Az eddigi erőfeszítések nem voltak elegendőek
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Meghalt a britek egyik legértékesebb hidegháborús kettős ügynöke
- Donald Trump új játékszabályai: behódolás vagy politikai halál
- Elpusztult Kanzi, az egyik legintelligensebb törpecsimpánz
- III. Károly titkos ajánlattal készülhet Donald Trumpnak
- Áradó folyók, lezárt utak: történelmi áradás Spanyolországban
- Fényes nappal, a nyílt utcán szúrtak le két férfit Németországban
- Bangkoktól Belgrádig 22 kiló marihuánával utazott egy magyar nő
- Hatalmas a káosz, Vlagyimir Putyint gyanítják a Heathrow repülőtéren kitört tűz mögött
- Már Szlovákia több tenyészetében is azonosították a száj- és körömfájást
- Megjelenteti az emlékiratait Giséle Pelicot
Az Európai Unió 700 millió eurós rendkívüli humanitárius segélyalapot hozna létre a menekülthelyzet kezelésére, jelentette be az Európai Bizottság szerda délután. A döntés azután született, hogy Görögországban több, mint százezer menekült gyűlt össze az év eleje óta, akik a macedón határ lezárása óta nem tudják elhagyni az országot. A jelenleg elérhető uniós pénzügyi forrásokat nem lehet olyan gyorsan folyósítani, hogy abból valódi segítséget lehessen nyújtani az újonnan érkezetteknek.
„Az eddigi erőfeszítéseink nem voltak elegendőek – vallotta be Hrisztosz Sztilianidesz, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos. – A menekültek továbbra is egyre nagyobb számban érkeznek.”
A decemberben elfogadott EU–Törökország akciótervben 3 milliárd eurós támogatást szavaztak meg az uniós tagállamok Törökországnak, lényegében azért cserébe, hogy Ankara visszatartsa a bevándorlók tömegét az Európai Unióba való belépéstől.
A szerdán bejelentett tervvel humanitárius vészhelyzeti műveletet finanszíroznának az EU-n belül, alapvető szükségleteket igyekeznek biztosítani, magyarázta Sztilianidesz. A pénzt például menedékhely-építésre, vízellátásra, egészségügyi ellátásra, közművesítésre, oktatásra lehet fordítani.

A biztos lelkesen beszélt a „cash and voucher” rendszer bevezetéséről is. Ez azt jelenti, hogy a menekültek nemcsak tárgyi segítséget kapnának, hanem jegy formájában másra beváltható pénzt. A lehetőség, hogy eldöntsék, mire van szükségük, és azt megvegyék, kiemelheti a menekülteket a teljes kiszolgáltatottság állapotából és az élelemsegélytől való függésből, perspektívát adhat nekik a menekülttáboron kívüli életre, ez pedig megelőzheti, hogy radikális eszmék felé forduljanak.
A pénz első csomagját, 300 millió eurót ebben az évben folyosítanák Görögországnak, 200-200 milliót pedig 2017-re és 2018-ra tennének félre. Az Európai Unió idei, 155 milliárd eurós költségvetéséből fogják kigazdálkodni a segélyprogramot, nyilatkozták bizottsági szakértők. Az idei évre elfogadott éves humanitárius kereten belül az Európai Bizottságnak van némi mozgástere források felszabadítására, az átcsoportosításon azonban jelenleg is dolgoznak. Elvileg nemcsak Görögország részesülhet a gyorssegélyből, hanem bármelyik uniós ország, amelyik hasonló humanitárius válsággal néz szembe.
Nem a kormányokhoz kerül a pénz
A nemzeti kormányok eddig is pályázhattak támogatásra az EU-s Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) és a Belső Biztonsági Alapból (ISF): a befogadó kapacitások javítására, a menekültügyi eljárások uniós normákkal való összhangjának biztosítására, a migránsok beilleszkedésének segítésére. Magyarországnak korábban 85 millió eurót különítettek el ebből a két forrásból. Ezeknek a pénzeknek a mozgósítása azonban hosszú időbe telik ahhoz képest, hogy a segítségre azonnal van szükség.

Ezen kívül létezik még az EU polgári védelmi mechanizmusa: ennek keretében a tagállamok ajánlhatnak föl segítséget egymásnak. Görögország ezt az eszközt tavaly decemberben aktiválta: többek között sátrakat, generátorokat és más felszerelést kapnak ennek a programnak köszönhetően. A szállítási költségek nagy részét az EU fizeti ki. Amikor azonban a felszerelés megérkezik Görögországba, semmilyen rendszer nem követi nyomon, hogy hová kerül és hogyan használják föl, írta közleményében az Európai Bizottság.
A mostani javaslat rögtön hozzáférhetővé tenné a pénzt. Az Európai Bizottság a külföldi segélyműveletekben kialakított rendszerben utalná a támogatást a helyszínen tevékenykedő partnereinek: ENSZ ügynökségeknek, a Vöröskeresztnek és helyi, valamint nemzetközi civil szervezeteknek.
Állandó alapot hoznának létre
A miniszterek Tanácsának kell jóváhagyni a tervet minősített többséggel, hogy életbe léphessen. Bizottsági szakértők azzal számolnak, hogy a miniszterek két héten belül ráüthetik a pecsétet.
A mostani javaslat három évre szól, de a Bizottságban később egy állandó mechanizmust építenének belőle. „A Bizottság szeretne tanulni ebből a válságból, és szeretne felkészülni a következőre” – nyilatkozta egy EU-s forrás.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon