Nekiültek a magyar hetes cikknek az EU-ban

Kedden került először az uniós kormányok tanácsának napirendjére a magyar hetes cikkes eljárás, amit az Európai Parlament indított szeptemberben. A nemzeti kormányok tanácsának soros elnöksége nevében az osztrák EU-ügyi miniszter ismertette, hogy hogyan fognak eljárni az ügyben.

Az unió alapszerződése azt írja elő a tanácsnak, hogy vizsgálja meg: az európai alapértékek: a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség  rendszerszintű kockázatnak vannak-e kitéve Magyarországon. A vizsgálat közben meghallgatja a magyar kormány álláspontját. 

A keddi ülésen nem volt vita és tárgyalás, csak tájékoztatta a kollégáit az osztrák miniszter, Gernot Blümel. A miniszter az ülés utáni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország ügyében lépésről lépésre szeretnének haladni. Az első lépés az volt, hogy megkérték az Európai Bizottságot, hogy informálja a tanácsot a tényekről: mutassa be az összes Magyarországgal szemben zajló uniós kötelezettségszegési eljárást, amelyek kapcsolódnak a jogállamiság helyzetéhez. Ugyancsak megkérték Magyarországot, hogy készítsen a tanácsnak egy írásos nyilatkozatot.

Ezek a dokumentumok először az uniós országok EU-hoz küldött diplomáciai képviselői elé fognak kerülni, mielőtt legközelebb a miniszterek tárgyalnak róluk.

„Ez az első alkalom, hogy az EP kezdeményezte a hetes cikket, ezért feltérképezetlen területen járunk. Nagyon fontos az osztrák elnökségnek, hogy helyesen járjon el” – hangsúlyozta Gernot Blümel.

Az óvatosság indokolt: az Európai Parlament szeptemberben nem készült föl elég alaposan arra, hogy milyen jogi bizonytalanságok rejtőzhetnek a hetes cikket elindító szavazás mögött, és a magyar kormány ki is használta a lehetőséget, hogy bíróságon támadja meg a szavazás érvényességét.

A Guardian újságírója megkérdezte, hogy azért kérnek-e tájékoztatást az Európai Bizottságtól, mert nem bíznak meg a Sargentini-jelentés tartalmában. Blümel elkerülte a választ, és csak megismételte, hogy a legnagyobb körültekintéssel szeretnének eljárni, és ennek a része, hogy tájékoztatást kérnek az Európai Bizottságtól.

Frans Timmermans, az alapjogok védelméért felelős uniós biztos hozzátette, hogy a Bizottság az uniós szerződések őre, és ezért mindig készen áll arra, hogy ilyen tájékoztatást nyújtson. Az Európai Parlament ezt nem teheti meg helyette. Hasonlóképpen, az Európai Parlament is felettébb alkalmas a saját álláspontjának a kifejtésére, amelybe pedig az Európai Bizottság és a Tanács nem szól bele.

A lengyelek rosszabbul állnak, mint mi

Ugyanezen az ülésen folytatták a tárgyalást a miniszterek a lengyel jogállamiság helyzetéről.

„Nem javult a helyzet, sőt romlott – mondta erről az eljárásról Frans Timmermans. – Különösen aggasztó, hogy most már folyik egy eljárás az EU Bíróságán is, a lengyel hatóságok mégsem függesztették fel az alkotmánybíróság átalakítását, hanem még fel is gyorsították azzal, hogy újabb bírókat neveztek ki.”

Arra sem adott garanciát Lengyelország, hogyha megszületik az uniós bírósági határozat, azt betartják-e, tette hozzá sajnálattal.

A lengyel bíróknak korlátlan lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy az EU Bíróságához fordulhassanak jogértelmezésért, folytatta Timmermans. Olyan vádakra utalt ezzel, melyek szerint előforult, hogy Lengyelországban megfenyegettek bírókat, akik élni szerettek volna ezzel a jogukkal.

„Az egész Bizottságban nem túl pozitív a megítélése Lengyelországnak” – jegyezte meg az EU-biztos. Aláhúzta: nagyon fontos, hogy minden alkalommal megadják a lehetőséget Lengyelországnak a saját álláspontja kifejtésére és a konzultációra. Végül kifejezte a reményét, hogy hamarosan eljutnak arra a pontra, ahol konstruktív párbeszédet folytathatnak a lengyel kormánnyal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !