új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index napi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

  • Felkerült az internetre egy videó az Aszkold orosz hadihajó elleni hétvégi csapás pillanatáról. 

    A felvételt az ukrán fél töltötte fel, és közzétettek egy képet is, amelyen már a megrongált hajó látható.

    Az Ukrajinszka Pravda szerint az ukrán Stratégia Kommunikációs Központ közölte: a hajó jelentős károkat szenvedett, és az is lehet, hogy nem fogják tudni megjavítani.

  • Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ közölte, hogy a Zaporizzsjai és Herszoni orosz önkéntes zászlóaljak személyzetének valójában csak 7 százalékát adja a helyi lakosság.

    A központ szerint mindezt Oroszország saját becslései igazolják. A két zászlóalj, a Szudoplatov és a Margelov nevű zászlóalj

    zömében orosz és szerb zsoldosokból áll. 

    Ezt azt jelenti, hogy a helyi lakosság az orosz kormányzat felszólítása, toborzása ellenére sem hajlandó beállni önkéntesnek ezekbe a zászlóaljakba – közölte a Nemzeti Ellenállási Központ a Kyiv Independent szerint.

    Oroszország  több tízezer ukrán állompolgárt sorozhatott be a kelet-ukrajnai területekről, de egyes jelentések szerint az ő körükben nagyon nagy volt az emberveszteség, mivel gyakorlatilag „ágyútöltelékként” használták őket a háborúban.

  • Egy gránátrobbanásban meghalt Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok segédje, a 39 éves Gennagyij Csasztjakov őrnagy – írja az Ukrajinszka Pravda a belügyminisztérium és rendőrségi források alapján.

    A lap szerint Zaluzsnij segédje egy Kijev-közeli településen, Csajkiban halt meg a családi otthonában. A belügyminisztérium szóvivője először azt közölte erről, hogy

    egy gránát felelőtlen kezelése okozta a halálát.

    A robbanásban súlyosan megsérült Csasztjakov 13 éves fia is, őt kórházban kezelik. Az incidens idején a felesége és lánya is otthon volt, de ők nem sérültek meg. 

    A rendőrség illegális fegyver- vagy robbanószer-birtoklás miatt is vizsgálódik az ügyben. Úgy tudni, hogy a házat átvizsgáló rendőrök öt másik gránátot is találtak.

    Ajándék, merénylet lehetett? 

    Az Ukrajinszka Pravda arról is értesült, hogy Csasztjakov felesége azt mondta a rendőröknek:

    a gránát, amely felrobbant, egy születésnapi ajándékcsomagban volt, amit Csasztjakov hazavitt. 

    Állítása szerint az eszköz akkor robbant fel, amikor a csomagot kinyitották (Csasztjakov hétfőn lett 39 éves). 

    Emlékezetes, hogy pár hónapja például egy orosz hadibloggert is egy ajándékba helyezett bombával robbantottak fel. 

    Zaluzsnij is elbúcsúzott 

    Az ukrán főparancsnok azt írta a Telegram-oldalán, hogy „mérhetetlen fájdalmat, súlyos veszteséget" jelent neki és az ukrán hadseregnek is Csasztjakov halála.  Valerij Zaluzsnij a bejegyzésben egy ismeretlen robbanószerkezetről írt. 

    Közlése szerint Csasztjakov az invázió kezdete óta fontos támasza volt. Végül azt is megjegyezte, hogy az incidens pontos okát és körülményeit a szakvizsgálat fogja megállapítani. 

  • Franciaország legrégebbi működő fegyvergyára, a Verney-Carron összesen 38,6 millió dollár értékben írt alá szerződést az ukrán hadsereggel.

    Mindezt a francia gyár anyacége, a CYBERGUN Group közölte a Kyiv Independent szerint. Az egyezség értelmében 10 ezer gépkarabélyt, 2000 ezer mesterlövészpuskát és 400 gránátvetőt szállítanak le a következő 10 hónapban, és mindezt Ukrajna és Franciaország közösen fogja finanszírozni.

