Navracsics Tibor is szerepel a feketelistán

Az európai sajtóban nincs hiány tippekből, ha az a kérdés, hogy melyik biztosjelölt bukhat el az európai parlamenti meghallgatásán. Hímsoviniszta olajrészvényes az energiaügyi tárca élén, francia szocialista politikus a gazdasági ügyek irányítására, eurózónán kívüli brit a bankunió vezetésére? Navracsics Tibor is szerepel a feketelistán.

Olajrészvényest a klímaváltozás elleni harc élére?

A legtöbbször felbukkanó név Miguel Arias Cañetéé: a spanyol jelöltnek a személye és a tárcája is probléma. Egyrészt egy szexista kijelentése miatt állíthatják pellengérre. Pár hónappal ezelőtt azt találta mondani, hogy egy nővel „nagyon bonyolult” vitatkozni, mert ha egy férfi kimutatja az „intellektuális felsőbbrendűségét”, akkor még a végén túl macsónak tűnhet egy „védtelen nő” előtt.

Öt napig tartott, mire bocsánatot kért a mondatért.

2004-ben többek között épp a nőkkel kapcsolatos nézetei miatt húzatta le a jelöltek listájáról az Európai Parlament Rocco Buttiglionét, aki az igazságügyért és szabadságjogokért felelt volna.

Kecskére a káposztát

Miguel Arias Cañetének más miatt is főhet a feje. Egy leendő energiaüggyel és éghajlatváltozással foglalkozó biztosnak nem a legjobb ajánlólevél, ha két olajcégben is vannak részvényei. Bár ezek eladására „abban a pillanatban” utasítást adott, hogy kiderült, milyen tárcát kap az Európai Bizottságban (EB), a Corporate Europe Observatory szerint a fia még mindig igazgatótanácsi tag a vállalatokban, és erős üzleti szálak kötik az olajiparhoz.

Spanyol mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszterként is voltak vitatott döntései, például olajfúrásokat engedélyezett a Kanári-szigeteknél. Az se jó előjel, hogy a Repsol külön gratulált neki, miközben egy képen a spanyol olajóriás által szponzorált autóban feszít (az információk és az interneten keringő fotók alapján egyébként is vonzódik a klasszikus benzinzabálók iránt).

A francia Pierre Moscovici veszte is a saját tárcája lehet. Ő a gazdasági és pénzügyi posztot kapná, de aznap, hogy ez kiderült, a francia kormány bejelentette:

2017-ig nem tudja teljesíteni az EU által megszabott államháztartási hiányt. Ezt épp a gazdasági és pénzügyi biztosnak kellene betartatnia.

Kill Hill?

Az előjelek szerint nem számíthat kegyelemre az euroszkeptikus pártból kikerült Jonathan Hill sem. A brit jelöltnek Jean-Claude Juncker békejobbként nyújtotta a pénzügyi szolgáltatásokkal és a bankunióval foglalkozó tárcát. A londoni kormánynak kulcsfontosságú, hogy az uniós szabályozás kímélje a City bankjait, és pontosan ezért csapta ki a biztosítékot a pénzintézetek megregulázásának híveinél a jelölés.

Ráadásul az Egyesült Királyság az elmúlt évek szinte összes nagy horderejű uniós pénzügyi szabályozásából, kimaradt. Már csak hab a tortán, hogy „Lord Kicsodáról” alig tudnak valamit Brüsszelben, azonkívül, hogy évtizedeken keresztül lobbistaként dolgozott.

Be is indult a verbális sortűz a politikai balról („elfogadhatatlan”), a zöldektől („jobb esetben vicc”) és jobbról („problémás”) egyaránt. Segíthet Lord Hillen, hogy a brit konzervatívok mérsékelt vonalához tartozik, és az Egyesült Királyság túlságosan nagy vad: ha az Európai Parlament kilőné az első jelöltjüket, az a szigetországban – amely 2017-ben az uniós tagságáról szavazhat – felérne egy hadüzenettel. A Financial Times ezért egy befolyásos képviselőt idézve azt írja, nincs „Kill Hill hadjárat”.

Akiket nem véd a „nagykoalíció”

A szlovén Alenka Bratušekkel a legnagyobb baj az, hogy gyakorlatilag magát jelölte, miután miniszterelnökként megbukott.

Ez az új ljubljanai kormányt vezető szocialistáknak vörös posztó, mert szívesen cserélnék saját emberükre, Tanja Fajonra a saját pártjával a liberálisokhoz jelentkező Alenka Bratušeket. Még akkor sem, ha szépen énekli a mozgalmi dalokat.

