Közös hadsereg felé tart az EU?

2018.11.20. 12:28
Miben ért egyet Angela Merkel, Emmanuel Macron és Orbán Viktor? Közös uniós haderőt szeretnének. Itt még nem tartunk, de abban már majdnem minden tagállam megegyezett, hogy közös pénzalappal és közel másfél tucat új projekttel fűzik szorosabbra az európai védelmi együttműködést.
Kapcsolódó
Beszálltunk az EU katonai együttműködésébe

Beszálltunk az EU katonai együttműködésébe

A 28-ból 23 tagállam aláírta, hogy részt vesz az EU védelmi kemény magjában.

Megduplázták a közös uniós katonai projektek számát a védelmi miniszterek november 19-i ülésén. Abban bíznak, hogy a tavaly indított „állandó strukturált együttműködéssel” kevesebb pénzből tudnak többet kihozni, mintha minden ország külön-külön fejlesztgetné a katonai védelmét, és hogy könnyebben léphetnek fel együtt, ha hasonlóbb felszereléssel indulnak uniós missziókra.

Csökkentenék a pazarlást

Az együttműködés főleg azt igyekszik megoldani, hogy miközben az uniós országok összeadva rengeteget költenek a védelmükre, ez a pénz nemzetenként elaprózva, számtalan különféle fegyverrendszerre folyik szét, ami nem hatékony. Nagyobb tételben könnyebb kedvezményeket kicsikarni, ráadásul a közös műveleteket is akadályozza, ha sokféle különböző eszközt használnak.

Emiatt az Európai Bizottság szerint évente valahol 25 és 100 milliárd euró (7,7–30,8 ezer milliárd forint) közötti összeget pazarolnak a kormányok, azaz még a becslés alsó határa alapján is nagyjából a magyar GDP ötödének megfelelő összeget dobnak ki feleslegesen.

Grafika: Európai Bizottság

A 17 új projekt között vannak, amelyek helikopterpilótákat vagy hírszerzőket képeznek, közös drónfejlesztéssel próbálnák ledolgozni az európaiak óriási hátrányát az Egyesült Államokhoz vagy Izraelhez képest. Van olyan, amelyik kicsi, távirányítású gépek ellen védekezne, és egy olyan rakétarendszert is fejlesztenének, amely látótávolságon kívüli célpontokra csaphat le. Nincs mindenki benne mindegyik tervben, a tagállamok nyugodtan válogathattak, hogy mibe akarnak bekapcsolódni. Magyarország tömegpusztító fegyvereket figyelő szolgáltatásba, valamint vezető nélküli szárazföldi jármű fejlesztésébe száll be, így már összesen öt projektben vesz részt.

Felturbózzák a védelmi alapot

Az ötletek mellé pénz is akad. A miniszterek egymás között megállapodtak egy 13 milliárd eurósra (nagyjából szerény 4000 milliárd forintosra) tervezett Európai Védelmi Alapról 2021-2027-ra. Így jelentősen megemelnék a tavaly 25 millió euróval induló, akkor még csak kutatásra szánt alapot. Jövőre és 2020-ban már eszközbeszerzésre is költenének 500 milliót a kutatás mellett, de az igazi bővítés a következő hétéves keretköltségvetéssel jöhet el.

A pénzből nem csak az állandó strukturált együttműködésre jutna. Elég lenne legalább három országnak összeállnia, hogy pályázzon az európai biztonság- és védelempolitika vagy akár a NATO céljainak megfelelően.

A 13 milliárd eurós pénzalapról a tagállamoknak meg kell egyezniük a másik döntéshozóval, az Európai Parlamenttel is. Itt, főleg balról,

nem mindenki nézi jó szemmel, hogy a békeprojektnek indult EU katonai irányba forduljon,

és védelmi célokra költsön fegyvergyártó cégeknél, miközben más célokra kevesebb jut. Arról is vita volt az EP-ben az uniós védelmi alap körül, hogy költhessenek-e olyan fegyverrendszerekre, mint például „gyilkos robotokra”, önálló, ölésre képes eszközökre. „Az Európai Védelmi Alap az első naptól kezdve téves úton halad, és nem fog nagyobb biztonságot nyújtani az EU-nak és az állampolgárainak” – nyilatkozta például májusban a német zöldpárti Reinhard Bütikofer.

