Kezdődik az MSZP végjátéka

A Fidesznek mindegy volt

A mai választás kulcskérdése nem az volt, hogy mi lesz a Fidesszel. Azt ugyanis azóta, hogy Orbánék úgy döntöttek, hogy az EP-választást másfél hónappal a parlamenti után tartják, lehetett tudni, hogy a győzteshez húzás miatt a Fidesz arányaiban nagyobbat fog nyerni május végén, mint áprilisban. Akkor az országos listán 45, most 51,5 százalék támogatta őket. Az eredmény európai viszonylatban jól mutat, de komoly belpolitikai jelentősége nincs.

Hiába második, a Jobbik valójában gyengült

A Jobbik, bár az alig 29 százalékos részvétel mellett a második lett, valójában gyengült: a részvétel most lényegében feleakkora volt, mint hét hete (akkor 61,2 százalék szavazott), a Jobbik viszont harmadannyi szavazatot kapott csak (akkor 1,02 millióan, most 340 ezren szavaztak rá). A gyors népszerűségvesztés két oknak tudható be: Kovács (kágé)Béla, a párt EP-képviselőjének orosz szálú kémbotrányának, valamint annak, hogy ahogy a mérséklődő párt üzenetei veszítenek a radikális élükből, úgy csökken a szavazótábor elkötelezettsége, ha kisebb a választás tétje.

MSZP: katasztrófa

Az EP-választás a baloldalon igazi földrengést okozott. Az MSZP a rendszerváltás óta nem volt akkora bajban, mint most, bár a vasárnap este előszele április 6-án már meglegyintette a pártot. A 10,9 százalékos eredmény minden negatív várakozást alulmúlt, a szocialisták még Budapesten is csak két kerületben (XIII., XIX.) tudtak nyerni, a többiben a Fidesz mellett a DK vagy az Együtt-PM megelőzte őket. A fővárosban az MSZP a negyedik helyet szerezte meg, ami katasztrofális vereséget jelent, ráadásul a DK három megyében is megelőzte, és a szocialisták legnagyobb vidéki városok többségében is bukták a második helyüket.

Az MSZP politikája értelmezhetetlen, a politikusai harmatgyengék, egymás után két láthatatlan kampányt sikerült lefolytatniuk. Sokat árthatott az is, hogy kiderült, Molnár Zsolt, a párt egyik vezető politikusa lényegében a párt ellen játszott. Az MSZP Mesterházy Attila alatt megszűnt mint országos jelentőségű párt.

És hiába ajánlotta fel most a lemondását az elnökség, mivel Mesterházynak civil egzisztencia híján nincs hová hátrálnia, egészen biztos, hogy foggal-körömmel küzdeni fog a vezető pozíciójáért. Akár azon az áron is, hogy a párt a parlamenti küszöb alá satnyul, Thürmer Gyula Munkáspártja mellé. Ha mégis kénytelen lenne meghátrálnia, előállhat az a helyzet, hogy az általa vezetett szocialista frakció részben vagy egészben gyakorlatilag függetleníti magát a párttól: ez politikailag szintén az MSZP lenullázódását jelentené.

Bajnaiék bánhatják a közös listát

Most már valószínűleg Bajnai Gordon is belátja, hogy mekkora hiba volt végül közös listán indulni az MSZP-vel áprilisban. Akkor a kormányváltók 25,6, most a külön induló három baloldali párt együtt 27,9 százalékot szerzett, ebből az Együtt-PM 7,22-t. Bajnaiék Budapesten épp csak lecsúsztak a második helyről a DK mögött, viszont 11 kerületben ők bizonyultak a legerősebb baloldali formációnak. Vagyis lehetséges, hogy okosabban politizálva az Együtt-PM külön indulva is bejutott volna, és frakciót alakíthatott volna a parlamentben.

