Beszálltunk az EU katonai együttműködésébe

Hétfőn összesen 23 uniós tagállam írta alá, hogy részt vesz az „állandó strukturált együttműködésben”. Az idétlen név egy olyan lehetőséget takar, amivel az EU-s országok egy csoportja szorosabbra fűzheti az együttműködést védelmi téren.

Ahogy arról már korábban is írtunk, az EU-nak papíron van egy közös biztonság- és védelempolitikája, de eddig nem túl sok látványos eredményt tudott felmutatni. A most beindított állandó strukturált együttműködés már 2009 óta várta, hogy végre hozzányúljanak.

Többször szó is volt a kezdeményezéséről, de a gazdasági, majd a migrációs válság közben voltak ennél nagyobb gondjai is az EU-nak.  A folyamatokat felgyorsította, amikor Donald Trump lett az Egyesült Államok új elnöke, aki keményen beszólt a NATO európai tagállamainak, hogy keveset költenek saját védelmükre és csak az USA-tól várják, hogy megvédje őket. 

Végül csak a semleges Írország és a fél lábbal már EU-n kívül lévő Egyesült Királyság, valamint Dánia, Málta és Portugália nem szállt be. A szignózott dokumentumot átadták Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek, aki szerint egy éve még az aláírók nagy része és a világ is lehetetlennek hitte, amit most elértek.

Ez határozottan egy történelmi pillanat az európai védelempolitika történetében

– mondta.

Az eseményről azért ő is bevallotta, hogy még csak a munka eleje. Azért sem érdemes túllihegni a bejelentést, mert egyelőre még elég messze vannak valamiféle közös hadseregtől. A megállapodás tartalmi része arra vonatkozik, hogy összehangoltan fejlesztik a védelmi képességeiket és ezeket együtt teszik elérhetővé uniós katonai küldetésekhez.

Ahhoz, hogy az együttműködés ténylegesen létre is jöjjön, ahhoz az Európai Unió Tanácsának minősített többséggel határozatot kell elfogadnia, amire december 11-én lesz legközelebb lehetőség. A PESCO (ez az állandó strukturált együttműködés elnevezés angol rövídítése) létrehozása után a résztvevő tagállamoknak meg kell állapodniuk az együttműködés első projektjeiről. Ezek olyan területekre terjedhetnek ki, mint például a képzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét a védelem terén.

Az együttműködés főleg azt igyekszik megoldani, hogy miközben az uniós országok összeadva rengeteget költenek a védelmükre, de ez a pénz nemzetenként elaprózva, számtalan különféle fegyverrendszerre folyik szét, ami nem hatékony. Sok a duplázódás és nagyobb tételben könnyebb kedvezményeket kicsikarni, ráadásul a közös műveleteket is akadályozza, ha sokféle rendszert kell összehangolni.

Emiatt az Európai Bizottság szerint eszetlen mennyiségű pénzt, évente valahol 25 és 100 milliárd euró (7,7–30,8 ezer milliárd forint) közötti összeget pazarolnak a kormányok. Összehasonlításképp: Magyarország bruttó nemzeti összterméke tavaly 35,4 ezer milliárd forint volt, vagyis

A cél, hogy fokozatosan közelítsék egymáshoz a katonai képességeket, amihez a nemrég létrehozott uniós védelmi alapból is valamivel több pénzt kérhetnek le. Rendszeresen jelenteni kell, milyen erőfeszítéseket tettek és hogyan járulnak hozzá a közös fejlesztésekhez, és ezt értékelik is.

Aki lógós, annak minősített többséggel felfüggeszthetik a tagságát az együttműködésben, de csak erről és új tagok beengedéséről nem egyhangúlag döntenek, vagyis nem kell attól félni, hogy az Orbán-kormány feladott volna bármit a szuverenitásunkból.

Az állandó strukturált együttműködéstől azt is várja az uniós kvázi-külügyminisztérium, hogy a fokozatosan létrejövő közös uniós védelmi politikának köszönhetően javul majd az EU polgárainak biztonságérzete.

Külső destabilizálóciós tapasztalatok

A mostani bejelentésnek Magyarország is tagja, a kormány részéről Simicskó István honvédelmi miniszter írta alá. Mivel hétfőn a külügyek tanácsa ülésezett, ezért részt vett a brüsszeli megbeszéléseken Szijjártó Péter külügyminiszter is. Orbán Viktor korábban arról beszélt, közös hadsereget akar, felpörgetné a gyakorlatilag nem létező fegyvergyártást és a védelmi kiadásokat is megugrasztaná, ami illeszkedik a PESCO követelményeihez.

A magyar hadiipar újraélesztésének ötletéről kérdésre válaszolva a külügyminiszter is beszélt sajtótájékoztatóján, de részleteket nem említett, mivel az ügy elmondása szerint Pintér Sándor belügyminiszterhez tartozik, így arról ő tud majd többet mondani.

Ma inkább csak hagyományai vannak a magyar védelmi iparnak

– mondta Szijjártó Péter. 

Arról, hogy Magyarország pénzben kifejezve mennyivel járul majd hozzá a közös európai védelemhez csak általánosságban válaszolt. Kiemelte, hogy ezekről a kiadásokról majd Magyarország NATO-kötelezettségeit figyelembe véve döntenek, szem előtt tartva azt, hogy ne legyenek párhuzamosságok. 

A részletes tervek kidolgozására most három hónap áll rendelkezésére az aláíróknak. Szijjártó Péter arról beszélt, Magyarország jelenleg kiberbiztonsági és stratégiai kommunikációs kérdésekben tud a legtöbbet hozzátenni az együttműködéshez. Külső erők destabilizáló képességeiről és próbálkozásairól egyébként a külügyi tanács hétfői ülésén is volt szó. Erről a Szijjártó Péter azt mondta, Magyarországnak múltbeli és jelenlegi tapasztalatai is vannak. Hogy ezzel a Magyarországon tapasztalható egyre erősödő orosz befolyásra utalt-e vagy a kormány kommunikációjában megvalósuló „Soros-tervről”, azt nem részletezte.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!