  • Az utóbbi 24 órában egy ember megöltek, 19 embert pedig megsebesítettek az orosz támadások – írja a Kyiv Independent a regionális tisztviselők hétfői közlései alapján. 

    Eszerint Oroszország összesen 10 ukrán régióban hajtott végre csapásokat, és ezek közül Odesszában, Herszonban, Dnyipropetrovszkban és Donyeckben jelentettek sérülteket.

    A halott egy 77 éves férfi volt Dnyipropetrovszkban.  A támadások következtében lakóépületekben és infrastrukturális létesítményekben is kár keletkezett. 

  • Juraj Blanar szlovák külügyminiszter közölte: véget kell vetni a harcoknak Ukrajnában, és a tárgyalóasztalnál kell megoldást keresni.

    Az Ukrajinszka Pravda szerint Blanar egy prágai konferencián beszélt erről. Mint mondta: Szlovákia minden békekezdeményezést támogat, függetlenül attól, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől vagy éppen Brazília vagy Kína elnökétől érkezik.

    A miniszter azt is leszögezte, hogy elítélik Oroszország ukrajnai invázióját, amely megsértette a nemzetközi jogot és az ország területi integritását.

    Mindeközben Lettország külügyminsztere, Krisjanis Karins arról beszélt egy interjúban a Jevropejszka Pravda szerint: attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus eltereli a figyelmet Ukrajnáról, és ez idővel még az Ukrajnának szánt támogatások mértékét is befolyásolhatja. 

  • Vlagyimir Putyin várhatóan ezen a héten hivatalos látogatást tesz Kazahsztánban – közölte az ország elnökének hivatala.

    November 9-én Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos látogatást tesz Asztanában, Kaszim-Zsomart Tokajev államfő meghívására

    – áll a közleményben.

    A két ország vezetői várhatóan megbeszéléseket folytatnak, amelyeken a kazah–orosz stratégiai partnerséggel kapcsolatos sürgető kérdéseket vitatnak meg. A két elnök videokonferencián keresztül részt vesz a 19. Oroszország–Kazahsztán Interregionális Együttműködési Fórumon is.

    Az előző fórumot 2022 novemberében tartották az oroszországi Orenburgban. Moszkva egyelőre nem közölte az orosz elnök kazahsztáni látogatásának időpontját – adta hírül a Sky News.

  • Az ukrán sajtó is kiemelten foglalkozik a kárpátaljai dandárt ért súlyos csapással. Nemrég újabb cikkek jelentek meg arról, hogy miként történhetett az eset. Ezeket egy külön írásban foglaltuk össze.

  • „Vadonatúj” hajó volt az az orosz rakétakorvett, amelyet Ukrajna a hétvégén, szombaton eltalált egy rakétacsapással – közölte Dmitro Pletencsuk, az ukrán flotta szóvivője hétfőn.

    A Kyiv Independent szerint azt mondta, hogy a hajót, az Aszkoldot nemrég fejezték be, és még szolgálatba sem állították. Az orosz TASZSZ hírügynökség korábban arról írt, hogy az Aszkoldot először 2021 szeptemberben bocsátották vízre.

    Natalja Humenyuk, az ukrán déli hadseregparancsnokság szóvivője azt mondta, hogy a hajó az elszenvedett károk miatt „a közeljövőben” biztos nem tud majd harci feladatokat végrehajtani. 

      

  • Az orosz hadsereg elkezdett rakétákat felhalmozni az idei télre felkészülve – közölte Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés tisztviselője egy interjúban.

    Az rbc.ua szerint a hírszerzőtiszt azt mondta: Oroszország valószínűleg arra vár, a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá essen,

    és utána indíthatnak meg egy nagy csapássorozatot az ukrán energetikai létesítmények ellen.

    Mint mondta, a csapások akkor fognak megkezdődni, amikor az ukrán energiarendszer a legjobban le lesz terhelve. Kitért arra is, hogy Kijevben egyelőre szokatlanul meleg időjárás tapasztalható.