Bajnaiék rengeteg stratégiai hibát vétettek az indulásuk óta, és a párt politikai identitása sem egyértelmű. Most viszont feketén-fehéren kiderült, hogy – elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban – számos olyan liberális szavazó van, akik sem az MSZP-re, sem Gyurcsányra nem szívesen szavaznak, és közülük ezért sokan csak kínjukban voksoltak többször is az LMP-re. Kérdés, hogy az utóbbi hetekben egyre szétesettebbnek tűnő Együtt-PM-nek elég lökést ad-e ez az eredmény, hogy felszívják magukat a komolyabb politizáláshoz.

Gyurcsány tarolt, de nincs benne több

A Demokratikus Koalíció előretörése és a 10,92 százalékos MSZP-t megközelítő (9,76 százalékos) eredménye az este másik legnagyobb meglepetése. Gyurcsánynak sikerült a lehetetlen, hihetetlenül mélyből kapaszkodott fel ismét, azonban a 9,76 százalék, ahányan most rájuk szavaztak, valószínűleg maximum, ami a pártjában van. A lényegében egyszemélyes párt szavazói (rajongói) elkötelezettek és fegyelmezettek, az alacsony részvétel is a DK-nak kedvezett, de ennél szélesebb körben Gyurcsány neve már inkább taszító, mint vonzó. Most mindenesetre Gyurcsány igazolva láthatja az MSZP pártszakadása óta képviselt politikáját.

Az LMP ötszázalékos párt maradt

A Jobbik mellett az este másik vesztese az LMP. Az ökopárt megint nem tudott szintet ugrani, sőt: nemhogy sikerült volna stabilizálni a támogatottságát, a legutolsó pillanatig kérdéses volt, hogy küldhet-e képviselőt Brüsszelbe. Schifferék örülhetnek, hogy végül nem vált kínossá az este, de ez akkor sem az ő napjuk volt, igaz, csak kevéssel kaptak kevesebb szavazatot, mint áprilisban.

Három megyében nyomta le a DK az MSZP-t

A baloldal pártjaira Budapest után Csongrád és Komárom-Esztergom megyében szavaztak a legtöbben, a leggyengébben Bács-Kiskun és Vas megyében (20,88 és 21,29 százalék) szerepelt a három baloldali párt. Az LMP Budapesten, Pest megyében és Baranyában gyűjtötte be a legtöbb szavazatot.

Az MSZP Csongrádban volt a legnépszerűbb, itt 16,71 százalékot kaptak. A legkevesebben Pest megyében szavaztak a szocialistákra, csak 8,41 százaléknyian. A DK Budapesten szerepelt a legjobban (13,1 százalék), ez után Komárom-Esztergom (11,63 százalék) és Baranya következett. Legrosszabban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szerepeltek (5,85 százalék).

	MSZP	DK	Együtt-PM	LMP
BUDAPEST	11,5	13,1	13,07	7,93
BÁCS–KISKUN	8,5	7,39	4,99	3,89
BARANYA	11	10,57	7,06	5,42
BÉKÉS	11,55	8,54	4,52	3,79
BORSOD–ABAÚJ–ZEMPLÉN	13,24	9,11	4,57	2,77
CSONGRÁD	16,71	8,07	5,97	5,33
FEJÉR	9,17	9,54	5,97	4,54
GYŐR–MOSON–SOPRON	8,69	8,12	4,95	4,4
HAJDÚ–BIHAR	8,98	7,9	4,48	4,21
HEVES	11,27	9,3	5,15	3,38
JÁSZ–NAGYKUN–SZOLNOK	11,65	8,14	4,19	3,55
KOMÁROM–ESZTERGOM	11,65	11,63	6,02	4,51
NÓGRÁD	12,69	9,52	4,43	2,94
PEST	8,41	9,95	7,88	5,56
SOMOGY	10,37	9,61	5,37	3,74
SZABOLCS–SZATMÁR–BEREG	14,55	5,85	3,16	2,16
TOLNA	11,02	8,52	4,47	3,58
VAS	9,51	6,88	4,9	4,23
VESZPRÉM	10,81	8,75	5,93	4,24
ZALA	9,11	8,5	5,41	3,7

Az Együtt-PM a legjobban Budapesten (13,07 százalék), Pest megyében (7,88 százalék) és Baranyában szerepelt. A leggyengébb eredményt Szabolcs-Szamár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében produkálta a párt.

