Ausztria-ellenes szankciók feloldása: vegyes fogadtatás

Wolfgang Schüssel "A szankciók híre annak idején sokkhatásként ért"

Schüssel: a szankciók megtépázták az Unió tekintélyét

Az Ausztria ellen bevezetett szankciók lejáratták Európát hangoztatta Wolfgang Schüssel az olasz La Repubblicának adott interjújában. Az osztrák kancellár, mint mondta, a szankciók híre annak idején sokkhatásként érte őt, hiszen kevesen tettek nála többet Ausztria Európába való belépéséért. Ez az intézkedés rosszabbul érintette Schüsselt, mint egy diplomáciai sértés, mivel meg akarták akadályozni, hogy országa egyenrangú lehessen a szervezeten belül - fûzte hozzá az osztrák kancellár.

Schüssel úgy látja, hogy a szankciók alaposan megtépázták az Európai Unió hitelét, hiszen e szervezetre mindeddig úgy tekintettek, mint egyenrangú partnerek közös házára. kizárta annak a lehetõségét, hogy Ausztriában népszavazást tartsanak az EU bõvítésérõl. "Nekünk sem tetszett volna, ha Hollandiában, Portugáliában vagy bármely más országban népszavazáson döntötték volna el, hogy méltóak vagyunk-e az uniós tagságra" - mondta. A politikus fontosnak tartja, hogy eredményesen záruljanak a csatlakozási tárgyalások a tagjelöltekkel.

"Képesek leszünk magunk is megfelelően válaszolni a faj- és idegengyűlölő megnyilvánulásokra. Spontán módon vezettünk be intézkedéseket a kisebbségek védelmére, ugyancsak spontán módon indítottuk útjára a háborúban kényszermunkára hurcoltak kárpótlási ügyét. Az európai értékek szerint cselekszünk, függetlenül mindenfajta külső nyomástól. Sőt, mi magunk is őrködünk más európai országok felett, hogy betartsák ezeket az elveket" - mondta Wolfgang Schüssel a la Repubblicának.

Ferrero-Waldner: a józan Európa győzött

Idõközben a New York-ban tartózkodó Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter "a józan ész és Európa győzelmének" nevezte az EU-döntést. Elégedettségének és megkönnyebbülésének adott hangot, majd reményét fejezte ki, hogy ezzel megteremtődött az alap az Európai Unió és Ausztria kapcsolatainak normalizálására. Bejelentette, hogy máris kétoldalú találkozókat próbál szervezni New York-ban azokkal a kollégákkal, akik jelenleg az ENSZ-közgyűlés millenniumi ülésszakán vesznek részt.

A külügyminiszter visszautasította azokat a félelmeket, hogy a koalíciós partner FPÖ nem fog együttműködni az EU bővítésében. Indokként azt említette, hogy az FPÖ a kormány megalakítása óta lényegében mindig magáévá tette a többségi álláspontot. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár az unió kiterjesztése jólétet és biztonságot ígér, noha a szintkülönbségek miatt bizonyos területeken problémák adódhatnak.

A tizennégyek kormányai nem tudtak a közvéleménnyel hosszú távon szembeszegülni, a demokratikus döntéseket tiszteletben kell tartani, s hogy minden államnak jogában áll dönteni kormánya összetétele felől - jegyezte meg a szankciók feloldása Albert Rohan, a bécsi külügyminisztérium főtitkára. Rohan a Die Presse címû konzervatív bécsi lap szerdai számában dilettáns módon és a jog, valamint a tisztesség alapelveinek figyelmen kívül hagyásával meghirdetettnek minősíti a szankciókat.

Jörg Haider "Az osztrák kormány és az FPÖ emelt fővel került ki az uniós szankciók teremtette helyzetből"

Rohan szerint bizonyos politikusok ijesztő gyűlölködése és cinizmusa jelzi, hogy a politikában csakis önös érdekek számítanak. A "bölcsek" jelentése világossá tette, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nem fajüldöző és nem szélsőjobboldali párt, most rajta a sor, hogy populista ellenzéki tömörülésből felelősségteljes kormányzati tényezővé váljon - vélekedik a bécsi kormánytisztviselő. Végül Rohan leszögezi: naivitás lenne azt hinni, hogy a feloldással nyomban visszaáll minden az eredeti kerékvágásba, mintha mi sem történt volna.

