Napokon belül minden szem Magyarországra szegeződhet a svédek NATO-csatlakozása miatt

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2024.01.22. 21:34
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tisztelt olvasóink!

    Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Josep Borell, az Európai Bizottság külügyi biztosa abban reménykedik, hogy az Európai Unió és az Európai Békealap további ötmilliárd eurós fegyvervásárlásról dönt Ukrajna megsegítésére – írta az Unian.

    Josep Borrell továbbá közölte, támogatása jeléül februárban el is látogat Ukrajnába.

    A külügyi biztos arról is beszélt, hogy szerinte az EU-tagállamok külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy most nem szabad csökkenteni az Ukrajnának nyújtott európai támogatást.

    Itt a pillanat, hogy többet és gyorsabban tegyünk anyagi forrásokkal, katonai felszerelésekkel és ukrán katonák kiképzésével, valamint mindennel, amire Ukrajnának szüksége van a védekezéshez

    – mondta Borell. Hozzátette, az EU továbbra is a segítségnyújtáson dolgozik.

  • Magyarország szuverén ország, ha tetszik ez Donald Tusknak, ha nem, így joga van a saját álláspontját képviselni az ukrajnai háború ügyében, miszerint minél előbb békére van szükség – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lengyel kormányfő nyilatkozatát bírálva 

    Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető közölte, hogy kijevi látogatásán Donald Tusk a „tisztelet teljes hiányáról tanúbizonyságot téve, keresetlen szavakkal támadta” az ukrajnai háborúra vonatkozó magyar kormányzati álláspontot, „Európa elárulásával, európaiatlansággal” vádolva meg Magyarországot, „a politikai pokol legsötétebb helyét emlegetve”.

     „A helyzet igenis az, tisztelt Donald Tusk miniszterelnök úr, hogy Európában mindenkinek joga van a saját véleményéhez, mindenkinek joga van képviselni a saját álláspontját, és ezért senki nem szankcionálható, senki nem minősíthető európaiatlannak, és pláne senki nem zárható börtönbe” – mondta.

    A miniszter végül hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetek, hónapok, évek eseményei alapján jól látható az, hogy az ukrajnai háborúnak nincsen megoldása a harctéren.

    „A csatatéren nem megoldás van, hanem napról napra több halott és napról napra nagyobb pusztítás. Ezért Magyarország továbbra is a béke mellett áll. Magyarország nem lesz hajlandó áttérni háborúpárti álláspontra, Magyarország békepárti álláspontot képvisel. Szerintünk minél előbb tűzszünet kell, minél előbb béketárgyalásokat kell kezdeni” – jelentette ki.

    „Magyarország egy szuverén ország, Magyarország olyan szuverén ország, amelynek joga van a saját véleményét képviselni, joga van a saját álláspontját kifejteni (…) Ragaszkodunk ahhoz, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában, még akkor is, hogyha Donald Tusknak más a véleménye, és ő egy háborúpárti álláspontot képvisel” – összegzett.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn aláírt egy rendeletet, amely arról szól, hogy Oroszország bizonyos, nemzetközileg elismert részeit történelmileg ukránok lakták, és hogy meg kell védeni őket. A rendelet szokatlanul nagy visszhangot váltott ki az orosz sajtó és politikusok részéről.

    Részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.

  • Az orosz haderő kilenc ukrán támadást vert vissza Kupjanszk térségében az elmúlt nap folyamán – közölte a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján.

    Az orosz védelmi minisztérium arról is írt, hogy erőik Krasznij Liman térségében 180 ukrán katonát, két harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és hat gépjárművet semmisítettek meg.

  • Denis Smihal ukrán miniszterelnök Donald Tusk lengyel kormányfővel tárgyalt a határ menti infrastruktúra és logisztika fejlesztéséről – írta az Unian.

    Smihal a találkozó után közölte, lengyel kollégájával a kétoldalú együttműködés számos kérdéséről tárgyalt. Hozzátette, terveik között szerepel a közös határ- és vámellenőrzés bevezetése, a vámadatbázisok cseréje, valamint ellenőrzőpontjaik korszerűsítése.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta hétfőn a rendeletet, amely szövetségi személyzeti tartalékot hoz létre az orosz állami közszolgálatban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A döntés értelmében a szövetségi és regionális hatóságok vezetőinek és az állami tulajdonú vállalatoknak és nagyvállalatoknak ezt a rendszert ajánlott használni a vezetők kinevezésére.