Kikövezik az utat a közös hadsereghez?

Kapcsolódó

Macron is azt javasolja, amit Orbán, közös európai hadsereget

A francia elnök ugyanarról beszél, mint a magyar kormányfő két évvel ezelőtt.

Az elmúlt napokban az EU-n kívül is akadt, akit felbőszítettek az uniós tervek, bár ezek már a francia elnök álmainak szóltak, aki egyenesen valódi uniós hadseregről beszélt. Emmanuel Macron szerint Európa határán tekintélyelvű hatalmak emelkednek és fegyverkeznek. Európának képesnek kell lennie megvédenie magát, „legyen szó Kínáról, Oroszországról

vagy akár az Egyesült Államokról”.

A NATO-t féltik

A mondatával sikerült kiakasztania Donald Trumpot, aki azzal trollkodott Twitteren, hogy az USA nélkül a franciák németül beszélnének. Erre Angela Merkel kancellár kiállt Macron mellett, de azzal hűtötte a kedélyeket, hogy az európai haderő nem a NATO ellen lenne, hanem „jó kiegészítője” lenne az észak-atlanti szövetségnek (amelyben a legtöbb EU-tag és az Egyesült Államok is benne van).

Az ilyen viták végigkísérték az európai védelmi integrációt, de az 1950-es években még pont az USA pátyolgatta egy közös nyugat-európai hadsereg tervét. Azt a projektet Európai Védelmi Közösségnek hívták, sikerült is aláírni, de végül éppen a szuverenitásukat féltő franciákon bukott el. Az 1990-es évek végén indult be az uniós biztonság- és védelempolitika, de már ekkor, 1999-ben a „Berlin plusz” megállapodással leszögezték, hogy ez csak kiegészítené a NATO-t és nem cserélné le.

A mostani kezdeményezés (több pénz okosabban elköltve) épp azt orvosolnák, amit Donald Trump vág minden lehetséges alkalommal az európaiak fejéhez: hogy vegyék ki jobban a részüket a saját védelmükből. Ugyanakkor a francia-német lelkesedés mögött az is állhat, hogy a tervekkel a saját hadiiparukat is megtámogatnák. Az Egyesült Államok már februárban figyelmeztetett, hogy az állandó strukturált együttműködés ne a „protekcionizmusról” szóljon. „Gondosan figyelni fogjuk, mert ha ez lesz a helyzet, az szilánkokra hasíthatja a meglévő erős biztonsági szövetségünket” – figyelmeztetett Kay Bailey Hutchison, az USA NATO-nagykövete.

Az EU-n belül is vannak, akik a NATO-t féltik az erősebb uniós védelempolitikától, pláne egy közös hadseregtől. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint utóbbi ötlet „túl messzire menne” az országának, jelenleg és a jövőben is „a NATO a védelempolitikánk sarokköve”.

A brexit segíthet

Az uniós védelempolitikát erősítheti viszont a brexit, mert a britek hiába voltak az uniós védelempolitika kezdeményezői között, folyamatosan gáncsolgatták azt. Még a kilépési tárgyalások kezdete óta is képesek voltak keresztbe feküdni egy közös uniós főhadiszállás tervének, így az csak pár kiképző küldetést irányíthat. A november 19-én elfogadott miniszteri következtetések szerint 2020 végére, azaz azután, hogy a britek már nem szólhatnak bele az uniós döntésekbe, már egy végrehajtói katonai misszióba is beszállna a főhadiszállás.  