    Tavaly Oroszországnak már volt egy ehhez hasonló törekvése az ukrán energetikai létesítményekkel szemben. Az Ukrenergo vállalat vezérigazgatója október 27-én azt mondta erről pár napja, hogy  az előző ősszel és télen összesen 70 létesítményt rongáltak meg.

    Szkibickij szerint Oroszország most még nagyobb, még súlyosabb csapásokra készül,

    és abban bíznak, hogy „az energiarendszer összes kritikus pontja” ellen csapást tudnak végrehajtani. A tiszt szerint Kh-101-es és Kalibr rakétákkal támadhatnak majd többek közt, ugyanis, mint mondta, ezeket az oroszok szeptember vége óta nem használták a csapásaikhoz, ami arra utalhat, hogy télire tartalékolják ezt a két típust.

    Vadim Szkibickij végül azt is közölte: becslésük szerint Oroszországnak jelenleg 870 darab precíziós rakétája lehet az arzenáljában. 

  • Egy ukrán újságíró, Andrej Caplijenko jelentette be, hogy a kárpátaljai (128.) dandárt ért csapásban meghalt Dmitro Miljutin százados, aki „az ukrán hadsereg egyik legjobb és leginkább motivált tüzére volt”.

    Az újságíró erről a Telegram-oldalán írt a Censor.net szerint. A „Taxis” hívójelű Miljutin kétszer is önkéntesként állt be az ukrán seregbe 2014-ben, a kelet ukrajnai harcok idején, majd 2022-ben, az orosz invázió kezdetén is megtette ezt.

    Caplijenko – elmondása szerint – személyesen is ismerte a tüzért. Találkozott vele akkor is, amikor egy ukrán település, Debalceve védelmét felügyelte (a donyecki városnál még 2015-ben volt egy nagy csata). „Nem lett volna szabad elveszítenünk őket” – írta az újságíró 128-as dandár halottjairól.

    A minap már írtunk arról, hogy a dandárnak legalább egy magas rangú halottja biztosan van. A közösségi médiában terjedő, de hivatalosan egyelőre meg nem erősített információk szerint rajtuk kívül több másik jelentős tiszt is meghalt a dandárt ért csapásban. 

  • A kárpátaljai (munkácsi központú) 128. hegyivadász rohamdandár hétfőn adott ki először közleményt azóta, hogy múlt hét pénteken egy súlyos orosz csapás érte őket, ami több katonát megölt. 

    A közleményben cáfolták a korábbi bejelentéseket, ugyanis azt írták, hogy

    19 harcosukat, a legjobb katonáikat veszítették el a csapásban.

    Korábban először 22 halottról, majd egy ukrán parlamenti képviselőtől 28 halottról lehetett hallani (több, a hétvégén készült videóban pedig a dandár összesen 34 feltételezett halottját mutatták be). 

    A dandár ezen kívül arra kérte az embereket, hogy ne terjeszennek megerősítetlen információkat az esetről addig, amíg le nem zárul az ügyben elrendelt hivatalos vizsgálat. Végül azt ígérték, hogy a csapásra megfelelő választ fognak adni,

    és „százszorosan”  bosszulják meg elesett bajtársaikat. 

  • 2024-re Ukrajna költségvetéséből 29 milliárd dollár hiányozna a nyugati segítség nélkül – írja a Strana ukrán portál. 

    Szergej Marcsenko pénzügyminiszter szerint jövő év elejétől sürgősen pénzre van szükségük. Mint mondja, a makrogazdasági stabilitás megőrzése nagyon fontos, mert ha Ukrajna válságba kerül, annak mellékhatásai lesznek az Európai Unióban is – figyelmeztetett. 

    Emlékeztetett, hogy a Kijevnek nyújtott jelenlegi uniós támogatás 2023 decemberében lejár, hozzátéve, hogy az 50 milliárd eurós új részletet Magyarország és Szlovákia zárolja.