    A tartalékba helyezés kötelező a vezetői pozíciókra pályázóknak, amelyekről az Orosz Föderáció elnöke dönt. A jelöltek szakmai szintjük alapján kerülnek kiválasztásra, emellett be kell jelenteniük a bevételeiket, és át kell esniük a szükséges ellenőrzéseken.

  • A török parlamentben várhatóan még ezen a héten szavaznak arról, hogy az ország jóváhagyja Svédország csatlakozását a NATO-hoz – tudta meg a Bloomberg hírügynökség egy magas rangú, anonimitást kérő török tisztviselőtől.

    A tisztviselő szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök arra kérheti a parlamentet a következő napokban, hogy ratifikálják Svédország csatlakozását. Mivel Erdogan és kormánykoalíciós szövetségesei egyértelmű többséggel bírnak a török parlamentben, ezért jó esély van arra, hogy ha a török elnök beterjeszti ezt, akkor átmegy a javaslat.

    A törökök számára azért is válhatott fontossá a svéd csatlakozás jóváhagyása, mert Joe Biden amerikai elnök nemrég közölte, csak azután adnak el F–16-os vadászgépeket Törökországnak, hogy a török parlament kimondja az igent. 

    A svédek csatlakozását másfél éve már csak Törökország és Magyarország hátráltatja. Orbán Viktor és a magyar kormány tagjai többször is azt ígérték, hogy nem Magyarország hagyja jóvá utolsóként a csatlakozást, de a magyar parlamentben még napirendre sem került a kérdés.

    Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az előző héten azt mondta, ők még mindig arra várnak, hogy a svéd kormány megkeresse őket bizonyos konfliktusok miatt. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter nem sokkal korábban szintén arról beszélt, hogy

    a svéd NATO-tagság ratifikációjának időpontja attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan halad a bizalomépítés Magyarország és Svédország között, ezzel megnyugtatva azon magyar parlamenti képviselőket is, akiknek kétségeik és aggályaik vannak. A kulcs tehát a magyar–svéd politikai párbeszéd.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a  szakértők többsége felfogja, hogy a Nyugat akadályozza az ukrajnai rendezést azáltal, hogy támogatja a kijevi vezetést, utóbbi pedig közben a haláltusáját vívja.

    Lavrov  az ENSZ Biztonsági Tanácsában  az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt hétfői ülésen beszélt arról, hogy a független szakértők túlnyomó többsége számára mára teljesen világos, hogy az ukrajnai válság békés rendezésének útját álló kulcsfontosságú tényező a kijevi rezsim folytatólagos támogatása a Nyugat által.

    Dacára annak, hogy az előbbi nyilvánvalóan a haláltusáját vívja, és alkalmatlan arra, hogy teljesítse a neki diktált feladatot Oroszország stratégiai legyőzésére, vagy ahogy az utóbbi időben elkezdték mondogatni, legalább hazám meggyengítésére

    – tette hozzá az orosz külügyminiszter.

  • Magyarország továbbra sem vesz részt az ukrajnai fegyverszállításban, ugyanakkor nem is gátolja meg, hogy más európai uniós tagállamok így tegyenek, de a kormány ennek semmilyen pénzügyi terhét nem hajlandó vállalni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

    A részletekről ebben a cikkünkben írtunk.

  • Három frontszakaszon 18 ukrán rohamot vert vissza az elmúlt napon az orosz haderő, közülük kilencet Kupjanszk, hatot pedig Donyeck térségében – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium hétfői hadijelentését.

    A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontszakaszok mentén több mint ezer katona volt.

    A legtöbben, mintegy 320-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

    Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két tábori lőszerraktárt, egy Sztrela–10-es légvédelmi rendszer harci gépét, egy Szu–25-ös repülőgépet, 18 harckocsit – közülük tízet, beleértve egy Leopard 2A5-öst, Donyeck térségében , nyolc páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, egy francia CAESAR, egy lengyel Krab és egy szlovák Zuzana–2-es önjáró és hat M777-es vontatott tarackot, hat Storm Shadow manőverező repülőgépet, öt HIMARS-rakétát, továbbá 76 drónt.

