A szlovák pártok előhúzták az atomfegyvert: katasztrófakormányzás is jöhetett volna az előrehozott választások után

Robert Fico kormánya januárban elveszítette többségét a szlovák parlamentben, amit azóta ugyan visszaszerzett, de 76 képviselővel erősen ingatag többsége volt a 150 fős törvényhozásban.

A helyzet előzménye, hogy a Fico-kormányt alkotó koalíciós pártok közül a szociáldemokrata Hlas és a szélsőjobboldali SNS között komoly ellentét robbant ki, miután Peter Pellegriniből, a korábbi házelnökből köztársasági elnök lett. Az SNS és a Hlas is nyilvánosság előtt követelte a házelnöki posztot, a viták pedig odáig fajultak, hogy a két pártból többen is kiváltak, míg a Hlasból két képviselőt kizártak, így a kormánykoalíció tagjainak száma előbb 72 főre csökkent, majd később négy képviselővel sikerült kiegyezni.

Három renitenst kellett visszacsalogatni

Hetek óta zajlottak az egyeztetések a 79-es létszám visszaállításáról – a megnyugtató kormányzáshoz ugyanis legalább ennyien kellenek. Az ellenzék szerint azonban egyértelműen előrehozott választásokra van szükség, Michal Truban, a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) alelnöke azt gondolja, a kormány csak úgy tesz, mintha működne.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Smer és a PS szinte fej fej mellett áll, így egy előrehozott választás esetén nehéz lenne egyértelmű esélyesről beszélni.

Robert Fico kedd délután jelentette be, hogy két korábbi hlasos politikussal már megegyezett. A megállapodás értelmében Samuel Migal lett a beruházási, régiófejlesztési és informatizációs miniszter, míg Radomír Salitros államtitkárként folytatja. A parlamentből távozó két képviselő mandátumát a Hlas vezetéséhez közelebbi jelöltek vehetik át, akik megbízhatóbban szavazhatnak a koalíciós törvénytervezetekről – írja az Új Szó.

Egymással bokszol két kormánypárt

Az Index a témával kapcsolatban megkereste Tokár Géza felvidéki magyar politológust, aki elmondta, „megszületett a megállapodás, de az továbbra is kérdés, hogy mire vállalnak felelősséget”.

„Az alapvetően keményvonalas SNS és a Hlas egy része a politikai spektrum két szélén helyezkedik el. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy olyan témákban, amelyek hangsúlyosan nem tetszenek az egyik vagy a másik oldalnak, képesek-e kompromisszumra. A házelnök személyéről egy éve nem sikerül konszenzusra jutniuk, de az úgynevezett tévétanács, vagyis a köztelevízió vezetőinek megválasztása kapcsán is bokszolt egymással a két párt” − nyilatkozta Tokár Géza.

Amikor nincs megegyezés, akkor a parlamenti pártok az előrehozott választásokkal fenyegetik egymást, ez egyfajta jolly joker, de mondhatnám azt is, hogy atomfegyver, amit mindig elő lehet húzni, ha gond van

– hangsúlyozta a politológus.

Tokár Géza úgy látja, jelen helyzetben valójában senkinek nem érdeke, hogy idén választások legyenek. „A legfrissebb felmérések szerint az SNS nem jutna be a parlamentbe, de a Hlas is gyengébben teljesítene, mint legutóbb, és arra sincs garancia, hogy a Smer nyerni tudna. Ugyanakkor a jelenlegi ellenzéki pártok csak abban az esetben alakíthatnának kormányt, ha bevennék Igor Matovicot, ami viszont felérne egy katasztrófakormányzással, hiszen ő nem ismer barátokat” – mondta.

A politológus szerint egyelőre a Magyar Szövetség sem áll készen arra, hogy sikerrel megvívjon egy választást, hiszen a támogatottsága folyamatosan négy százalék körül van, vagyis stagnál. A szakértő viszont azt gondolja, hogy mivel parlamenten kívüli pártról beszélünk, nem lenne veszítenivalója, ugyanis véleménye szerint kisebb csoda kellene ahhoz, hogy átlépje az ötszázalékos küszöböt.

Amennyiben a koalíciós felek képesek lesznek a kormány túlélése érdekében egyfelé szavazni, elhalkulhatnak az előrehozott választásokat meglebegtető hangok − vélekedik Tokár. Hozzátette, abban az esetben viszont, ha mindenki azt hiszi, hogy van cselekvési szabadsága, újra és újra előhúzhatják az atomfegyvert.

Szlovákiában legutóbb 2023-ban rendeztek előrehozott választásokat, miután a parlament megvonta a bizalmat a Heger-kabinettől, azt megelőzően pedig 2012-ben, akkor Iveta Radicová kormánya bukott meg. Érdekesség, hogy mindkét esetben Fico pártja nyerte a ciklus közepén megtartott választásokat.

(Borítókép: Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter a pozsonyi kormányszékházban 2024. május 19-én. Fotó: Jakub Gavlák / EPA / MTI)