    Az Egyesült Államok pedig a republikánusok miatt nem tud megegyezni Ukrajnának nyújtott segítségről.

    Marcsenko 300 milliárd dollár értékű befagyasztott orosz tartalékokból kér forrásokat Ukrajnának, de az EU egyelőre csak az ebből származó nyereséget kész átutalni – közölték. 

  • Az ír hatóságok intézkedéseket terveznek az ukrán menekültek bevándorlásának csökkentése érdekében, beleértve különösen az ingyenes szállásuk eltörlését.

    Amint az Irish Times november 5-én Leo Varadkar miniszterelnökre hivatkozva beszámolt róla, ennek oka a szállások helyhiánya – írja a TASZSZ.

    A kiadvány szerint az ír kormány „az év végéig olyan intézkedéseket remél, amelyek kötelezik az ukrán menekülteket a szállásdíj megfizetésére, és [módosítást eszközölnek] szociális juttatásaik kifizetésében”.

    Megjegyzendő, hogy ezen intézkedések részleteiről még nem született megállapodás.

    Az újság Varadkart idézi, aki szerint „intézkedéseket kell hozni a menekültek bevándorlásának lassítására, hogy [az ír hatóságoknak] több idejük legyen az elhelyezési és egyéb problémák megoldására”.

    A kormányfő szerint az ír hatóságoknak már nincs kapacitása a menekültek befogadására, és kénytelenek sátrakban elhelyezni őket.

    Ugyanakkor megjegyzik, hogy Varadkar szerint az ukránokat „továbbra is szívesen látják” Írországban.

  • A Donyecki Népköztársaság vezetője, Gyenyisz Pusilin felmentette Oleg Morgunt Mariupol közigazgatásának éléről. Erről a köztársasági elnök honlapján számolt be.

    Pusilin hétfőn írta alá a véglegesítő rendeletet, de a döntés okát még nem közölték.

    Morgunt 2023. január 24-én nevezték ki Mariupol polgármesterének, Konstantin Ivascsenko helyére. Júniusban Oleg Morgun kijelentette, hogy Mariupol három éven belül helyreáll.

    Októberben Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt mondta, a mariupoli Azovstal üzemet nem állítják helyre. Elmondása szerint Azovstal miatt Mariupol soha nem számított üdülővárosnak, mivel az üzem szennyezte az Azovi-tengert és magát a várost – írja a Gazeta.

  • Vlagyimir Putyin még nem jelentette be, hogy indul-e a 2024-es orosz választásokon – közölte Dmitrij Peszkov a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

    Peszkov a Reuters értesüléseire reagált, a hírügynökség ugyanis arról számolt be, hogy Putyin már döntött a jövőjéről, és indul a jövő tavaszi választásokon.

    Putyin még nem tett erre vonatkozó nyilatkozatot. Magát a kampányt pedig hivatalosan még nem jelentette be

    – mondta a Kreml szóvivője.

  • A holland vállalatok az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett európai szankciókat úgy próbálják megkerülni, hogy Törökországon keresztül exportálnak termékeket az országba – jelentette a holland statisztikai hivatal hétfőn (CBS).

    A jelentés szerint a holland termékek Oroszországba irányuló exportja a szankciók bevezetése óta csökkent, ugyanakkor a Törökországba irányuló holland export robbanásszerűen megnőtt.

    Az idei második negyedévben 869 millió euró értékű holland árut szállítottak Törökországba, 91 százalékkal többet, mint két évvel korábban.

    Az uniós tagországok korábban megállapodtak arról, hogy Ukrajna megtámadására válaszul megtiltják bizonyos árucikkek, a többi között mikrochipek, közlekedési, hadászati eszközök exportját Oroszországba. Hollandia az idei második negyedévben 284 millió euró értékben exportált árucikkeket Oroszországba, 63 százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban, a háború kezdete előtt.

