Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva „kész a tárgyalásokra”, hogy véget vessen az ukrajnai háború „tragédiájának”, de a tárgyalásokat tiltó kijevi törvény szerint ez nem lehetséges − írta meg a The Guardian.
Putyin tavaly februárban indított teljes körű inváziót Ukrajnában, amely feldúlta az országot, és több százezer katonai és civil áldozatot követelt. Az orosz csapatokat civilek lemészárlásával gyanúsítják.
A Reuters szerint Putyin arra használta fel a G20-ak találkozóján elmondott beszédét, hogy el kell gondolkodni azon, hogyan lehetne megállítani az ukrajnai konfliktus tragédiáját, és kijelentette, hogy Oroszország soha nem utasította el az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokon való részvételt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly októberben aláírt egy rendeletet, amelyben hivatalosan „lehetetlennek” nyilvánította a Putyinnal folytatott ukrán tárgyalások lehetőségét, de nyitva hagyta az ajtót az Oroszországgal való tárgyalások előtt.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ér az Index orosz–ukrán háborúról szóló csütörtöki élő hírfolyama. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, addig is jó pihenést kívánunk!
A Kreml csütörtökön közölte, „sajnálatát fejezi ki Örményország azon döntése miatt, hogy kihagyja a Moszkva vezette biztonsági szövetség csúcstalálkozóját. Az országok szövetsége sokáig töretlen volt, de a közelmúltban megromlott a kapcsolat a két állam között” − írja a The Moscow Times.
Sem Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, sem védelmi minisztere nem jelent meg csütörtökön Minszkben a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) ülésén, ami miatt Oroszország attól tart, hogy Jereván teljesen felbonthatja a két ország közötti szövetséget.
Amikor arra kérték, hogy kommentálja az örmény küldöttség távollétét, a Kreml úgy fogalmazott:
Sajnálatunkat fejezhetjük ki ebben a tekintetben.
„Reméljük, hogy Örményország nem változtatja meg külpolitikájának vektorát, és szövetségesünk marad. Továbbra is tárgyalni fogunk velük” – mondta Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov az állami televízió riporterének.
A Pentagon vezetőjének korábbi tanácsadója, Douglas MacGregor ezredes Stephen Gardnernek adott interjújában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a fronton lévő ukrán csapatok nagy számban dezertálnak − írja az MK.ru.
A szakértő szerint egyes ukrán parancsnokok „egész egységeket adnak át”. MacGregor elmagyarázta,
ezt azért kellett megtenniük, mert nem tudták evakuálni a sebesülteket.
Az ezredes Kijevet a háború vesztesének nevezte. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök országa polgárainak millióit dühítette fel, mert a katasztrófa felé vezette őket.
Általában rosszul végződik egy vezető számára
− mondta MacGregor.
Oroszországban 18 év börtönbüntetésre ítéltek egy ukrán férfit, amiért épületeket próbált felrobbantani Melitopol városában, amely 2022 márciusa óta Moszkva ellenőrzése alatt áll − írja a Sky News.
Dmitrij Golubev állítólag részt vett az ukrán titkosszolgálatok által szervezett összeesküvésben – közölte az orosz állami média. A jelentések szerint bűnösnek találták nemzetközi terrorizmus vádjában egy tavaly augusztusi robbantásért és két robbantási kísérletért.
Az ügyészek szerint robbanószerkezetet helyezett el a regionális rendőrség épületének bejáratánál, és az ezt követő detonáció pedig megrongálta az építményt.
Egy orosz bíróság mintegy 36 ezer font (nagyjából 16 millió forint) bírságot szabott ki a Google-ra − írja a Sky News.
A technológiai óriás állítólag nem törölte a bíróság szerint hamis információkat arról, amit Oroszország „különleges katonai műveletnek” nevez Ukrajnában.
Csütörtök esti videóbejegyzésében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyezte, hogy az ukrán különleges szolgálatok továbbra is dolgoznak az Orosz Föderáció elleni szankciókon − írja az Ukrajinszka Pravda.