    Az orosz statisztika szerint a háború óta megsemmisített ukrán drónok száma meghaladta a 11 ezret. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

    Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a szibériai Altaji területen őrizetbe vett egy 45 éves helyi lakost, aki arra készült, hogy Molotov-koktéllal felgyújtson egy katonai létesítményt. Novokuznyeckben a szolgálat hazaárulás címén letartóztatott egy orosz férfit, aki felszerelésvásárlásra küldött átutalásokat az ukrán fegyveres erőknek.

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta, a Kreml nem vette fel a kapcsolatot Donald Trump volt elnökkel, és nem beszéltek az ukrajnai konfliktusról.

    Trump korábban többször is beszélt arról, hogy megegyezésre tudná bírni a harcoló feleket. Peszkov erre azt mondta a Sky News szerint, hogy fogalmuk sincs, Trump milyen ajánlattal állna elő akkor, ha ő győzne a 2024. novemberi amerikai elnökválasztáson.

  • „Határozottan haladunk abba az irányba, hogy összejöjjön a találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke között – közölte hétfőn Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője X közösségi oldalán. 

    Jermak arról is beszélt, január 29-i, Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel való találkozásának középpontjában az időpont, a helyszín és az esetleges megállapodások állnak majd.

  • Szörnyűséges terrorcselekmény volt az ukrán tüzérségnek a donyecki piacra mért csapása, amely 27 ember halálát okozta – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

    „A kijevi rezsim ismét megmutatta bestiális arcát azzal, hogy civil infrastruktúrára mért csapást. Emberekre, civilekre mérnek csapást. A csapás, amelyet tegnap donyecki árussorokra mértek, szörnyűséges terrorcselekmény, mert olyan fegyvert használtak, amely válogatás nélkül ölt, és amely ennyi ember halálát okozta” – mondta a Kreml szóvivője.

    Hozzátette, Vlagyimir Putyin elnöknek beszámoltak az incidensről, aki kiadta a szükséges utasításokat. Mint mondta, a védelmi minisztérium és más szervek megteszik a szükséges intézkedéseket a hasonló terrortámadások elleni védelem érdekében. Elmondta, hogy Putyin az ügyben nem kíván külön nyilatkozatot tenni.

    „Természetesen folytatódik a különleges hadművelet, hogy megvédjük népünket ettől a veszélytől” – hangsúlyozta az elnöki szóvivő.

  • A Kreml hétfőn Ukrajnát tette felelőssé a balti Uszt-Luga kikötőjének egyik gázterminálja elleni hétvégi támadásért.

    A Novatek, Oroszország legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportőrének tulajdonában lévő létesítményt vasárnap gyújtották fel a nyugati kikötővárosban, az észt határ közelében.

    A kijevi rezsim továbbra is bestiális arcát mutatja. Civil infrastruktúrára sújtanak le

    – mondta hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak, amikor az incidensről kérdezték őket.

    Az északnyugati Leningrádi területen található gázterminál több mint 850 kilométerre van Ukrajnától. A terület hatóságai közölték, hogy a vasárnapi tűzvésznek nem voltak sérültjei, és az összes személyt evakuálták.

    A múlt héten Kijev két másik támadásért is vállalta a felelősséget, köztük az egyik ugyanabban a régióban történt, ahol Uszt-Luga található.

    A védelmi minisztérium és a légvédelmi egységek minden szükséges intézkedést megtesznek az ilyen támadások elleni védelem érdekében

    – mondta Peszkov.

  • Az orosz egységek hat támadást vertek vissza ukrán csapatok részéről Donyeck irányában – közölte a védelmi minisztérium.

    Donyecki irányban a »déli« csapatcsoport egységei tüzérségi tűzzel támogatva visszaverték az Ukrán Fegyveres Erők 22. gépesített brigádja rohamcsoportjainak hat támadását a Donyecki Népköztársaságban lévő Kliscsijivka település közelében

    – áll a közleményben.

    Ezenkívül Kliscsijivka és Krasznoje Selo közelében a tüzérség csapást mért az Ukrán Fegyveres Erők 22. és 92. gépesített brigádjainak élő és felszerelésére.

  • Szergej Nariskin, az Orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója szerint 

    az Egyesült Államok „gyarmati” közigazgatás létrehozását indította meg Ukrajnában, az élére pedig Washington érdekeit szolgáló, Nyugaton kiképzett ukránokat tenne.

    Nariskin szerint Washington azt várja el Zelenszkijtől, hogy menessze a kormányzati pozíciókból azokat a személyeket, akik már nem bírják a Fehér Ház bizalmát. 