Kormánykörökben egyébként csak “jólábú Alenkának” becézik a volt miniszterelnök biztosjelöltet.

Az ír Phil Hogan, a cseh Věra Jourová és a máltai Karmenu Vella feltételezett korrupciós ügyek miatt számíthatnak kiemelt figyelemre. Utóbbit az sem segíti, hogy a máltai kormány ellen épp a portfóliója részét képező környezetvédelem terén folyik több kötelezettségszegési eljárás. Dimitrisz Avramopoulosz posztját hasonlóképp a saját országa politikája veszélyezteti, mert a leendő migrációs biztos hazája rengeteg kritikát kapott a menekültek kezelése miatt.

Navracsicsot sem kíméli a szájkarate 

Marco Incerti, a Centre for European Policy Studies kutatója a spanyol biztosjelölt mellett a magyart említi a másik „könnyű skalpként”. A brüsszeli sajtóban hetek óta kering a volt magyar külügyminiszter neve: számtalan lapnál tartják az egyik legveszélyeztetettebbnek.

Baloldali politikusok nyilatkozataiból is látszik, hogy baj lehet: a szocialistáktól Gianni Pitella (Navracsics a „legproblémásabb”), Sylvie Guillaume („mindig jóváhagyta Orbán Viktor politikáját”) és Pervenche Berès („el fogjuk utasítani”), a Zöldektől a társelnök Rebecca Harms („provokáció” a kinevezése), a liberálisoktól pedig Louis Michel szavai sem ígérnek sok jót. A szélsőbaloldali Barbara Spinelli – aki az EU egyik „alapító atyjának” lánya – levélben kezdett el szervezkedni Navracsics ellen.

Korábban már írtunk róla , hogy a szocialista, liberális és zöld frakciókban Navracsics Tibor az egyik legnépszerűtlenebb jelöltnek számít.

Általában azt vetik a szemére, hogy igazságügyi miniszterként tevékenyen közreműködött az „Orbán-rendszer” kiépítésében. Védheti ugyanakkor egy állítólagos néppárti-szocialista „megnemtámadási egyezmény”, amivel a két legnagyobb – együtt parlamenti többséget kiadó – képviselőcsoport a gyors meghallgatási folyamatot biztosítaná.

Erre utal, hogy az EP szocialista frakciója nem támogatta a liberálisok azon kezdeményezését, hogy az EP plenárisa tűzze napirendre a magyarországi civil szervezetek lerohanását, egyelőre az illetékes szakbizottság szintjén tartanák a kérdést.

Hongrie-fatigue

Több parlamenti forrásunk arról is beszélt, hogy az uniós intézményekben kialakult egyfajta frusztráltság a magyar ügyekkel kapcsolatban.

Az elmúlt években az alkotmányos rendszer átalakítása, a magán-nyugdíjpéztári vagyon államosítása, a nagyrészt külföldi cégek által uralt gazdasági ágazatok különadóztatása, a médiatörvény vagy a Brüsszelben és az európai fővárosokban diszkreditálódott putyini Oroszországhoz való közeledés kapcsán az uniós intézmények vagy tehetetlenek voltak, vagy ha cselekedtek, azzal csak minimális hatást tudtak elérni.

Mindeközben az EU számos országa krónikus növekedéshiánnyal, rekordmagas munkanélküliséggel küzd (erről itt írtunk részletesebben, a kontinens déli és keleti határai pedig évtizedek óta nem voltak ennyire instabilak (erről pedig itt).

Menetrend

Navracsics Tibor meghallgatása október 1-jén este lesz. Elsősorban a liberális és a zöld frakcióból számíthat kellemetlen kérdésekre. Értesüléseink szerint a nagykoalíciós szociáldemokrata képviselőcsoport nem szeretne éles összetűzésbe keveredni a Néppárttal. Az EP elnöke, a német Martin Schulz is azt szorgalmazza, hogy minél gyorsabban álljon föl az új EB. Saját politikai túléléséhez is fontos ez: két és fél év múlva lejár elnöki mandátuma, és ha az európai vagy a német nagypolitikában szeretne maradni, nem fordulhat a néppárti Angela Merkel ellen.

A frakcióvezetők október 9-én hozzák nyilvánosságra döntéseiket a jelöltekről, az EP pedig október 22-én szavaz az új biztosi kollégiumról, ha minden a terv szerint alakul.