    A holland termékek Törökországba és az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba – Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Örményországba, Kirgizisztánba – irányuló exportja 2023 második negyedévében 42, illetve 75 százalékkal nőtt 2021 azonos időszakához képest.

    A CBS jelentése arra is rámutatott, hogy 2021 második negyedévében Oroszország volt a holland irodai gépek – például szövegszerkesztők, számológépek és pénztárgépek – második legnagyobb importőre. Mivel a szankciók ezekre az eszközökre is vonatkoznak, két évvel ezelőtt ez a holland export megszűnt, Törökország részesedése a holland irodagépek exportjában 3,5 százalékról 10 százalékra nőtt, 15 millió eurós exportértékkel.

    A teherautók és buszok szintén szerepelnek a szankciós listán.

    2021 második negyedévében Oroszország 1,8 százalékos részesedéssel rendelkezett a holland teherautók és buszok exportjában, mintegy 11 millió euró értékben. Itt is leállt az Oroszországba irányuló export, ugyanakkor a Törökországba irányuló kivitel a 2021. második negyedévi 0,5 százalékról az idei második negyedévben 3 százalékra nőtt – írja az MTI.

  • Ukrajna sikeres csapást mért egy orosz hajógyárra a krími Kercsben – írja a Sky News. A csapás feltehetően megrongált egy haditengerészeti hajót a Zaliv hajógyárban, ukrán tisztviselők szerint az orosz tengeri és kikötői infrastruktúrát találta el.

    Az Institute for the Study of War agytröszt szerint a műholdfelvételek azt mutatják, hogy a csapás megrongálta a hajógyárban lévő Project 22800 Karakurt osztályú Kalibr rakétahordozó korvettet, de a hajót ért kár mértéke jelenleg nem világos.

    Az orosz védelmi minisztérium eközben azt állította, a hajógyárat célzó 15 ukrán rakétából 13-at eltaláltak

    – ugyanakkor elismerte, hogy két rakéta megrongált egy meg nem határozott hajót.

    Ukrán tisztviselők szerint cirkálórakétáik megrongálták az Askold rakétahordozót, egy Karakurt osztályú korvettet, amelyet az orosz Fekete-tengeri Flotta 2021-ben bocsátott vízre.

    Nem világos, hogy az ukrán légierő hétfő reggeli online bejegyzése, amelyen a nagy hatótávolságú SCALP rakéták képe látható, kapcsolatban állt-e a művelettel, bár egyes kommentelők így értelmezték.

  • Oroszország és Ukrajna a hétvégén egymásnak ellentmondó beszámolókat adott arról, hogy mi történik a frontvonal mentén Zaporizzsja régióban: Moszkva azt állította, hogy megállította Kijev ellentámadását, az ukrán hadsereg pedig azt, hogy tovább nyomul előre – írja az MTI.

    Ukrajna az ellentámadás júniusi kezdete óta visszafoglalt néhány kisebb falut a délkeleti Zaporizzsjai területen, de az ország keleti és déli részén húzódó frontvonal az elmúlt egy év során alig változott.

    Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület Moszkva által beiktatott legmagasabb rangú tisztségviselője az orosz állami hírügynökségnek hétfőn arról számolt be, hogy erőik megállították az ukrán hadsereg ellenoffenzíváját. Hozzátette, hogy kisebb harcok folynak Robotine település és az attól mintegy 22 kilométerre északnyugatra fekvő Scserbaki falu közelében.

    Ez gyakorlatilag az ukrán rezsim agóniája, mivel erőik mára teljesen kimerültek

    – jelentette ki.

    Az ukrán vezérkar vasárnap este azt közölte, hogy az orosz erők több sikertelen támadást hajtottak végre Robotine közelében és a tőle néhány kilométerre keletre fekvő Verbove falunál.

    Az orosz védelmi tárca vasárnapi tájékoztatóján ugyanakkor azt közölte, hogy az orosz erők visszaverték az ukrán támadásokat Verbove és Robotine közelében.