    A feketelistán több tucat magas rangú ukrán tisztviselő szerepel Zelenszkij csapatából. Felhívták a figyelmét arra, hogy ellenkező esetben Washington nyilvánosságra hoz egy »gyilkos« korrupciós dossziét a környezetének tagjai ellen.

    – állítja Nariskin.

    A kémfőnök szerint amerikai tanácsadók már most is ott vannak a kulcsfontosságú ukrán hivatalokban. „A miniszterelnöki posztra az amerikaiak Okszana Markarovát, Ukrajna washingtoni nagykövetét jelölik, aki a bloomingtoni Indianai Egyetemen tanult. A pénzügyminisztérium helyettes vezetőjét, a Harvardon képzett Olekszandr Kavát javasolják a pénzügyminiszteri posztra. A gazdasági miniszteri posztra a minisztérium jelenlegi helyettes vezetőjét, Tarasz Kacskát javasolják, aki a lengyel Nemzeti Közigazgatási Intézetben szerzett diplomát” – mondta Szergej Nariskin.

  • Vagyonelkobzással járhat majd az orosz hadsereg „rágalmazása” és az állambiztonság elleni tevékenységre való nyilvános felhívás egy törvénymódosítási javaslat szerint, amelynek szövege hétfőn került be az orosz parlamenti alsóház elektronikus adatbázisába.

    A kezdeményezők, egy Vjacseszlav Vologyin házelnök vezette képviselőcsoport, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosítására tettek javaslatot. Az indítványozók szerint az orosz hadsereg rágalmazásáért járó vagyonelkobzásnak a védelmi képesség, a biztonság és az alkotmányos rend védelme volna a célja.

    A mellékelt indoklás szerint a bűncselekmények és az ország biztonsága ellen irányuló egyéb tevékenység visszaszorítása érdekében a büntető törvénykönyvet olyan mechanizmussal kell kiegészíteni, amely az ezek finanszírozására szánt pénz, értéktárgyak és egyéb vagyontárgyak elkobzásáról rendelkezik.

    A törvénymódosítási javaslat értelmében szigorítani kell a büntetőjogi felelősségre vonást azon nyilvános felhívások esetében, amelyek Oroszország biztonsága ellen irányulnak, ha ezeket nyereségvágyból vagy bérezés fejében, valamint politikai, ideológiai, faji, nemzeti és vallási gyűlölet vagy ellenséges érzület, illetve valamely társadalmi csoport elleni gyűlölet, ellenséges érzület alapján teszik meg. A javaslat értelmében az Oroszország biztonsága elleni bűncselekmények közé fogják sorolni az összes diverziós tevékenységet.

    A törvénymódosítás koncepcióját támogatásáról biztosította a Nyomozó Bizottság (SZK), a főügyészség, az igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

    Az ország integritásának megsértésére és a nácizmus rehabilitálására való felhívások, a fegyveres erők rágalmazása és lejáratása, a szélsőséges tevékenységre és az Oroszország elleni szankciók bevezetésére való buzdítás esetén az állami kitüntetések is megvonhatók lesznek.

    Korábban Vologyin a Telegram-csatornáján azt írta, hogy „mindenkit, aki megkísérli elpusztítani és elárulja Oroszországot, meg kell büntetni, és vagyonának terhére meg kell téríteni az országnak okozott kárt”.

  • Egy hétfőn közölt felmérés szerint az olaszok 42 százaléka támogatja Ukrajna fegyverekkel való segítését. Ez a legalacsonyabb adatnak számít a háború kitörése óta, írja az MTI.

    Kijev felfegyverezését 2022 októberében az olaszok 51 százaléka, tavaly októberi adatok alapján 47 százaléka helyeselte.

    Ahogyan az MTI közleményében olvasható, a számok azt mutatják, hogy a pacifista tüntetéseken részt vevő baloldali Demokrata Párt (PD) választóinak 56 százaléka gondolja úgy, hogy Kijevet továbbra is fegyverekkel kell segíteni. A jobboldali kormánypártok, vagyis az Olasz Testvérek (FdI), a Liga és a Hajrá Olaszország (FI) választóinak kevesebb mint ötven százaléka támogatja további fegyverszállítmányok küldését, a háborút kezdettől fogva ellenző Öt Csillag Mozgalom (M5S) választóinak valamivel több mint egyharmada.

    A miniszterelnök Giorgia Meloni, az FdI elnöke Kijev elkötelezett támogatójának számít. Decemberi telefonbeszélgetésük során Meloni azt ígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy kormánya továbbra is fenntartja az ukrajnai hatóságok és lakosság támogatását.

    Róma az utóbbi közel két évben nyolc fegyverszállítmányt küldött Ukrajnának.

    Az IlSole24Ore gazdasági napilap korábbi számításai szerint ez idáig Olaszország 700 millió eurót költött az Ukrajnának szánt fegyveres segítségre, ami a tizenharmadik legmagasabb összegnek számít a Kijevet támogató országok sorában.

  • Vitalij Klicsko kötelességének érzi, hogy felszólaljon Zelenszkij ellen, mert szerinte Ukrajna eltávolodott a demokratikus elvektől, amelyekért állítólag harcol – hozta le a Globe and Mail.

    Klicsko szerint országa rossz irányba halad, és egyre inkább autokratikussá válik.

    A polgármester hangot adott aggodalmának, miszerint a fő televíziós csatornák Ukrajnában csak a United News Telemarathont sugározzák, és elnyomják az eltérő hangokat, az elnököt vagy a kormányt bíráló újságírókat pedig nyomás alatt tartják.

    A folyamat, amit most látunk, nem mondhatnám, hogy demokrácia. A vertikum és a tekintélyelvűség szaga inkább

    – mondta.

    Klicsko elmondta azt is, hogy az orosz invázió 2022. februári kezdete óta országszerte több mint 200 polgármestert és helyi tanácselnököt váltottak le katonai adminisztrátorokkal. 

    „A polgármestereket és a közösség vezetőit a polgárok választják, ám helyükre olyan emberek kerülnek, akiket felülről helyeznek oda. Szóval ezért aggódom” – mondta.

    Ha hibákat látok, és nem beszélek róluk, az azt jelenti, hogy egyetértek. De én nem vagyok ilyen ember

    – jelentette ki a kijevi polgármester.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők előző napi csapása egy donyecki bevásárlóközpont ellen terrorcselekmény Kijev részéről – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírókkal folytatott beszélgetésen.

    A kijevi rezsim továbbra is állatias arcát mutatja, civil infrastruktúrára, emberekre, civilekre mérnek csapásokat

    – mondta a Kreml szóvivője. Hangsúlyozta, hogy „az orosz védelmi minisztérium, a légvédelem és más illetékes szervek megteszik a szükséges intézkedéseket az ilyen jellegű terrortámadások elleni védekezés érdekében”.

    „Természetesen voltak vonatkozó jelentések, az elnök megadta a szükséges utasításokat – mondta Peszkov. – A köztársaság szintjén minden szükséges intézkedést megtesznek a sebesültek orvosi ellátására.”

    Peszkov hangsúlyozta, hogy „az egész ország lakosainak szíve most a donbászi lakosokkal és azokkal van, akik szeretteiket vesztették el e szörnyű terrortámadás következtében”.

  • Nagyon fontos számomra, hogy éreztessem, Lengyelország Ukrajna legmegbízhatóbb szövetségese a gonosz elleni küzdelemben – idézi a lengyel miniszterelnököt az Interfax.

    A kijevi látogatásra érkezett Donald Tusk lengyel miniszterelnök elmondta, fontosnak tartja érzékeltetni, hogy ők Ukrajna legstabilabb szövetségesei az orosz agresszió elleni küzdelemben, és országuk számára most ez abszolút elsőséget élvez.

    Rengeteg kétoldalú kérdésről és érdekről kell beszélnünk. Vannak érdekellentétek, ezzel tisztában vagyunk, és beszélni fogunk róla, nemcsak a barátság szellemében, ami nyilvánvaló, hanem azzal a szándékkal is, hogy ezeket a problémákat minél hamarabb megoldjuk, ne hosszabbítsuk vagy növeljük azokat

    – írta az X-en.

    Mint arról beszámoltunk, Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfő reggel Kijevbe érkezett, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Anatolijovics Smihal miniszterelnökkel.

  • Január 22-én a donyecki régióban fekvő Kramatorszkban egy ember meghalt, egy nő pedig megsebesült egy rakétatámadás következtében – írja az RBC Ukraine Vagyim Filaskin, a terület kormányzójának beszámolója alapján.

    Filaskin elmondta, hogy az oroszok fél tíz körül kezdték el lőni a várost.

    Az alkalmazott fegyver típusát még meg kell állapítanunk. Egy 49 éves férfi a lövöldözés helyszínén meghalt, 31 éves lánya pedig megsérült

    – tette hozzá.

    Az oroszok Január 22-én reggel indítottak rakétatámadást Kramatorszk ellen, aminek következtében Sotsmistecsko áram nélkül maradt. Hétfőn reggel továbbá robbanásokról számoltak be Donyeckben és Makijivkában is.

  • Az elmúlt héten erőteljesen megélénkült a Nyugat hangja Oroszországról mint olyan államról, amely akár NATO-tagállamokat is megtámadhat. Erről a német sajtó számolt be múlt héten. Boris Pistorius német védelmi miniszter nyíltan kijelentette ezt, és hangsúlyozta, hogy a Kreml fenyegetései a szövetséggel szemben szó szerint mindennap elhangzanak. A NATO katonai bizottságának elnöke, Rob Bauer pedig arra szólítja fel a nyugatiakat, hogy készüljenek fel az Oroszország elleni háborúra.

    Ihor Romanenko altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének volt helyettese (2006–2010) kommentálta ezt a növekvő tendenciát és annak lehetséges hatását az orosz–ukrán háború menetére a Telegraphnak.

    A katonai szakértő szerint az ilyen nyilatkozatok és publikációk azt jelzik, hogy az európai országok vezetése újragondolja a történteket.

    A jelentős ukrajnai veszteségek (felszerelés, fegyverek, személyzet) ellenére Putyin nem mond le terjeszkedési terveiről

    – mondja a szakértő.

    „A potenciált helyreállítják, sőt növelik. Ráadásul már ott van az Ukrajnával folytatott majdnem kétéves teljes körű háború tapasztalata. Hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy az invázió előtt Oroszország hagyományos képességei (nem nukleáris fegyverek, hanem hagyományos fegyverek) meghaladták az összes európai csapat potenciálját. Beleértve az ott állomásozó amerikai csapatokat is.

    De Európa hosszú évekig a pacifizmus eufóriájában élt. Nem mérte fel komolyan a fenyegetést.

    Putyin pedig továbbra is tartott egy kontingenst a Dnyeszter Menti Köztársaságban, megtámadta Grúziát, majd Ukrajnát. Európa és az Egyesült Államok teljes egyetértésével foglalta el területeiket. Ennek eredményeként Oroszország nagyszabású háborút indított – magyarázza Ihor Romanenko.

    „Sajnos a legerősebb potenciállal rendelkező állam – az Egyesült Államok – nem tesz lépéseket. Putyin látja ezt. Azt is látja, hogy a zsarolás és a fenyegetés hatással van a Nyugatra. Ezért továbbra is két dologgal ijesztget.

    Először is az eszkaláció újabb fordulójával, másodszor a tömegpusztító fegyverek bevetésével

    – magyarázza a tábornok. Miközben a Nyugat fél, Oroszország kezd észhez térni – jegyzi meg a szakértő. Tavaly mind gazdaságilag (a szankciók elégtelennek bizonyultak, és az agresszor ország alkalmazkodott azok kijátszásához), mind katonailag (a gazdaság katonai célú átirányítása, Irán és Észak-Korea segítsége, új mozgósítási módszerek) megerősödött.

    „Putyin annyira felbátorodott, hogy egyre agresszívebb támadásokat intéz a NATO ellen – mind a blokk egésze, mind pedig egyes tagjai ellen. Ez különösen igaz azokra az országokra, amelyeket egykor erőszakkal integráltak a szocialista blokkba.

    Ezek közé tartozik Lengyelország és a balti államok. Ezért vezetőik az Oroszországgal való háborúra való felkészülésre, Ukrajnának nyújtott nagyobb segítségre szólítanak fel.

    A hagyományosan előrelátó britek is aktívabbá váltak ebben az irányban. Nem véletlen, hogy velük írtuk alá az első biztonsági megállapodásunkat” – mondja Ihor Romanenko.

    Szerinte Ukrajna katonai és politikai vezetése igyekszik javítani a helyzeten. Vannak bizonyos kilátások, de ezek nem elegendőek.

  • Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően arról beszélt, hogy a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel videokapcsolaton keresztül tervezett hétfői megbeszélésen az EU meg fogja erősíteni az országnak szánt támogatását, amely kiemelten katonai eszközök biztosítását jelenti – írja az MTI.