Az LMP sehol sem szerzett tíz százalék feletti támogatottságot, a legmagasabb arányt  – az Együtt-PM-hez hasonlóan – Budapesten (7,93 százalék), Pest megyében (5,56 százalék) és Baranyában érték el. Az LMP-re a legkevesebben az öt északkeleti megyében szavaztak, a leggyengébben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepelt (2,16 százalék).

A DK és az Együtt-PM is megelőzte Budapesten az MSZP-t, a DK-ra ezenkívül Fejér és Pest megyében is többen szavaztak, mint az MSZP-re. Komárom-Esztergom megyében lényegében ugyanannyi (11,65 és 11,63 százalék) szavazatot kapott az MSZP, mint a DK.

A Jobbik csak papíron második

A kormányváltó összefogás volt pártjai (az MSZP, a DK és az Együtt-PM) együtt minden megyében több szavazatot kaptak, mint a Jobbik. A legszorosabb verseny Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, de itt is 2,84 és 3,5 százalékkal szerepelt jobban a baloldal, mint a Jobbik. Budapesten az MSZP, a DK és az Együtt-PM egyenként is megverte a Jobbikot, ami csak 9,94 százalékos eredményt ért el.

A három baloldali párt és az LMP támogatottságában is jól látszik a város-vidék ellentét. A fővárosban és a megyei jogú városokban az MSZP és a DK is több szavazatot kapott, mint a Jobbik, így a radikális párt csak a negyedik lett a nagyvárosok szavazatainak összesítésében. Az MSZP, a DK, az Együtt-PM és az LMP is a nagyvárosokban kapta a legtöbb szavazatot, a legkevesebbet pedig a falvakban.

Győrben, Debrecenben és Pécsett is erősebb a DK az MSZP-nél

Győrben a Fidesz és a Jobbik után a DK lett a harmadik, 1,5 százalékkal kaptak több szavazatot, mint az MSZP. Debrecenben és Pécsen ugyancsak megelőzte az MSZP-t a DK, itt 1,43 és 0,73 százalékkal kaptak több szavazatot, mint az MSZP.

Nyíregyházán az MSZP 0,75 százalékkal megelőzte a Jobbikot. Miskolcon az országos eredményhez hasonlóan a Fidesz és a Jobbik után az MSZP-DK-Együtt-PM és LMP sorrend érvényesült.

A számok alapján az is látszik, hogy a Fidesz nagyon nyert: a megyék közül egyedül Budapesten kapott több szavazatot a Jobbikon kívüli négy ellenzéki párt, mint a kormánykoalíció.

Szoros ellenzéki verseny, földbe döngölt MSZP a fővárosban

Az EP-választás egyik legjelentősebb hatása a pártok közti budapesti erőviszonyok átrendeződése lehet. A Demokratikus Koalíció erős szereplése elsősorban a főpolgármester-jelölési folyamatban növelheti a párt súlyát. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke lapunknak korábban azt nyilatkozta: elsősorban nem saját, hanem közös jelöltben gondolkodnak, az összefogásba civil szereplőket, de akár az LMP-t, vagy Bokros Lajos pártját is bevonnák. A DK pozíciójának javulásával szinte kizárttá válik, hogy az MSZP-s Horváth Csaba közös jelölt legyen: ezt a verziót az Együtt-PM és az LMP már korábban elutasította.

Az MSZP tárgyalási pozícióját tovább gyengíti, hogy az összesített adatok szerint a fővárosban csak negyedik helyet értek el: a Fidesz (43,75 százalék) mellett a Demokratikus Koalíció (13,1 százalék) és az Együtt-PM (13,07 százalék) is megelőzte őket, méghozzá nem is kevéssel: az Együtt-PM és a DK egyaránt több mint 8 ezer szavazatot vert rájuk.