Ma több mint 300 jogi személyről és a terrorista állam közel 150 személyéről írtam alá rendeleteket. Különleges szolgálataink, mindenekelőtt az Ukrán Biztonsági Szolgálat, valamint a Minisztertanács és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács, folytatják munkájukat. Lesznek más szankcionáló határozatok is
− fogalmazott.
Zelenszkij rendeleteivel hatályba léptette az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács november 23-i határozatát a gazdasági szankciók alkalmazásáról számos orosz vállalattal szemben.
Az Egyesült Királyság tavaly június óta 30 ezer ukrán újoncot képzett ki – közölte a brit védelmi minisztérium (MOD). Ezt „10 partnerország” katonai személyzete segítette − írja a Sky News.
Ezek közé tartozik:
A MOD szerint a katonák most „azért harcolnak, hogy visszaszerezzék országukat”.
Az Európai Unió szerint egyértelmű fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve, hogy Észak-Korea ballisztikusrakéta-technológiát alkalmazva katonai műholdat bocsátott fel – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az MTI szerint.
Borrell hangsúlyozta, az EU ismételten mély aggodalmának ad hangot az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítése miatt, amely sértheti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, valamint határozottan elítéli, hogy Phenjan fegyvereket ad Oroszországnak az Ukrajna elleni háború folytatásához.
Az orosz határőrök meghiúsították a menekültek azon kísérletét, hogy illegálisan átlépjék az orosz–finn határt Murmanszk régióban – írja a ria.ru a térség vezetője, Andrej Csibisz közleménye alapján.
Sajnos tegnap már volt olyan eset, hogy külföldi állampolgárok illegálisan próbálták áttörni a határt. Természetesen ezt meghiúsították
– mondta egy videóüzenetben.
Csibisz az ellenőrző pontok lezárását „barátságtalan és provokatív lépésnek” nevezte a finnek részéről és megjegyezte:
Helsinki elhamarkodottan, Moszkvával folytatott konzultáció nélkül hozta meg ezt a döntést, amely oroszok és finnek tízezreinek jogait és érdekeit sérti.
Murmanszk régióban csütörtöktől fokozott riasztási rendszert vezettek be. A döntést az indokolta, hogy a finn hatóságok egy hónapra lezárták az összes határellenőrző pontot, kivéve a régióban található Raja-Jooseppit. Az orosz külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki ez ellen, szerintük egyenesen russzofób álláspontról van szó.
„Boldog hálaadást kívánunk minden amerikainak” - írta az X-en Volodomir Zelenszkij, hozzátéve, hogy az ukrán nép egyúttal köszönetet mond az amerikai népnek.
Tudjuk, hogy önök közül sokan őszintén együtt éreznek a küzdelmünkkel, és győzelmet kívánnak Ukrajnának. Láttuk, hogy önök közül hányan viselték szívükön az Ukrajna elleni törvénytelen és indokolatlan támadást, és úgy érezték, hogy ez az önök értékei elleni támadás is. Az amerikai támogatásnak és a világ vezetőinek köszönhetően ukrán életek milliói menekültek meg. Ukrajna hálás Önöknek!
– tette hozzá az ukrán elnök, aki szerint hisznek abban, hogy a szabad világ egysége legyőzi a szabadságot fenyegető veszélyeket. Zelenszkij szerint a szabadság nem bukhat el.
On behalf of all Ukrainians, Olena @ZelenskaUA and I wish all Americans a happy Thanksgiving.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 23, 2023
We thank you, the people of America.
We know how many of you sincerely sympathize with our struggle and wish Ukraine victory. We saw how many of you took to heart the illegal and…
Kétszázmillió euró hitelt nyújt a Naftohaz ukrán állami gázipari vállalatnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtöki tájékoztatása szerint a Naftohaz a hitelcsomagot stratégiai földgáztartalék képzésére használhatja a tavalyi orosz invázió utáni második téli fűtési szezon előtt.