    Az ukrán vezérkar azt is közölte, hogy az ukrán hadsereg a Zaporizzsjai területen folytatta a támadó hadműveleteket Melitopol irányában, „kimerítve az ellenséget az ottani frontvonal teljes hosszában”.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén cáfolta, hogy az Oroszországgal vívott háborúban „patthelyzet” alakult volna ki, ellentmondva főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok kijelentésének, amely szerint a konfliktus az állóháború irányába halad.

  • Orosz harckocsi ég egy mezőn a Donyecki területen található Vuhledar város közelében, de a környéken több megsemmisült orosz tank is látható – írja a Skynews

    Ukrán katonai bloggerek beszámolói szerint Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett ott a napokban, egy sikertelen páncélos támadásban. 

    Mint írták, legalább 10 olyan harckocsit, csapatokat és harcjárműveket észleltek, amelyeket Ukrajna megsemmisített. 

    Az ellenség megpróbált előrenyomulni Vuhledar irányába, de katonáink megállították őket, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek: több tucat járművet, sok halottat és sebesültet hátrahagyva

    – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az esetről. 

  • Egyelőre nem tudni, melyik állami szerv kap felhatalmazást arra, hogy megállapítsa az egyes régiókban a szavazások ellehetetlenülését – írja a Telegraf

    De megkezdték a majdani háború utáni Ukrajna első választásainak terveit kidolgozni. 

    Az első dolog, amit a jogszabály-módosítások szerzői elfogadtak, az volt, hogy meghatározzák azokat a területeket, ahol az állampolgári akarat kifejezhető. A Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) albizottságának tagjai és a Központi Választási Bizottság képviselői szerint 

    a háború befejeztével számos régióban viszont lehetetlen lesz megfelelő feltételeket teremteni a biztonságos választási folyamathoz.

    A Telegraf cikkében azt vizsgálja, hogy milyen szempontok alapján fogják értékelni az egyes régiók alkalmasságát a szavazásra, és mennyire lesznek legitimek a választások anélkül, hogy figyelembe vennék ukránok millióinak véleményét.

    Megalkottak egy törvénytervezetet, amely dokumentum leszögezi, a kormányt legitimáló választásokat a háború és a hadiállapot megszűnése után azonnal meg kell tartani. Négy általános kritériumot határoztak meg arról, mely területek váltak vagy válhattak alkalmatlanná a szavazásra: 

    • A megszállt területek és amelyeken harcok folytak, és közvetlenül negatívan érintették az Orosz Föderáció fegyveres erői.
    • Ahol Ukrajna államhatára az Orosz Föderáció vagy a Belorusz Köztársaság államhatárával határos. 
    • Területek, ahol az elmúlt hat hónapban az Orosz Föderáció vagy a Belorusz Köztársaság által végrehajtott ágyúzások történtek, amelyek következtében civilek meghaltak és/vagy megsebesültek.
    • Területek, ahol korlátozott hozzáférési rendszert vezettek be, beleértve az aknaveszély figyelembevételét.
    • E projekt logikáját követve már most kijelenthetjük, hogy a háború utáni első választásokat Csernyihiv, Szumi, Harkov, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon, Mikolajiv és Odessza régiók részvétele nélkül tartják meg. És ha feltételezzük, hogy Oroszország hat hónappal a háború vége előtt nem hagyja abba az ukrán városok ágyúzását, akkor más régiók, köztük a nyugatiak is felkerülhetnek erre a listára.
  • Ukrajna vizsgálatot indít a munkácsi 128-as számú különálló hegyi rohamdandárt ért, több mint húsz halottal és számos sebesüléssel járó orosz rakétacsapás ügyében – derült ki az ukrán elnök vasárnap esti bejelentéséből.

    „Ezt a tragédiát el lehetett volna kerülni” – szögezte le az NBC amerikai televíziónak adott interjújában Volodimir Zelenszkij, és megismételte, az orosz erők kivonásáig nem lehet tűzszünetről tárgyalni.

