Csövekkel nyomja a rezsicsökkentést az EU

Nő Magyarország gázellátásának biztonsága és az árak is lejjebb kúszhatnak, ígéri az Európai Bizottság szlovák alelnöke a Közép és Délkelet Európai Gázösszeköttetés (CESEC) pénteki üléséről. A Budapesten összeülő miniszterek többek között aláírnak egy szerződést a Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Ausztriát összekötő gázvezeték uniós támogatásáról, valamint a görög, bolgár, román és magyar gázáramlás koordinálásáról. Emellett a horvátok hamarosan kötelezettséget vállalnak rá, hogy olyan vezetékkel kötik össze a Krk-szigeti, cseppfolyósított gázt (LNG) visszaalakító terminált Magyarországgal, amiben mindkét irányba áramolhat a gáz.

Csövekkel nyomnák le a gázárakat

„Manapság mindenki azt kérdezi, milyen konkrét pozitív eredményeket tud felmutatni az EU. A CESEC-kezdeményezés az egyik példa erre” – mondta a CESEC-ülésről Maroš Šefčovič. Ha Magyarországnak több kapcsolata épül ki a szomszédaival, választhat, honnan vegyen gázt. Így az orosz mellett hamarosan kaszpi és északi forrásból vásárolhat, a Krk-szigeti terminálon keresztül pedig bárhonnan vehet cseppfolyósított földgázt. A fogyasztók és a cégek így kiválaszthatják, kitől vásároljanak be.  

De vajon tényleg le tudja nyomni a drágább, például északi gáz a viszonylag olcsó oroszt? Maroš Šefčovič a balti országokat emlegette, ahol miután üzembe helyeztek egy LNG-terminált,

Ukrajna fordított áramlással nyugatról is kaphatott részben északi, részben orosz gázt versenyképes áron.

A cél az, hogy minden résztvevőnek legalább három forrásból jusson minél előbb, minél gyakorlatiasabb módon gáz,

A hálózat nyújtotta rugalmasság „sokkal erősebb biztonságot adhat, mintha nekiállnánk a hosszú munkának” egyetlen nagy beruházáson, válaszolta arra, hogy reálisan kiválthatják-e a kisebb vezetékek egy fő gázvezeték építését a Balkánon.

Kettős mérce?

Az oroszok építettek volna egy nagy vezetéket Déli Áramlat néven, de ez kimúlt: Putyinék bedobták a törölközőt az uniós jogi akadályokra hivatkozva. Megépült viszont az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat, aminek a bővítését is vizsgálja Brüsszel. (A geopolitikai gázmeccsről itt írtunk bővebben.)

„Nem az Európai Bizottság, hanem az orosz fél fújta le a projektet, amiért nehéz lenne a Bizottságot vádolni. Mi azt szerettük volna, ha megfelel az uniós jogszabályoknak, ahogy minden más beruházásnál, ezért párbeszédet folytattunk Oroszországgal. Minket is ugyanúgy meglepett a döntés, mint a konzorcium tagjait, ha jól emlékszem, a magyar kormányt is, amelyet szintén nem tájékoztattak előre. Mi is az újságokból értesültünk róla, ezért azt kellene megkérdezni, aki döntött róla” – válaszolta az EU-biztos.

Jól haladnak a tárgyalások Paksról

„A paksi bővítésnél is azért tárgyaltunk, hogy több helyről lehessen fűtőanyagot beszerezni és a beruházás megfeleljen az uniós jognak” – válaszolta arra, hogy nem kockázatos-e orosz közreműködéssel atomerőművet építeni. Brüsszelben két vizsgálat is fut a beruházás miatt, amelyekről szokás szerint nem sokat árult el. „Az egyeztetések elég konstruktívak, és bízunk benne, hogy a magyar hatóságokkal jó megoldásokat találunk ezeknek az ügyeknek a megoldására”, és „mindkét oldalról tisztán látszik a hajlandóság a megegyezésre”.

Nem csak zöldködés a megújulók segítése

A magyar kormány korlátozza a szélerőművek telepítését, és úgy döntött, lefújja a vissza nem térítendő támogatást a magánépületek energiahatékonysági felújítására. Eközben az EU a 2020-as céljaival növelné a megújulók arányát és az energiahatékonyságot, plusz csökkentené a széndioxid-kibocsátást. Magyarország vállalta ezeket a célokat, de az itteni hatóságok dolga eldönteni, hogyan teljesítik őket, mondta a biztos.

„Meggyőződésünk, hogy az alacsony szénkibocsátású gazdaságra nem csak környezetvédelmi okokból kell átállni”. Ez az új energiaforradalom olyan útja a gazdaság modernizálásának, amiben az Egyesült Államok és Kína is követi az EU példáját.

Kiterjeszthetik az uniós-török egyezményt?

Megkérdeztük azt is, hogy szerinte miért kell elosztani az uniós tagállamok között a menedékkérőket.

Tavaly láttuk, hogy a migrációs válság nagyon súlyossá vált, emberek fulladtak bele a Földközi-tengerbe, és a déli országok nem tudták kezelni a migrációs folyamot, ezért elkezdtük keresni az eszközöket, hogy boldoguljanak vele. Megpróbáltuk az európai szolidaritást hasznosítani, hogy segítsünk egymásnak, válaszolta Maroš Šefčovič.

Szerinte tavalyhoz képest sokat léptek előre, és

Az EU szorosan együttműködik Törökországgal (egy olyan migrációs egyezményt kötöttek, amelynek a célja az érkezők számának és az illegális átkeléseknek a visszafogása). Másokkal is hasonló kapcsolatokat keresnek, ahonnan hasonló migrációs hullám irányul Európára.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!