Kerület	2. hely (párt, százalék)	3. hely (párt, százalék)
I.	Együtt-PM (14,3)	LMP (10,95)
II.	Együtt-PM (16,62)	DK (11,02)
III.	Együtt-PM (13,92)	DK (13,41)
IV:	DK (14,9)	MSZP (13,53)
V:	Együtt-PM (14,84)	DK (11,42)
VI.	Együtt-PM (15,86)	DK (12,93)
VII.	Együtt-PM (13,95)	DK (12,45)
VIII.	DK (12,74)	Együtt-PM (12,16)
IX.	Együtt-PM (13,81)	DK (11,78)
X.	DK (15,61)	MSZP (13,07)
XI.	Együtt-PM (13,14)	DK (12,25)
XII.	Együtt-PM (14,9)	DK (10,17)
XIII.	MSZP (18,79)	Együtt-PM (16,09)
XIV.	Együtt-PM (14,79)	DK (13,87)
XV.	DK (15,24)	Jobbik (12,78)
XVI.	Együtt-PM (12,78)	DK (11,54)
XVII.	DK (13,21)	Jobbik (12,4)
XVIII.	DK (13,46)	MSZP (13,26)
XIX.	MSZP (15,26)	DK (12,8)
XX.	DK (14,16)	MSZP (14,01)
XXI.	DK (14,99)	MSZP (13,4)
XXII.	DK (12,57)	Jobbik (11,17)
XXIII.	DK (11,91)	MSZP (11,18)

A kerületi adatokat elemezve kiderül: míg a legtöbb szavazatot mindenhol a Fidesz-KDNP kapta, a második helyen meglehetősen kiélezett verseny alakult ki, de ebből az MSZP szinte teljesen kimaradt – mindössze két kerületben, a hagyományosan szocialista kötődésű XIII.-ban és a XIX.-ben (Kispesten) végeztek másodikként. Az ezüstérmesek között – noha összesítésben a DK 130 szavazattal (!) beelőzte – a legtöbb, összesen 11 kerületben az Együtt-PM vitte a prímet. Bajnai Gordon pártja ráadásul több, a fővárosi politika szempontjából kiemelkedő fontosságú, belvárosi kerületben is a legjobban szerepelt az ellenzéki pártok közül: az V. kerület mellett a Nagykörút mentén fekvő kerületek nagy részében (II,, VI., VII., IX.) is ők taroltak, de az I., a XI., a XII. kerületben és Zuglóban is ők kapták a második legtöbb szavazatot.

A DK vagy az Együtt-PM erősebb?

Gyurcsány Ferenc pártja összesítésben második lett ugyan Budapesten, de hiába lettek ellenzéki bajnokok 10 fővárosi kerületben, a belvárosban csak Józsefvárost vitték el. Ezáltal kérdésessé válhat, hogy a fővárosi főpolgármester jelöléséről szóló vitákban annak a pártnak lesz-e erősebb szava, amelyikre 130-cal többen szavaztak (ez a különbség a külképviseleti eredmények összesítésével még akár csökkenhet is), vagy annak, amelyik a belvárosi kerületek többségében jobban szerepelt. Az LMP második sehol, harmadik csak az I. kerületben lett.

A Jobbik három kerületben futott be a harmadik helyre, több kerületben 1 százalékon belüli lemaradással lett negyedik, és a fővárosi összesítésben megszerzett 9,94 százalékával alig több mint 1,5 százalékkal voksoltak rájuk kevesebben, mint az MSZP-re. Ettől függetlenül a párt az őszi főpolgármester-választáson nem igazán rúghat labdába, mivel egyedül nincs esélyük, potenciális szövetségeseik pedig nincsenek. Annál inkább lehetne esélye egy közös ellenzéki jelöltnek, mivel az MSZP, az Együtt-PM és a DK közösen 37,67 százalékot értek el a kormánypártok 43,75 százalékával szemben, ami már leküzdhető hátránynak tűnik. Az LMP fővárosban elért 7,93 százalékával már csekély előnyt is magukénak tudhatnának a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok, de elég valószínűtlen, hogy ebbe Schiffer Andrásék is belemennének.

A cikk a vasárnap éjjeli, 99,99 százalékos feldolgozottságtú adatok alapján készült, a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállításához szükséges idő miatt a végleges eredmények szerdán lehetnek meg.