Orbán is támogatná a közös haderőt

A britek távozása azért is indokolja az uniós együttműködés erősítését, mert így „a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben” – magyarázta Orbán Viktor még 2016-ban, aki szerint ezért létre kell hozni egy európai hadsereget. Ez „valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, közös vezénylési nyelvvel és közös szerkezettel” – mondta a magyar miniszterelnök.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Havanna teljes sötétségben, megbénult a karibi sziget

Havanna teljes sötétségben, megbénult a karibi sziget

Fél év alatt ez már a negyedik ilyen alkalom.

március 15., 19:09

  • Külföld
Szenzáció Dubajban: a Burdzs Kalifán elevenedett meg Magyarország

Szenzáció Dubajban: a Burdzs Kalifán elevenedett meg Magyarország

Több százezer ember láthatta.

március 15., 19:41

  • Külföld
Halálos izraeli csapás érte Gáza területét, a Hamász szerint szörnyű mészárlást követett el a zsidó állam hadserege

Halálos izraeli csapás érte Gáza területét, a Hamász szerint szörnyű mészárlást követett el a zsidó állam hadserege

A konfliktus kiújulására figyelmeztet az iszlamista szervezet.

március 15., 15:51

  • Külföld
Szlovák belügyminiszter: Előrehozott választások jöhetnek, ha Fico nem képes kezelni a helyzetet

Szlovák belügyminiszter: Előrehozott választások jöhetnek, ha Fico nem képes kezelni a helyzetet

A többség visszaszerzéséhez 4 képviselőre lenne szükségük.

március 15., 17:47

  • Külföld
Donald Trump háborút indít: Olyan pokol száll rátok, amilyet még soha nem láttatok

Donald Trump háborút indít: Olyan pokol száll rátok, amilyet még soha nem láttatok

Elsöprő, halálos erőt ígér az amerikai elnök.

március 15., 20:02

  • Külföld
Csallóközben három kilométeres körzetben minden haszonállatot leölnek

Csallóközben három kilométeres körzetben minden haszonállatot leölnek

A ragadós száj- és körömfájás Szlovákiában is megjelent.

3 órája

  • Külföld
Gyakorlatlan tengerészek vagy orosz szabotázs? - veszélyben a tengerfenéken futó adatkábelek

Gyakorlatlan tengerészek vagy orosz szabotázs? - veszélyben a tengerfenéken futó adatkábelek

A 150-300 méteres tengermélységben történik a legtöbb incidens.

március 15., 19:19

  • Külföld
Calin Georgescu nem, a szélsőjobb vezetője azonban indulhat a romániai választásokon

Calin Georgescu nem, a szélsőjobb vezetője azonban indulhat a romániai választásokon

George Simion szerint Románia visszatér a demokráciához.

március 15., 17:00

  • Külföld
„Tönkretettétek ezt a helyet” – kifütyülték az amerikai alelnököt egy koncerten

„Tönkretettétek ezt a helyet” – kifütyülték az amerikai alelnököt egy koncerten

A nézők nem látták szívesen J. D. Vance-t és a feleségét.

március 15., 06:19

  • Külföld
Elutasította a választási bizottság az egyik román politikus elnöki jelöltségét

Elutasította a választási bizottság az egyik román politikus elnöki jelöltségét

Arra hivatkozva, hogy az alkotmányos rend megdöntésére uszítja szavazóit.

március 15., 13:43

  • Külföld
Afrikába költöztetné a palesztinokat az Egyesült Államok és Izrael

Afrikába költöztetné a palesztinokat az Egyesült Államok és Izrael

Szudán elismerte a megkeresést, a másik két ország cáfolta a Trumppal való tárgyalást.

március 15., 06:18

  • Címlapon
Valóban alkut kötött Vlagyimir Putyin a sátánnal?

Valóban alkut kötött Vlagyimir Putyin a sátánnal?

Az orosz elnök ultranacionalista követői körében erős zavarodottság érzékelhető az orosz–amerikai közeledés láttán.

3 órája

  • Külföld
Politikai sakktáblává válik a segélyezés: Izrael szigorítja a palesztin humanitárius munka feltételeit

Politikai sakktáblává válik a segélyezés: Izrael szigorítja a palesztin humanitárius munka feltételeit

Izrael szerint a fokozott felügyelet biztosítja, hogy a segélymunka „összhangban legyen Izrael nemzeti érdekeivel”

március 15., 14:14

  • Külföld
Tömegbe hajtott egy autó a belgrádi diáktüntetésen

Tömegbe hajtott egy autó a belgrádi diáktüntetésen

Az egész város le van zárva.