A most bejelentett 200 millió eurós hitel annak az 500 millió eurós hitelprogramnak a része, amelyet az EBRD az ukrajnai energiaellátási biztonság erősítése végett indított. A bank 2022-ben 300 millió eurós hitelfinanszírozást nyújtott a Naftohaznak.
Csütörtöki tájékoztatásában az EBRD hangsúlyozza, hogy a kockázatok megosztása végett összes ukrajnai finanszírozását adományozó partnerek bevonásával végzi. A Naftohaznak összeállított hitelcsomaghoz Norvégia és Hollandia társult külső adományozóként.
Az EBRD ugyanakkor a minap bejelentette, hogy igazgatótanácsa négymilliárd euró tőkeemelést javasolt a részvényes országok és szervezetek alkotta kormányzótestületnek az ukrajnai befektetési és támogatási programok folytatása érdekében.
A kormányzótanács elé terjesztett indítvány alapján a pótlólagos tőke lehetővé tenné, hogy az EBRD a háború időtartama alatt évi 1,5 milliárd euró, a jövőben pedig évente 3 milliárd euró finanszírozást nyújtson Ukrajnának.
Több mint harminc kilométeres sorban vesztegelnek a kamionok a dél-lengyelországi Medyka-Sehinyi lengyel–ukrán határátkelőnél, ahol a lengyel földművesek csütörtökön tiltakozó forgalomlassító akcióba kezdtek − írja az MTI.
Ezzel a több napja tüntető lengyel fuvarozók mellett már a gazdák is akadályozzák a forgalmat a lengyel–ukrán határon.
A tiltakozók egyebek mellett a kukorica felvásárlásához nyújtott támogatások növelését, valamint a mezőgazdasági adó szinten tartását követelik.
A tüntetés szervezői bejelentették: akciójukat január elejéig folytatják, addig óránként csak két teherautót engednek a határátkelőhöz. Nem akadályozzák viszont a személygépkocsik és a buszok forgalmát, valamint nem akadályozzák az Ukrajnának szánt humanitárius segély és katonai felszerelés átszállítását.
Már november elejétől az ukrán határon tüntetnek a lengyel fuvarozók, egyebek között a Dorohusk-Rava Ruska, Hrebenne-Jahotyin, valamint Korczowa-Krakovec határátkelőkön akadályozzák a kamionforgalmat. A fuvarozók a szállítmányozási engedélyek rendszerének visszaállítását követelik az ukrán fuvarozó cégek számára.
A rendszert az ukrajnai háború kezdete után az európai uniós intézkedések keretében függesztették fel. Szorgalmazzák továbbá az ukrajnai háború kitörése után Lengyelországban regisztrált ukrán fuvarozó cégek ellenőrzését, működési engedélyeik visszavonását.
Azt is követelik, hogy az ukrán fél szüntesse be elektronikus kiléptetőrendszerét, amely megnehezíti a lengyel kamionosok hazatérését Ukrajnából.
A medykai határátkelőnél csütörtökön 34 kilométer hosszú sorban vesztegeltek a kamionok, a várakozási idő közel 130 órára nőtt.
Az oroszok kazettás lőszerekkel lőtték Csornobajivkát, aminek következtében az elsődleges információk legalább 3 ember meghalt – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A lap úgy értesült, hogy helyi idő szerint fél 12-kor az orosz csapatok drónnal támadták meg a Herszonban lévő Beriszlavot, aminek következtében egy civil kerékpáros is életét vesztette.
Az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat csütörtökön közölte, hogy előző este ellátási gondok miatt sürgősségi segítséget kért Szlovákiától, Lengyelországtól és Romániától – írja az MTI.
Az Ukrenerho kénytelen volt a szomszédos országoktól sürgősségi segítséget kérni. Szlovákiából, Lengyelországból és Romániából kértünk áramot három esti órában, amikor a legmagasabb volt a fogyasztás. Ez segített abban, hogy mára egyensúlyba hozzuk az energiarendszerünket
– mondta Volodimir Kudrickij, az ukrán vállalat igazgatótanácsának elnöke egy tévéműsorban.
