Elcsalt parlamenti voksolás és utcai zavargások árnyékolják be a georgiai elnökválasztást

Salome Zurabisvili Georgia utolsó, nyílt szavazás útján megválasztott elnöke. Az ország ugyanis 2017-ben a vegyes elnöki parlamentáris rendszerről parlamentáris rendszerre váltott. Ez az alkotmánymódosítás Zurabisvili 2018. december 16-i beiktatásával lett hatályossá. Érdekes, hogy a regnáló elnököt, aki a Grúz Álom egyik leghangosabb kritikusa, és aki új parlamenti választások kiírását követeli, anno még a Grúz Álom jelölte a tisztségre, és az ellenzéki erők akkor perre akarták vinni választási győzelmét, többezres tüntetéseket szervezve, mert szerintük a párt és nem a nép érdekeit képviseli. Azóta azonban sok víz lefolyt a Kurán, Zurabisvili immár ellenzéki. 

A mostani elnökválasztás lesz az első, amelynek során nem általános, nyílt szavazással választanak, hanem egy elektori testület szavazása dönt az államfő személyéről. Georgia alkotmányának 50. cikkelye szerint az elnököt egy 300 elektorból álló testület választja meg. Ennek tagjai 150 parlamenti képviselő, 21 képviselő Adzsariából és 20 Abháziából, valamint 109 elektor a helyi önkormányzatoktól, pártkvóták alapján. Ez utóbbiak azonban az ország minden régióját le kell, hogy fedjék.

A hatályos törvények szerint az elnökválasztást 45 nappal a megválasztott, új parlament első ülése után kell megtartani. Utóbbi november 25-én volt, amelyen a Grúz Álom képviselői december 14-re írták ki a voksolást. A jelöltnek a szavazatok kétharmadát kell megszereznie, ha nem sikerül, akkor azonnal második fordulót írnak ki.

Persze nem minden gömbölyű

A helyzettel azonban az ellenzék és a grúz vezetést kritizálók szerint több szempontból is baj van. A gond ugyanis az, hogy az új parlament első ülését az elnök hívja össze. Zurabisvili viszont nemhogy nem szólított fel a parlament összehívására, hanem magát a választásokat sem tekinti legitimnek, sőt ezzel kapcsolatban még indítványt is nyújtott be az alkotmánybírósághoz. A parlament első ülése tehát az elnök meglátása szerint alkotmányellenesnek minősíthető.

De a parlamentnek a választási eredmények hivatalos kihirdetése után legkésőbb 10 nappal kell megtartania első ülését. Az eredményeket pedig november 16-án közölte a központi választási bizottság. Így a helyzet sokban ellentmondásos, mivel az alkotmány vonatkozó 38. cikkelye és az államfő akarata ütközik egymással.

Ezzel együtt a választásokat kiírták

Szakértők úgy vélik, hogy a Grúz Álom a jelenlegi zavargások és a politikai bizonytalanság közepette minél hamarabb szeretné rövidre zárni a kérdést, és ennek megfelelően nem az eredeti, 2025. január eleji időpontban, hanem még idén meg akarja tartani a választást és az új elnök beiktatását. Ennek mikéntje azonban számos kérdést vet fel. Az elektori testület bizonyos mértékben tükrözi a parlament összetételét, és a helyi önkormányzatok is pártkvóták alapján delegálnak, ezért igen valószínű, hogy a regnáló pártnak lesz többsége.

Ugyanakkor az ellenzéki pártok egy része nem is akar részt venni a választásokon, jelöltet sem indít, és egyelőre nem világos, hogy ez a választásokig miként alakul. További gondot okoz, hogy az ellenzéki pártok a parlamenti választások eredményét sem ismerik el, tehát ha részt vennének az elnökválasztáson, akkor formálisan legitimitást adnának azoknak, elismerve vereségüket, ami számukra felettébb kedvezőtlen lenne. Ezzel együtt a mostani állapotok szerint a Grúz Álom jelöltjének esélyeit növelik magatartásukkal. A dolgot a végletekig megcsavarja, hogy Zurabisvili kijelentette,

A kérdés a georgiai választásokkal kapcsolatban elsősorban az, hogy azok eredménye és a Grúz Álomhoz lojális elnök hivatalba lépése stabilizálja-e majd a rendszert. Előfordulhat, hogy egy újabb „győzelem az Álomtól” vörös posztó lesz az ellenzék és az őket támogató tüntetők szemében, ami a zavargások újabb hullámát indíthatja el. Húsz éve, az akkori Grúziában, már egyszer győzött egy színes forradalom, bár az is igaz, hogy az akkor hatalomra került elnök jelenleg éppen börtönbüntetését tölti országában.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

(Borítókép:  Egy petárda robban a rendőrök közelében egy tüntetésen 2024. november 30-án Tbilisziben, Grúziában. Fotó: Irakli Gedenidze / Reuters)