    Mivel azonban az uniós katonai segítség akadozik, a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk vállalásuk teljesítését és a védelmi ipar működését – mondta.

    Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere reményét fejezte ki, hogy a hétfői tanácsülés megteremti annak lehetőségét, hogy a február elsejére tervezett rendkívüli uniós csúcson az EU hosszú távú pénzügyi támogatás folyósításáról döntsön Ukrajna számára.

    Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Ukrajnával kapcsolatban megerősítette, országa újabb katonai eszközök átadásával folytatja Ukrajna támogatását, továbbá elő kívánja segíteni a jövő héten esedékes rendkívüli uniós csúcs sikerét az ukrán népnek szánt pénzügyi támogatásról szóló megegyezés érdekében.

  • Erős robbanás történt Kramatorszkban, aminek következtében megsemmisült egy adminisztratív épület.

    A helyi sajtó szerint a lövedék az egyik körzetben áramellátási problémákat okozott.

    Sérültekről és halottakról egyelőre nem érkezett jelentés.

  • Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hazaárulás miatt őrizetbe vett egy novokuznyecki polgárt, aki pénzt utalt az Ukrán Fegyveres Erők részére – írja a TASZSZ az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tájékoztatása alapján.

    Az ügynökség szerint a pénzt katonai felszerelések vásárlására használták fel.

    A Szövetségi Biztonsági Szolgálat az orosz belügyminisztériummal és a Szövetségi Pénzügyi Ellenőrző Szolgálattal együttműködve vizsgálta ki a Novokuznyeckben élő orosz állampolgár illegális tevékenységét, aki hazaárulást követhetett el az Ukrán Fegyveres Erők pénzügyi támogatásával, amit katonai felszerelésekre költött az ukrán hadsereg.

    Az FSZB nyomozóosztálya büntetőeljárást indított az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének 275. cikke (hazaárulás) alapján.

  • Donald Tusk lengyel miniszterelnök megérkezett Kijevbe. A kormányfő előreláthatólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel is találkozik majd.

    A lengyel kormányfő érkezéséről egy fotót is közzétettek a liveumap.com-on.

  • Ukrajna minden évben január 22-én ünnepli az egység napját. 1919-ben ugyanis ezen a napon hirdették ki az Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-ukrajnai Népköztársaság újraegyesítését. Ez alkalomból Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megosztott egy videót a Facebook-oldalán, amihez néhány gondolatot is csatolt. 

    Ha minden ukrán megfogja egymás kezét, akkor senki nem tudja megadásra emelni. Mindannyian harcolunk. És ez nem csak a Dnyeper két partjára vonatkozik, az ukránok egysége a Föld mindkét féltekéjére kiterjed, hiszen február 24-én a világ minden szegletében elhangzik: »ukrán vagyok«.

    Csak erős ukránok tudnak egységessé válni. És csak az egységes ukránok lehetnek erősek. Ukránok az egész világon.

    Boldog egység napját!

    – írta. 

  • Az ENSZ főtitkára, António Guterres az ugandai fővárosban, Kampalában járt, ahol az ukrán menekültek mozgósításáról szóló tárgyalásokon úgy nyilatkozott: az ukrán menekülteknek joguk van a védelemhez – írja a Strana

    Guterres az Egyesült Nemzetek Szervezetének 77-es csoportja és Kína  csúcstalálkozójára érkezett az országba. Az ENSZ-főtitkár az ukrán menekültek esetleges külföldi mozgósítását kommentálta: szerinte ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint minden más menekültet.

    Minden menekültet egyformán kell kezelni. És minden országnak teljesítenie kell a menekültjogból fakadó kötelezettségeit

    – tette hozzá Guterres.

    Az ENSZ-főtitkár emellett elítélte a Donyeck elleni támadást, amelyben 28 ember vesztette életét.

    Oroszország Ukrajnát hibáztatta a donyecki csapásért, amely miatt hétfőn kérte az ENSZ Biztonsági Tanács ülésének összehívását, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz. Ukrajna tagadja, hogy a csapás az Ukrán Fegyveres Erők részéről érkezett volna.

    Korábban Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, Olekszij Danilov kijelentette, hogy a külföldre távozott sorkatonákat nem lehet erőszakkal visszavezényelni Ukrajnába. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy kérdések merültek fel az illegálisan külföldre távozott sorköteles ukránokkal kapcsolatban.