Szavai szerint a következő napokban, amíg kitart a fagyos idő, az előrejelzések alapján hiányra kell számítani az ukrajnai energiarendszerben. Kifejtette, hogy az energiarendszernek ugyan még vannak tartalékai a termelési volumen növelésére, de az elmúlt napokban több erőművi blokkon sürgősségi javításokat végeztek. Kudrickij reményét fejezte ki, hogy a karbantartási és javítási munkálatok mielőbb véget érnek, és több erőművi blokk ismét bekapcsolódik a termelésbe.
Szerdán áramhiány volt az ukrán energiarendszerben, napközben arra szólították fel az ukránokat, hogy takarékosabban fogyasszák az áramot – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az orosz csapatok megindították támadó műveleteik harmadik hullámát Avgyijivka felé – írja az Ukrajinszka Pravda.
Olekszandr Tarnavszkij, a Tavria különálló motorizált egység parancsnoka szerint az ukrán védelmi erők rendületlenül tartják állásaikat. Állítása szerint az orosz veszteségek száma a szerdai napon elérte a 706 főt.
Az ukránok 8 harckocsit, 13 páncélozott személyszállító játművet, 8 tüzérségi rendszert, 2 légvédelmi rendszert, 15 drónt és 5 járművet semmisítettek meg. Emellett két orosz lőszerraktár is felrobbant.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság két hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a különleges hírközlési és információvédelmi állami szolgálat (Goszszpecszvjaz) volt vezetőjét, Jurij Scsigolt – írja az MTI.
Erről az Ukrainszka Pravda helyi lap számolt be a korrupcióellenes különleges ügyészség (SZAP) sajtószolgálatára hivatkozva.
Scsigolnak lehetősége van arra, hogy óvadékot tegyen le, amelynek összege 25 millió hrivnya (250 millió forint). Az óvadék mértékével kapcsolatban az ügyészek azzal érveltek, hogy Scsigol jövedelme az elmúlt években 4,5 millió hrivnyát (45 millió forint) tett ki. Ezen kívül a házkutatáskor a Goszszpecszvjaz korábbi vezetőjénél 82 ezer euró (31,16 millió forint) és 72 ezer dollár (25,2 millió forint) készpénzt is találtak.
A Scsigolnál tartott házkutatáskor találtak még egy kriptopénztárcát, amelynek számláján 1,5 millió dollár (525 millió forint) volt – közölte Igor Tkacs, a SZAP ügyésze. Tájékoztatása szerint Scsigol emellett 1 201 285 darab Tether USDT kriptopénzzel rendelkezik, ami 1 201 928 dollárnak (mintegy 420, 6 millió forintnak) felel meg, valamint 6,9 bitcoinnal (92,75 millió forint).
A vizsgálat feltárta, hogy 2020–2022 folyamán egy (meg nem nevezett) vállalatcsoport tulajdonosa a Goszszpecszvjaz vezetőségével összejátszva kidolgozott egy olyan rendszert, amelynek célja a berendezések és szoftverek beszerzésére elkülönített költségvetési források elsikkasztása volt.
A Goszszpecszvjaz vezetőjét hétfőn mentették fel tisztségéből helyettesével, Viktor Zsorával együtt. Utóbbi a digitális fejlesztésért, a digitális átalakulásért és a digitalizációért felelt a hivatalban.
A Goszszpecszvjaz reagált a hivatal vezetőjét ért gyanúsításra, és közölte, hogy 2020 óta minden beszerzést a törvényeknek megfelelően hajtottak végre. A szervezet egyben az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartására szólított fel.
Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét a The Kyiv Independent többek között arról kérdezte, milyen akadályai vannak annak, hogy decemberben megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.
Az a célom, hogy mindent megtegyek a pozitív döntés lehetővé tétele érdekében, de tudja, hogy az Európai Tanácsban egyhangúsággal kell döntenünk. Ez mindig kihívást jelent. Mégis nagyon fontos, hogy nagyon erős jelzést adjunk. Miért? Mert ez erkölcsi kötelesség kérdése
– fogalmazott Charles Michel.
Elmondása szerint az ukránok „a közös demokratikus értékeinkért és elveinkért harcolnak, már azért is, mert a bővítés ilyen körülmények között minden eddiginél nagyobb befektetés a jövő békéjébe, biztonságába és jólétébe”.
Hozzátette: reméli, hogy az Európai Tanács és tagjai elismerik az ukrán hatóságok által a szükséges reformok végrehajtása érdekében tett hatalmas erőfeszítéseket, és hogy pozitív jelzést tudnak küldeni. De az Európai Tanácsban megfelelő erőfeszítésekre lesz szükség e döntés előkészítéséhez – tette hozzá.
A tanács elnökét arról is kérdezték, hogy hogyan fogják meggyőzni Magyarországot Ukrajna csatlakozásáról. Erre Michel azt válaszolta, hogy „a megfigyelők által megfogalmazott gyanú szerint a magyar álláspont összefügghet a Magyarország és az Európai Bizottság közötti kétoldalú irritációkkal”.
De számomra a legfontosabb, hogy az EU geopolitikai szempontból is eljárjon. Ez azt jelenti, hogy meg kell értenünk, mi a tét, és mi a tét az európai kontinensen. Ez a béke, a biztonság, a jólét
– mondta, hozzátéve: „ezért alapvető fontosságú, hogy a 27 tagállam meghozza a helyes döntéseket, hogy biztosítsuk, hogy gyermekeink és unokáink számára jobb jövőt készítünk elő”.
Ukrajna nemzeti vetőmagbankját (mely a tizedik legnagyobb a világon) elköltöztették a frontvonalban lévő Harkiv városából. Több mint 50 ezer vetőmagot szállítottak át egy meg nem nevezett, biztonságos helyre – írja a Sky News.
A költöztetésre azért volt szükség, mert Harkiv az orosz bombázások egyik legfőbb célpontja.
A Crop Trust, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által létrehozott nonprofit szervezet elmondta, hogy a költöztetési akciót már egy éve készítették elő.
A vetőmagbank számos endemikus fajt tartalmaz (mint a búza és a repce), melyek rendkívül fontosak az élelmezésbiztonság szempontjából. A Woodland Trust leírása alapján a magbank egy olyan hely, ahol abból a célból tárolnak magokat, hogy „megőrizzék a genetikai sokféleséget a jövő számára”. Ezek általában árvíz-, bomba- és sugárzásbiztos páncéltermek, amelyekben különböző növényfajok vetőmagjait tárolják.
„Légvédelmi eszközök a Herszoni területen lévő Tyaginka település közelében lelőtték az ukrán légierő egyik Mi–8-as helikopterét” – közölte Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön egy tájékoztatón.
Mint elmondta, egy légi lőszerraktárat és egy kommunikációs központot ért találat a Hmelnickiji területen lévő repülőtéren – írja az Interfax orosz hírügynökség.
Konaszenkov arról is beszámolt, hogy a HIMARS többszörös rakétavető rendszer nyolc rakétáját fogták el, és 24 ukrán drónt semmisítettek meg több területen egy nap alatt.
Németország állandó telepítésre Litvániába helyezi át a német hadsereg (Bundeswehr) egyik dandárját, 4800 katonával és kétszáz fős civil személyzettel – jelentette be csütörtökön a litvániai német nagykövet, Cornelius Zimmermann.
„Tájékoztatom önöket, hogy a dandár keretében mintegy 4800 katonát tervezünk Litvániába küldeni, valamint a szükséges kétszáz fős civil személyzetet” – mondta a nagykövet a Zinu Radijas helyi rádióállomás műsorában.
A diplomata szerint a Bundeswehr katonáinak áthelyezése „észszerűen”, fokozatosan fog történni.