    Az Egyesült Államok tudja, hogy nem vagyok hajlandó terroristákkal tárgyalni, mert az ő szavuk semmit sem jelent

    – fogalmazott az ukrán államfő, hozzátéve, hogy jelenleg semmiféle kapcsolata nincs orosz tisztségviselőkkel.

    Tagadta egyúttal, hogy patthelyzet alakult volna ki a frontokon, ám elismerte, Ukrajnának nincs megfelelő légvédelme, ennek hiányában pedig az ukrán erők nem tudnak megfelelő sebességgel előrehaladni.

    A hegyi rohamdandár katonái pénteken vesztették életüket a frontvonal közelében, Zaporizzsja megyében, miután légicsapás érte a rendezvényt, amelyen részt vettek.

    Kárpátalján a tragédia nyomán háromnapos gyászt rendeltek el – írja az MTI.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijelentette, „nem áll készen” az Oroszországgal való tárgyalásokra, hacsak az orosz csapatok nem vonulnak vissza – írja a France24.

    A hadviselő felek közötti kiterjedt frontvonal a sokat hangoztatott ukrán ellentámadás ellenére csaknem egy éve többnyire mozdulatlan, az orosz erők pedig Dél- és Kelet-Ukrajnában állomásoznak.

    Az Egyesült Államok és Európa – Kijev legfontosabb szövetségesei – tisztségviselői a jelentések szerint tárgyalásokat javasoltak a 20 hónapja tartó, őrlődő konfliktus lezárására, amit Zelenszkij vasárnap megtagadott.

    Az Egyesült Államok tudja, hogy nem vagyok hajlandó tárgyalni a »terroristákkal«, mert az ő szavuk semmit sem ér 

    – mondta az NBC televíziónak Oroszországra utalva.

  • Vasárnap este újabb rakétatámadás volt Odessza városában. A jelentések szerint öt ember megsérült, és egy jelentős helyi művészeti galéria is megrongálódott az incidensben – írja a Teraz.

    „Az odesszai Nemzeti Szépművészeti Múzeum november 6-án ünnepli 124 éves fennállását” – mondta Oleh Kiper, Odessza területének kormányzója, hozzátéve, hogy az oroszok „a közelben landoló rakétával segítettek ünnepelni”.

    Elmondása szerint a támadás következtében az épület falai megrongálódtak és néhány ablakot betörtek. A városi tanács által közzétett videón látható volt a mennyezet megsemmisülése, valamint rengeteg üvegszilánk volt a földön.

    A helyzetet ellenőrzés alatt tartjuk, de mindent alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy minden rendben van

    – mondta Hennagyij Truhanov odesszai polgármester.

    A támadás többméteres lyukat hagyott az utcán a múzeum közelében. A városi hatóságok szerint a helyszínen egy ember megsérült.

    Kiper állítása szerint mind az öt személy, aki a városban sérüléseket szenvedett, már kórházban van.

    A galéria Odessza egyik legrégebbi palotájában található, és több mint 10 ezer műalkotásnak adott otthont, köztük a leghíresebb orosz és ukrán művészek festményeinek a 19. század végéről és a 20. század elejéről.

  • Ukrajna katonai stratégiájának megváltoztatását fontolgatják, hogy „gyorsabban haladjon előre” és váratlanul csapást mérhessen Oroszországra – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az NBC News-nak november 5-én.

    Zelenszkij visszautasította azokat a közelmúltbeli felvetéseket, amelyek szerint a háború zsákutcába jutott, ellentétben Valerij Zaluzsnij főparancsnok véleményével, amelyet egy interjúban és egy, az Economist által november 1-jén közzétett véleménycikkben fejtett ki. Zaluzsnij azt mondta, patthelyzet alakult ki a fronton.

    Nem hiszem, hogy ez patthelyzet lenne

    – mondta Zelenszkij.