március 15., 14:27

  • Külföld
Ukrajna most azért küzd, hogy találjon még sorozható katonákat

Ukrajna most azért küzd, hogy találjon még sorozható katonákat

Sok erőszakot követnek el a sorozótisztek ellen.

március 15., 21:19

  • Külföld
Tornádók söpörnek végig az Egyesült Államokon, legalább tizenhat ember meghalt

Tornádók söpörnek végig az Egyesült Államokon, legalább tizenhat ember meghalt

A pusztító viharok több régióra is lesújtottak.

március 15., 21:18

  • Külföld
Szijjártó Péter: A Közel-Kelet biztonsága nagymértékben befolyásolja Európa biztonsági helyzetét is

Szijjártó Péter: A Közel-Kelet biztonsága nagymértékben befolyásolja Európa biztonsági helyzetét is

A külügyminiszter Egyiptommal egyeztetett a térség stabilitásáról.

március 15., 13:15

  • Külföld
Fordult a széljárás, most már Putyinnak kell tartania Trumptól

Fordult a széljárás, most már Putyinnak kell tartania Trumptól

Nagyon sok ember fog meghalni, ha Oroszország figyelmen kívül hagyja a tűzszünetet.

március 15., 10:08

  • Címlapon
Orbán Viktor: Szia Bátyus! Helyzet?

Orbán Viktor: Szia Bátyus! Helyzet?

A legismertebb, labdarúgással foglalkozó Facebook-oldal üzemeltetőivel találkozott.

3 órája

  • Külföld
Donald Trump 43 ország lakosainak beutazását tiltaná meg Amerikába

Donald Trump 43 ország lakosainak beutazását tiltaná meg Amerikába

Az érintettek 60 nap haladékot kaptak.

március 15., 13:39

  • Külföld
Elragadta a vombatkölyköt az anyjától, most elmenekült Ausztráliából az amerikai influenszer

Elragadta a vombatkölyköt az anyjától, most elmenekült Ausztráliából az amerikai influenszer

Az influenszer privátra állította a profilját, és elhagyta az országot.

március 15., 06:52

  • Külföld
Ezentúl nem lesznek napi jelentések Ferenc pápa egészségi állapotáról

Ezentúl nem lesznek napi jelentések Ferenc pápa egészségi állapotáról

Már a szombat esti közlés is elmarad.

március 15., 09:57

  • Külföld
Földrengés rázta meg Dél-Olaszországot, északon áradások és földcsuszamlások pusztítanak

Földrengés rázta meg Dél-Olaszországot, északon áradások és földcsuszamlások pusztítanak

Ítéletidő sújtja a dél-európai országot.

március 15., 07:21

  • Címlapon
Kormánytisztviselő tenyerében robbant kézigránát Újdörögdön, mindkét kezét elveszítette

Kormánytisztviselő tenyerében robbant kézigránát Újdörögdön, mindkét kezét elveszítette

Az újdörögdi balesettel kapcsolatban nyilatkozott Somogyi Zoltán vezérőrnagy.

12 órája

  • Külföld
Magyarország előtt tiszteleg Dubaj, ünnepi köszöntőt vetítenek a Burdzs Kalifára

Magyarország előtt tiszteleg Dubaj, ünnepi köszöntőt vetítenek a Burdzs Kalifára

Március 15-e alkalmából az ATV felvétele lesz látható a világ legnagyobb épületén.

március 15., 11:45

  • Külföld
16 centiméteres pengével támadtak japán ellenzéki vezetőre

16 centiméteres pengével támadtak japán ellenzéki vezetőre

Az elkövetőt a helyszínen elfogták.

március 15., 17:17

  • Külföld
„Inkább a halál” – magára gyújtotta a házat a férfi, akit mostohaanyja húsz évig tartott fogságban

„Inkább a halál” – magára gyújtotta a házat a férfi, akit mostohaanyja húsz évig tartott fogságban

Mindössze harminc kilogrammos volt, amikor rátaláltak.

március 15., 15:08

  • Külföld
Megölték az Iszlám Állam „helyettes kalifáját”

Megölték az Iszlám Állam „helyettes kalifáját”

Az iraki kormányfő szerint „Irak, illetve az egész világ egyik legveszélyesebb terroristája” volt.

március 15., 08:50