Amint arról a litván védelmi minisztérium korábban beszámolt, a szövetséges dandár telepítésének részletes munkatervét idén decemberben hagyják jóvá, és a tervek szerint 2024 második felében írják alá a litvániai telepítésről szóló kormányközi megállapodást. Az alakulatok fokozatos érkezése 2024-ben kezdődik, de a dandár csak 2027-re éri el teljes létszámát – írja az MTI.
Volodimir Zelenszkij elnök öt okot nevezett meg az ukrán légvédelmi rendszer megerősítésének fontosságára az X-en közzétett bejegyzésében.
A következő okokat nevezte meg:
Посилення протиповітряної оборони України є найкращою стратегічною інвестицією в безпеку щонайменше з п’яти причин.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 23, 2023
Передусім кожна система ППО й кожна ракета, надана Україні, рятує життя.
По-друге, до кожного великого міста та регіону, які будуть повністю закриті надійним…
Meghalt Borisz Makszudov, a Rosszija 24 orosz televíziós csatorna haditudósítója, aki szerdán a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében egy újságírókat ért ukrán dróntámadásban repeszektől megsebesült, és kórházba szállították – közölte csütörtökön Telegram-oldalán a Szolovjov Live orosz tévécsatorna.
„Kollégánk elhunyt útban Dzsankoj felé” – jelentette be Vlagyimir Szolovjov műsorvezető. Szolovjov, aki az Orosz Újságíró-szövetség elnöke is, közölte, hogy Makszudovot post mortem Bátorság érdemrenddel tüntették ki.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő részvétét fejezte ki a tudósító halála miatt.
Az orosz bűnüldöző szervek őrizetbe vettek egy férfit, aki a moszkvai Dmitrij Uljanov utcában egy katonai komisszárium felrobbantását tervezte – közölte a nyomozóbizottság jelentése alapján a TASZSZ.
A 22 éves férfi a komisszárium közelében tartózkodva 2023 novemberében felderítést végzett azzal a céllal, hogy társadalmilag veszélyes cselekményeket kövessen el.
A sajtószolgálat szerint a vádlott a 2022 áprilisától 2023 novemberéig tartó időszakban tanulmányozta a terrorcselekmények elkövetésének lehetőségeit, továbbá a fegyverek, robbanóanyagok kezelésének szabályait, a Molotov-koktél és más robbanóanyagok készítésének módjait, valamint a használatukra vonatkozó kézikönyveket.
A vádlott tevékenységét a moszkvai nyomozók az Oroszországi Biztonsági Szolgálat operatív tisztjeivel együtt leplezték le és hiúsították meg. A férfi ellen vádat emeltek; kihallgatásakor nem ismerte el bűnösségét. A bíróság döntése alapján a vádlottat előzetes letartóztatásba helyezték. A nyomozók jelenleg további bizonyítékokat gyűjtenek ellene.
A brit védelmi minisztérium jelentése szerint a zsoldoscsoport nyugdíjazott harcosai hivatalosan is veteránstátuszt kapnak Oroszországban – írja a Sky News.
Eszerint november 14-én a Wagner-harcosok egy „kiválasztott csoportja” hivatalos veteránigazolványokat kapott.
Ez az első alkalom, hogy a Wagner személyi állományát hivatalosan is veteránként ismerik el
– közölte a brit minisztérium.
Az orosz védelmi minisztérium nemrégiben beolvasztotta a csoportot a Rosgvardia néven ismert Nemzeti Gárda parancsnoki struktúrájába.
A jelentés szerint a Wagner-harcosok sorsa hosszú ideje bizonytalan volt, mert nem lehetett tudni, hogy az orosz kormány hogyan viszonyul hozzájuk a Wagner-csoport lázadása után.
„Ez nagy valószínűséggel azt jelzi, hogy az orosz adminisztráció rehabilitálja a Wagner egyes elemeit” – zárul a jelentés.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 23 November 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 23, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/7tiQlpoOMV
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/NOyuF1SdrK
Egy orosz bíróság hat év büntetőtelepre ítélte a 17 éves Jegor Balazejkint, mert megpróbált felgyújtani két sorozási irodát Kirovszkban és Szentpéterváron – számolt be a The Kyiv Independent.
Oroszországban számos katonai sorozási központ ellen kíséreltek meg gyújtogatásokat a tüntetők azóta, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
Elkezdtem az interneten keresgélni, követtem a Meduzát… Nem tudok egyetérteni Oroszország ukrajnai inváziójával. Ezért elkezdtem beszélgetni a környezetemben élő emberekkel, hogy információkat gyűjtsek a katonai nyilvántartási és sorozási hivatalról. Rájöttem, hogy a beszélgetések haszontalanok, és úgy döntöttem, hogy valamit tenni kell a helyzet megváltoztatása érdekében
– mondta a fiú az ügyészségnek.
Balazeikin szerint az orosz biztonsági szolgálat emberei azzal fenyegették meg, hogy megverik és megerőszakolják őt az őrizetben.
Az ügyész kijelentette, hogy a vádlott korát, egészségi állapotát és a vallomását tekintette az ítélet meghozatalának körülményeinek. Balazeikin már kilenc hónapot ült előzetes letartóztatásban.
Norvégia követheti Finnország példáját, és „szükség esetén” lezárhatja szárazföldi határátkelőjét Oroszországgal – jelentette ki Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök.
Ugyanezen a napon Észtország belügyminisztere azzal vádolta meg Oroszországot, hogy „hibrid támadási műveletet” szervez az illegális bevándorlók határhoz való eljuttatására, és hozzátette, hogy Észtország felkészült a határátkelők lezárására, ha „az Oroszországból érkező migrációs nyomás fokozódik” – írja a The Kyiv Independent.
Sajnos sok jel utal arra, hogy orosz határőrök és valószínűleg más ügynökségek is részt vesznek ebben
– mondta Lauri Laanemets észt miniszterelnök.
Egy sajtótájékoztatón Store a beszámolók szerint elmondta, hogy a norvég kormány szorosan figyelemmel kíséri a finnországi és az észtországi határátkelőkön kialakult helyzetet.
Az egyetlen legális szárazföldi határátkelő Norvégia és Oroszország között a Storskog nevű átkelő, amely Norvégia legészakkeletibb részén található.
Moszkva azt állítja, hogy orosz újságírók egy csoportját támadás érte az ukrán erők részéről – írja a The Independent.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az incidens Ukrajna déli, részben orosz megszállás alatt álló Zaporizzsjai területén történt.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 321 800 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1130 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 22 orosz hajót, 1 tengeralattjárót, 5799 hadműveleti és taktikai drónt, 1107 egység speciális felszerelést és 1564 cirkálórakétát számoltak fel.
Szerdán összesen 74 katonai összecsapás történt Oroszország és Ukrajna között. Az oroszok összesen három rakéta- és 43 légi csapást indítottak, és több mint 64 lövést hajtottak végre több rakétavetőből az ukrán vezérkar összefoglalója szerint.
Kupjanszk irányában az oroszok támadásokat hajtottak végre a Harkivi területen lévő Sinkovka, Petropavlovka északkeleti és Ivanovka térségében, ahol a honvédség 12 támadást vert vissza.
Az orosz erők ezúttal nem hajtott végre támadó akciókat Limanszk és Bakhmut irányában. Az ukrán fegyveres erők viszont folytatják a Donyecki terület Bakhmut városától délre a támadó hadműveleteket – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Petr Pavel cseh elnök szerint 5-7 évbe is beletelhet, hogy Oroszország teljesen helyre tudja állítani harcképességét az ukrajnai háború befejezése után – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Hozzátette, hogy természetesen sok olyan tényező van, amely megváltoztathatja a helyzetet. „Ez valóban attól függ, hogy mi lesz az ukrajnai konfliktus kimenetele” - idézte az elnököt a Ceské noviny cseh kiadása.
Pavel megjegyezte, hogy a NATO Oroszországot tekinti a legnagyobb fenyegetésnek Európában. Azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása fontos az európai országok biztonsága szempontjából.