    Az NBC Newsnak adott interjúban Zelenszkij elismerte, hogy Ukrajna előrehaladása lassú volt, és a háború elhúzódásával fáradtság mutatkozott, de szerinte az ukrán hadsereg még mindig motiváltabb, mint az oroszok.

  • A Fekete-tenger felől továbbra is nagy veszély fenyegeti Ukrajnát. Még annak ellenére is, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta elveszíti hajóit. Erről az RBC hírportál számolt be a dél-ukrajnai védelmi erők szóvivőjére, Natalja Humenyukra hivatkozva.

    Megjegyezte, hogy az ellenséget nem szabad alábecsülni. Most vihar van a tengeren, ezért a megszállók elrejtik a hajóikat. De az oroszok, hanyagolva a biztonságot, közvetlenül az öblökből indíthatnak rakétákat.

    A vezérkar a Fekete-tenger felől érkező rakétafenyegetettség szintjét állandóan magasnak értékeli, különösen amikor a kilövőállások szolgálatba állnak

    – magyarázta a szóvivő.

    Humenyuk megjegyezte, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy az Orosz Föderáció hány rakétát tud egyszerre kilőni Ukrajnára. De valószínűleg 56-os kaliberű cirkálórakétákról van szó.

    Szerinte az orosz flotta elleni támadások, különösen a még nem üzembe helyezett hajók ellen, nagyon erős erkölcsi és pszichológiai csapást jelentenek az oroszok számára.

  • Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta a csapatok személyzeti politikájának új módosításait. A hadseregbe történő sorozást a toborzás váltja fel.Erről az RBC hírportál számolt be az Ukrán Védelmi Minisztériumra hivatkozva a Telegramon.

    Rusztem Umerov védelmi miniszter aláírta a katonai személyzeti politika 2028-ig szóló koncepciójának jóváhagyásáról szóló rendeletet. Ez a dokumentum 5 év alatt rendelkezik a hadsereg személyzeti politikájának fejlesztéséről, különösen háborúban és békeidőben egyaránt.

    A védelmi minisztérium a következőket szeretné elérni:

    • az ukrán fegyveres erők szerződéses katonai szolgálatra történő átvételét. A katonai szolgálatot felváltja majd a katonai korú állampolgárok intenzív katonai kiképzése;
    • Ukrajnában toborzási rendszer fog működni az ukrán fegyveres erők számára;
    • egyenlő esélyek a férfiak és nők számára a hadseregben, a katonák képzésének és szakmai fejlődésének figyelembevétele;
    • továbbfejlesztett elektronikus katonai nyilvántartási rendszer;
    • automatizált és digitális humánerőforrás-gazdálkodási folyamatok;
    • együttműködés az ukrán egyetemek, valamint a NATO- és EU-országok egyetemei között;
    • átlátható fizetési és lakhatási rendszer;
    • jobb pszichológiai támogatás, a parancsnokok és beosztottak közötti kapcsolatok javítása;
    • megfelelő feltételek a katonai pályáról a civil életbe való átmenethez.

    A koncepció végrehajtásának eredményeit a védelmi minisztérium személyzeti irányítással foglalkozó bizottsága fogja nyomon követni és értékelni.

  • Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére november 5-én az ukrán–magyar határszakaszon 6206 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6789 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 106 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

  • Volodimir Zelenszkij elnök az Oroszországgal vívott háború során Ukrajna veszteségeiről beszélt, és ezzel összefüggésben „szaftos” szóval jellemezte Vlagyimir Putyin diktátort – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    Egy teljes körű háború során a legjobb ukránok, hősök – férfiak, nők és gyerekek – halnak meg

    – mondta az államfő.

    Ezt követően jellemezte kendőzetlen szavakkal az orosz elnököt ukrán kollégája.

    A háború a legjobbakat viszi el belőlünk... De Ukrajna nem hajlandó feladni a szabadságát ennek a kib*szott terrorista Putyinnak...

    – hangsúlyozta az elnök.