Zuckerberg bevezeti a cenzúrát, mostantól az Ön Facebook-adatai is a Kínai Kommunista Pártnál landolhatnak

Sarah Wynn-Williams, aki a Kína-politikával foglalkozó csapatban dolgozott, azt állítja, hogy a közösségimédia-óriás annyira kétségbeesetten akart belépni a jövedelmező kínai piacra, hogy hajlandó volt megengedni a kormánypártnak, hogy felügyelje az országban megjelenő összes közösségimédia-tartalmat, és elnyomja az eltérő véleményeket.

A Meta, akkori nevén a Facebook 2015-ben kifejlesztett egy cenzúrarendszert Kína számára, és azt tervezte, hogy egy „főszerkesztőt” állít be, aki eldönti, milyen tartalmakat távolítson el, és „társadalmi zavargások” idején az egész oldalt leállíthatja − olvasható a 78 oldalas panasz egy példányában, amelyet kizárólag a The Washington Post látott.

A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg beleegyezett abba is, hogy egy magas rangú kínai tisztviselő nyomására, akitől a vállalat azt remélte, hogy segít nekik bejutni Kínába, megszüntesse egy, az Egyesült Államokban élő ismert kínai disszidens fiókját − áll a panaszban, amelyet áprilisban nyújtottak be az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez.

A panasz szerint a Meta vezetői a kínai piacra lépésre irányuló erőfeszítéseikről kérdezve többször „elzárkóztak, és nem válaszoltak vagy félrevezető információkat adtak” a befektetőknek és az amerikai szabályozó hatóságoknak.

Kiszivárogtak a dokumentumok

Wynn-Williams állítását a vállalat terveiről szóló belső Meta-dokumentumokkal támasztotta alá, amelyeket a The Post is átnézett. Wynn-Williams, akit 2017-ben kirúgtak állásából, a tervek szerint ezen a héten memoárt is kiad, amelyben dokumentálja a cégnél töltött idejét, „Careless People: A Cautionary Tale of Power, Greed, and Lost Idealism” címmel.

A panaszban szereplő feljegyzés szerint a Meta vezetői agresszív nyomást gyakoroltak a kínai kormány tisztviselőire, hogy a kínai felhasználók adatait helyi adatközpontokban helyezzék el, ami Wynn-Williams állítása szerint megkönnyítette volna a Kínai Kommunista Párt számára, hogy titokban megszerezze állampolgárainak személyes adatait.

Az olyan tekintélyelvű országokban, mint Kína, az adatáramlás szigorú kormányzati ellenőrzése a cenzúra, a megfigyelés és az elnyomás eszközévé válik. Amint az adatokat helyben tárolják, a vállalatokra nyomást gyakorolnak, hogy teljesítsék Peking követeléseit, különben azt kockáztatják, hogy elveszítik a kínai felhasználókhoz való hozzáférést

− mondta Katitza Rodriguez, az Electronic Frontier Foundation globális adatvédelemért felelős politikai igazgatója egy nyilatkozatban.

A Meta évek óta a szabad globális internet ellenségének tekinti Kínát. Egy 2019-es, Georgetown Universityn tartott előadásában Zuckerberg arra figyelmeztetett, hogy Kína „exportálja az internetről alkotott elképzelését más országokba”. A következő évben Nick Clegg, a globális ügyek akkori alelnöke a Post egyik véleménycikkében arról panaszkodott, hogy a kormányok Kína példáját követve elzárják az internetet „a világ többi részétől”.

„Trump elnök egyik legfőbb prioritása, hogy a Nyugat megnyerje ezt a kritikus [mesterségesintelligencia-] versenyt, miközben Meta évek óta kéz a kézben dolgozik a Kínai Kommunista Párttal, tájékoztatja őket a legújabb technológiai fejlesztésekről, és hazudik róla” − mondta Wynn-Williams, aki jelenleg technológiai politikai tanácsadó. „Az emberek megérdemlik, hogy megtudják az igazságot.”

A Meta szóvivője, Andy Stone egy nyilatkozatban azt mondta, „nem titok”, hogy a vállalat érdekelt a kínai működésben.

Erről már egy évtizeddel ezelőtt széles körben beszámoltunk

− mondta. „Végül úgy döntöttünk, hogy nem valósítjuk meg az általunk feltárt elképzeléseket, amit Mark Zuckerberg 2019-ben jelentett be.”

(Borítókép: Mark Zuckerberg és Li Keqiang kínai miniszterelnök 2016. március 21-én Pekingben, Kínában. Fotó: Kenzaburo Fukuhara / Pool / Getty Images)