Kulcsfontosságú csatára készülnek Ukrajnában, a háború legnagyobb sikerét érhetnék el

A héten nagy erejű ukrán támadások érték a Krím félszigetet, amelyek orosz hadihajókat és légvédelmi rendszereket semmisítettek meg. Az egyik ilyen támadás mintegy 1,2 milliárd dolláros veszteséget okozhatott Oroszországnak, ezzel párhuzamosan pedig felmerült egy fontos kérdés: 

Olekszandr Musijenko, a kijevi Katonai és Jogi Tanulmányok Központjának munkatársa szerint az ukrán stratégiának két fő célja lehet jelenleg:

• megteremteni a dominanciát a Fekete-tenger északnyugati részén,
• gyengíteni az oroszok logisztikai lehetőségeit a déli védelmi vonalaknál, Tokmak és Melitopol közelében.

Jelentős sikereket ért el Ukrajna

Más szóval a krími hadműveletek kéz a kézben járnak Ukrajna déli ellentámadásával. A BBC elemzése áttekintette, milyen sikereket ért el a közelmúltban Ukrajna a térségben.

Elsőként a szerdai eseményeket említik, amikor az Egyesült Királyság és Franciaország által szállított nagy hatótávolságú cirkálórakéták súlyos csapást mértek Oroszország sokat dicsért fekete-tengeri flottájára Szevasztopolnál.

Pénteken a brit védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a Minszk névre hallgató hajó szinte biztos, hogy működésképtelenné vált. Emellett az egyik Kilo-osztályú orosz tengeralattjáró is katasztrofális károkat szenvedett. Talán ugyanekkora jelentőséggel bír, hogy a szárazdokkok – amelyek létfontosságúak a teljes fekete-tengeri flotta fenntartásához – valószínűleg több hónapig használhatatlanok lesznek.

Szintén érzékeny veszteségnek bizonyult Oroszország számára, amikor Ukrajna felrobbantotta az egyik legmodernebb orosz légvédelmi rendszert, egy Sz–400-ast, Szevasztopoltól több mint 60 kilométerre, Jevpatorjánál.

A BBC ezt is egy kifinomult műveletként jellemzi, amelyben a drónokat és az ukrán gyártmányú Neptun rakétákat kombinálták sikeresen, ezzel összezavarva az orosz légvédelmet a Krím félszigetnél. A lap megjegyzi, hogy Oroszország korábban próbálkozott hasonlóval, de egyszer sem jártak sikerrel, köszönhetően a Patriot légvédelmi rendszereknek.

A csütörtöki volt a második alkalom szűk egy hónap leforgása alatt, amikor Ukrajna megsemmisített egy Sz–400-as rakétarendszert. Augusztus 23-án Olenyivkánál, a Tarkankut-félsziget nyugati csücskénél sikerült Ukrajnának hatástalanítania egy másik indítóállást és egy közeli radarállomást.

A BBC megjegyzi, hogy ez csak néhány sikeres ukrán támadás a sok közül, amelyet az utóbbi időben végrehajtottak.

Kulcsfontosságú célpont a Krím félsziget

Az ott lévő csapatok, légibázisok, kiképzőközpontok és a fekete-tengeri flotta miatt a Krím kulcsfontosságú célpont Ukrajna számára. Olekszandr Musijenko szerint ez a fő logisztikai ellátási vonal az oroszok számára. A szakértő viszont arra számít, hogy Ukrajna egyre kifinomultabb támadásokat hajthat végre, ugyanis egyre kifinomultabb fegyvereket vethet be.

Amikor megkapjuk az ATACMS rakétákat (taktikai ballisztikus rakétákat – a szerk.) az Egyesült Államoktól, azt hiszem, megpróbálunk majd egy támadásban a ballisztikus rakétákat, cirkálórakétákat és drónokat is használni. Ez komoly gondot fog jelenteni Oroszországnak

– jelentette ki  Musijenko, hozzátéve, hogy minden sikeres támadás megkönnyíti a következőt.

A legfrissebb washingtoni jelentések szerint a Biden-kormány hamarosan átadhatja az ATACMS rakétákat is, amelyeket Ukrajna már tavaly óta kér szövetségesétől. Musijenko szerint ezzel Ukrajna közelebb kerül a Krím felszabadításához, de még sok tennivalójuk lesz ennek ellenére is.

Fel kell szabadítanunk az Azovi-tenger partvidékét, és át kell vágnunk a szárazföldi folyosót

– mondja, utalva Ukrajna lassú, őrlődő offenzívájára délen.

És ott van még a kercsi híd is. Ukrajna már majdnem egy éve támadja a Krímbe vezető hidat, de a vasútvonalon még mindig orosz nehézgépjárművek közlekednek. Annak ellenére, hogy most már sokkal jobban védik, Kijev nem mondott le a további támadásokról. A szakértő szerint, ha sikerülne lezárni a krími hidat, az logisztikai problémákat okozna Oroszország számára. A Krím félsziget Oroszországtól való elszigetelése komoly érvágást jelentene Vlagyimir Putyinéknak.

Szombaton a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov azt mondta, Ukrajna minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, hogy Oroszországot a Krím elhagyására kényszerítse.  Musijenko úgy véli, a jelenlegi ukrán erőfeszítések a Krím visszafoglalásának előkészítő lépései lehetnek, de hosszú folyamatra számít.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Ukrán katona a Zaporizzsjai területen 2023. szeptember 4-én. Fotó: Oleksandr Ratushniak / File Photo / Reuters)