondta sejtelmesen.
A kérdésre Dominic Raab külügyminiszter adhatta meg a választ vasárnap. Arra utalt, hogy valahogyan megpróbálnák kitrükközni a halasztásról szóló jogszabályt. Megszegni ugyan nem fogják, de „nagyon alaposan megvizsgálják”, hogyan lehet értelmezni, és jogi eljárást is belengetett ellene.
Boris Johnson akár börtönbe is kerülhet, ha nem tartja magát a szöveghez. Emiatt Robert Buckland igazságügyi miniszter el is beszélgetett a jogállamiság fontosságáról a kormányfővel, de a helyzetre jellemző, hogy külön cáfolnia kellett a lemondása körüli találgatásokat.
Fontosabb a hagyománynál a bosszú
A törvényt lehetővé tevő eljárás miatt a brit kormánypárt egy újabb hagyományt készül megtörni, hogy bosszút álljon a konzervatívok közül kiválasztott házelnökön. John Bercow múlt héten engedte, hogy egy vészhelyzeti vitákra fenntartott eljárással elindulhasson a Boris Johnson kezét megkötő jogszabály, és így átmehessen, mielőtt – szintén a hagyományokat felrúgva – kimondottan politikai célokból berekeszteti a kormány az ülésszakot. John Bercownak ez már a sokadik lépése a brexitvitában, ami felbőszítette a torykat, holott ő is a párthoz tartozott, amíg ki nem nevezték az alsóház vezetőjévé. A poszton ülő politikus a szokások szerint pártoktól függetlenné válik, és ahol indul a parlamenti választáson, ott nem indítanak ellene más jelöltet.
Legalábbis eddig így volt. Andrea Leadsom miniszter kijelentette, hogy ellenjelöltet fognak állítani. „Múlt héten a jelenlegi házelnök cserben hagyott minket” – írta vasárnap a konzervatívokhoz húzó Daily Mail bulvárlapban. A jogszabály „megsemmisítette” a kormány alkupozícióját és szerinte megváltoztatta a brit (külön írásba nem foglalt) alkotmányt is. Azzal vádolta John Bercow-t, hogy nem csak rugalmasan kezelte a szabályokat, hanem megszegte azokat, a javaslatot támogató Munkáspárt pedig semmibe vette a brexitnépszavazás eredményét. Ez az út szerinte a brit demokrácia gyengüléséhez vezet, ezért akar a miniszterelnök előrehozott választást.
Boris Johnson a jogszabályra válaszul próbálta így kivágni magát a patthelyzetből, amihez a Munkáspárt támogatása mindenképp kellett volna. Végül nem jött össze a kétharmad, és a legnagyobb ellenzéki párt továbbra sem támogatja az előrehozott választást.
Az Opinium közvélemény-kutató felmérése magyarázza, miért: a kaotikus hét ellenére a toryk tíz százalékra növelték az előnyüket. A konzervatívok a szavazatok 35, a Munkáspárt 25, at EU-párti liberális demokraták két pontot javítva 17 százalékon állnak. Nigel Farage Brexit Pártja három pontot esve a szavazatok 13 százalékára számíthat. Ezt az egyéni választókörzetes brit rendszerben nehezen válthatják parlamenti helyekre, de az unióbarát lázadókat kiszóró torykkal összefogva a brit kilépés támogatói könnyebben többségbe kerülhetnek. Sajid David nem is zárta ki, hogy a kormánypárt lepaktálna Farage-ékkal.
Rovataink a Facebookon