Haider emelt fővel tekint a történtekre

Jörg Haider szerint az osztrák kormány és az FPÖ emelt fővel került ki az uniós szankciók teremtette helyzetből. Az Osztrák Szabadságpárt volt elnöke, Karintia kormányzója szerint a szankciók használtak Ausztriának, mert felébresztették a belső szolidaritást és a hazafiságot, és az Európai Unióban is szolidaritást keltettek Ausztria iránt. A közösség szemében botránykőnek számító politikus úgy véli, hogy a büntető intézkedések feloldása azt mutatta meg, hogy azok soha, semmilyen mértékben nem voltak igazolhatóak. Jörg Haider szerint az osztrák kormány és az FPÖ emelt fõvel került ki az ügybõl.

Haider szerint Ausztria is éberséget tanúsít majd az EU-val szemben, és nem fogja olyan kritikátlanul elfogadni a brüsszeli "dolgokat", mint az eddigi osztrák kormányok tették. A politikus felszólította a külügyminisztériumot, hogy a hivatásos diplomatáknak nyújtson képzést hazafiságból. A politikus kérdésre válaszolva alapvetően támogatta azt a felvetést, hogy tartsanak Európában népszavazást a keleti bővítésről. Mint mondta, ébernek kell lenni, és vigyázni kell, nehogy a keleti bővítés az osztrák érdekek sérelmével menjen végbe. Úgy vélekedett, Ausztriában még akkor is lehetne népszavazást tartani, ha az EU többi tagállamában erre nem kerül sor.

Az osztrák lapok visszafogottak

A Die Presse főszerkesztője címoldalas kommentárjában arra mutat rá: a közlemény szövegében foglaltakkal ellentétben a szankciók nem érték el céljukat, hiszen az kimondottan a koalíció vége lett volna. A szankciók feloldását a főszerkesztő Wolfgang Schüssel kancellár nagy diadalának tekinti.

Thomas Kleistil

A Der Standard című liberális lapban ugyancsak a főszerkesztő kommentálja a fejleményeket, s aggodalmának ad hangot, hogy most Ausztriába is átcsaphat az EU-bővítésről rendezendő népszavazás körüli németországi vita.

A kommentárok egybehangzóan kiemelik: noha bõven akad mit bírálni az FPÖ magatartásán, végtére is soha nem veszélyeztette az állam berendezkedését, s noha a náci múlttal és az idegenekkel kapcsolatban számos elfogadhatatlan kijelentés hangzott el a párt tisztségviselőinek szájából, az osztrák belpolitikát és az EU intézményi reformját, a bővítést illető követelései közül nagyon sok helyénvaló.

Párizs továbbra is éber akar maradni

Az Európai Unió 14 tagállama az Ausztria ellen hozott kétoldalú megszorító intézkedések feloldására vonatkozó döntés meghozatalakor hangsúlyozta, hogy lépését összekötötte a bécsi konzervatív koalícióban helyet kapott FPÖ-vel szembeni különleges ,,éberség" fenntartásának hangsúlyozásával. Az unió elnöki tisztségét ellátó Franciaország által nyilvánosságra hozott határozat leszögezi: "Az FPÖ természete és jövőbeli alakulásának bizonytalansága továbbra is súlyos aggodalom forrása. ,,A határozat meghozói egyetértenek abban, hogy erőfeszítéseiket egyesítve fenntartják az éberséget" - áll az Élysée-palota által kiadott közleményben.

Az Ausztria elleni szankciók feloldása ismét megnyitja a klasszikus vitát a diplomácia és a morál, az idealizmus és a pragmatizmus, az elvek és a hatékonyság közötti kapcsolatokról, azaz arról a dilemmáról, amely a meggyőződés etikája és a felelősségvállalás etikája között feszül - írja a francia Le Monde szerdai vezércikke. Világos jelzést kaptak az EU-ba törekvő közép- és kelet-európai országok is, amelyek maguk is ismerik a szélsőségesség kísértését - véli a cikkíró.

A tekintélyes francia lap emlékeztet arra, hogy Schüssel osztrák kancellárnak sikerült úgy visszafogadtatnia országát az unióba, hogy kormányában továbbra is számottevő befolyással rendelkezik a szélsőjobb. Az elemzés szerint az FPÖ inkább a jelen demokráciáit fenyegető, feljövőben lévő populizmus megtestesítője. A Haider-jelenségben nem az a nyugtalanító - írja a francia liberális lap -, hogy fel akarja támasztani a múltat, sokkal inkább az, hogy a jelenben akarja megélni.

Csalódottság Brüsszelben

Louis Michel belga külügyminiszter egy fegyelmezett, kényszeredett nyilatkozattal nyugtázta, hogy országa az Európai Unió többi 13 országával együtt a három bölcs ajánlásának megfelelően feloldotta az osztrák kormánnyal való kapcsolatok befagyasztását. A brüsszeli külügy irányítója egyetért a szankciók megszüntetésével, de elégedettségét fejezi ki utólag is afölött, hogy Belgium a motor szerepét játszotta a büntető intézkedésekben.

