A teljes európai piacliberalizáció az Európai Parlament előtt

Az Európai Parlament csütörtökön szavaz az ún. szolgáltatási irányelvről, ami lehetővé tenné, hogy egy uniós tagállamban bejegyzett vállalat akadályok nélkül nyújthassa szolgáltatásait egy másik államban is. A javaslatot 2004-ben benyújtó Európai Bizottság szerint az így megnövelt verseny gazdasági növekedéshez, új munkahelyekhez és olcsóbb szolgáltatásokhoz vezet majd. A szolgáltatási szektor az európai gazdasági össztermék mintegy 70 százalékát teszi ki.

A szolgáltatási irányelv leglelkesebb támogatói Nagy-Britannia és a kelet-európai tagállamok, köztük is elsősorban Magyarország, arra számítva, hogy olcsóbb vállalataik helyt tudnak majd állni a gazdag-nyugat európai piacokon. A latin államok, élükön Franciaországgal, továbbá Németország, azonban attól tartanak, hogy a korlátlan verseny magas környezet- és fogyasztóvédelmi és munkajogi szabványaik aláásásához vezet majd, ahogy az olcsó, de "színvonaltalan" kelet-európai vállalatok megjelennek a piacon.

Még a csütörtöki szavazás előtt a két legnagyobb parlamenti frakció, a piacnyitást támogató Európai Néppárt és a protekcionista blokkot vezető Európai Szocialisták Pártja kompromisszumot kötött, ami a szolgáltatások szabad áramlása előtti korlátok jelentős részét ugyan lebontja, de több eszközt is ad az államok kezébe, hogy a közérdekre való hivatkozással akadályokat támasszanak elébük. Az új tagállamok képviselőinek többsége, ideértve az ENP frakcióvezető-helyettesét, Szájer Józsefet, nem támogatja ezt a kompromisszumot.

Kedden kora délután felmerült a megállapodás lehetősége, amikor John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének vezetője, az irányelv eddigi leghatározottabb ellenzője, figyelmeztette a baloldali képviselőket, hogy nincs esély az irányelv megbuktatására. A korlátozott piacnyitást támogató szocialisták pedig jelezték, hogy hajlandóak elfogadni egy olyan megoldást, ami megtiltja a fogadó államok számára, hogy fogyasztóvédelmi indokokkal feltartsák a másik tagállamból érkezett vállalatot. Ez nagyobb piacnyitást jelentene, mint a korábban lebegtetett verziók.

Az egész irányelv szíve az ún. származási ország elve, ami az egységes európai piac egyik legalapvetőbb szabálya évtizedek óta. Ez kimondja, hogy ami jó az egyik tagállamban, az jó a másikban, vagyis egy másik tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalat tevékenységét - a felsorolt kivételektől eltekintve - saját államának törvényei szabályozzák, nem pedig a fogadó állam törvényei. Ez nem vonatkozik olyan dolgokra, mint például a munkajog. Ezt az elvet korlátozza a piacpártiak és az új tagállambéli képviselők legnagyobb bánatára a szocialista-néppárti kompromisszum, amiről az EP csütörtökön szavaz.

Az Európai Parlament jóváhagyása után a jogszabály a 25 tagállam kormányát képviselő Miniszterek Tanácsa elé kerül, végső jóváhagyása még legalább egy év. Az irányelv ronda politikai vitákhoz vezetett az elmúlt évben mindkét házban, közel rasszista indulatokat váltva ki több nyugati politikusból, akik a keleti vállalkozók ellen próbáltak hergelni. Sokak szerint az irányelv keltette, Nyugat-Európában széles körben szított félelmek hozzájárultak az uniós alkotmány franciaországi bukásához is.

Francia rendőrségi jelentések szerint Strasbourgban, az EP épülete előtt negyvenezren tüntettek a szolgáltatási irányelv elfogadása ellen. Ez több nyugat-európai tüntetést követ, utoljára a hétvégén Berlinben demonstráltak mintegy 15 ezren.