A kormányhoz közelálló Le Soir "A győztes ... Jörg Haider!" című csípős kommentárja keserűen jegyzi meg, hogy Európa magasztos elveit elzárták egy fiókba és a jövőben kétszer is meggondolják majd, hogy elővegyék onnan". A lap szerint a 14 ország elszalasztott egy páratlan alkalmat arra, hogy bebizonyítsa ragaszkodását a demokratikus értékekhez. Belgium számára különösen keserű a pirula, amit le kell nyelnie, véli a Le Soir, elvégre keményen küzdött azért, hogy további megfigyelés alá helyezzék az FPÖ-t.

A csatlakozásra készülők üdvözlik a szankciók feloldását

Jan Kavan cseh külügyminiszter sikeresnek tartja az Unió Ausztria-ellenes intézkedéseit. A prágai Právo szerdai kiadásában közölt írásában ugyanakkor visszautasítja a cseh sajtó bírálatát, amely szerint hiba volt, hogy Csehország csatlakozott a szankciókhoz. A bölcsekhez hasonlóan a cseh diplomácia irányítója is úgy véli, hogy Ausztria górcső alá helyezése az európai közösség által kedvezően befolyásolta az események alakulását.

A liberális Mladá Fronta Dnes azt írja, hogy az Ausztria-ellenes büntető intézkedéseknek ugyan vége, de az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) Európa továbbra sem tartja a demokratikus Európába illő erőnek. A Právo kommentárja szerint viszont a szankciók nem hoztak komoly sikert, a konzervatív Lidové Noviny jegyzetírója pedig egyenesen úgy véli, hogy a történtekből inkább Bécs került ki győztesen. "Sajnos inkább az osztrákok győztek. S velük együtt a cseh képviselőház elnöke, Václav Klaus" - jegyzi meg a lap publicistája.

Varsóban úgy a hivatalos álláspont szerint az Ausztria elleni intézkedések nem befolyásolták Lengyelország csatlakozási tárgyalásainak folyamatát. Mint ismert, a lengyel diplomácia helyeselte a szankciókat, de azokhoz nem csatlakozott. Pawel Dobrowolski külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Lengyelországnak jelenleg két területen vannak nehézségei Ausztriával. Az egyik az, hogy Ausztriában "nem könnyű lengyelnek lenni", a másik problémát pedig Günther Verheugennek, a bővítésről szóló német népszavazási ötlete jelenti.

A szlovák külügyminisztérium szerdán nyilatkozatban üdvözölte az Ausztria elleni EU-szankciók feloldását. A Dzurinda-kabinet integrációs kérdésekben illetékes alelnöke, Pavol Hamzík úgy nyilatkozott, hogy a szankciók feloldása semmiképpen sem értelmezendő az Osztrák Szabadságpárt és vezetője, Jörg Haider által képviselt elvek méltánylásaként. A szankciók bevezetése azt jelentette, hogy az EU világosan és olvashatóan hangot tudott adni az elfogadhatatlan politikai magatartásokat ellenző akaratának - vélekedett Hamzík.

Izrael és az USA nem enged

Ehud Barak Közleményben ítélte el az Európai Uniónak a szankciók feloldására vonatkozó döntését

Az Egyesült Államok, amely nem csatlakozott a teljes európai diplomáciai blokádhoz, továbbra is azokat a "szelektív" diplomáciai kapcsolatokat tartja fenn Ausztriával, amelyeket februárban, a Szabadságpártnak a kormányra kerülésekor elhatározott. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta: a két ország viszonyának jövõje azon múlik, hogy mennyire tartják tiszteletben Ausztriában az emberi jogokat, mennyire ragaszkodik a kormány a tolerancia politikájához.

Ehud Barak izraeli miniszterelnök szerdán közleményben ítélte el az Európai Uniónak a szankciók feloldására vonatkozó döntését és úgy tartja: mindaddig érdemes lett volna az intézkedéseket érvényben tartani, míg az osztrák kormány tagja az újfasiszta irányultságú Osztrák Szabadságpárt".

Kanada kedden az Európai Unió példáját követve feloldotta az Ausztria elleni diplomáciai szankciókat, míg az Egyesült Államok az európai közösség döntése ellenére sem változtat Béccsel szembeni politikáján. Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter kedden közölte, hogy az elmúlt hét hónapban nagy figyelemmel kísérte az osztrák kormány tevékenységét, és elolvasta a bölcsek jelentését is. Ennek fényében döntött úgy az ottawai kabinet, hogy visszaállítják Kanada és Ausztria kapcsolatait miniszteri szinten.