Az ukránok bevethették a világ egyik legrettegettebb fegyverét

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

Index
2023.08.12. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    • Hatalmas dróntámadás a Krím ellen, reagált az orosz védelmi minisztérium
    • Moszkva megtorlást ígér a kercsi híd elleni támadásért
    • Egyre hatékonyabb az ukrán légierő a hiperszonikus rakétákkal szemben
    • Egy orosz katonának azt mondták, hogy a háború még három évig folytatódik
    • A Kreml által támogatott vezető állítása szerint Ukrajna kazettás bombákkal ölt meg egy civilt

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

  • Gyenyisz Pusilin, a Oroszország által jórészt elcsatolt Donyecki terület megbízott vezetője azt állítja, hogy az ukrán erők kazettás bombákat használva öltek meg egy civilt, írja a Sky News.

    Pusilin állítása szerint a közeli településeken hat ember, köztük egy 12 éves kislány is megsebesült.

    A politikus nem szolgáltatott képeket vagy más bizonyítékot állításai alátámasztására. 

    Ezek a típusú bombák több kisebb bombát bocsátanak ki magukból, amelyek nagy területen hajtanak végre óriási pusztítást.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt mondta, hogy a kazettás bombák Ukrajnának történő szállítása „megváltoztatja a helyzetet a háborúban, és komoly válaszlépésekre kényszeríti az orosz hadsereget”.

  • Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor (RKN) nem blokkol semmilyen külföldi keresőszolgáltatást Oroszországban, beleértve a Google szolgáltatásait is – közölte a szabályozó hatóság az orosz Interfax hírügynökséggel.

    „A külföldi keresőszolgáltatások munkáját nem korlátozzák. A Google szolgáltatásainak elérhetőségével kapcsolatos kérdésekben, kérjük, forduljon a Google-hoz” – közölte az RKN az ügynökség megkeresésére.

    A szabályozó azt ajánlotta az orosz felhasználóknak, hogy „mindig a hazai szolgáltatásokat használják”.

    Szombaton az orosz internetezők panaszkodni kezdtek a Google keresőmotorjára, ezért merült fel többekben, hogy az RKN blokkolja vagy legalábbis korlátozza azt az országban.

  • Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint nincs „ok az izgalomra” a herszoni régióban.

    „Meg kell tisztítani a területet, és vissza kell szorítani az ellenséget. Gondoskodunk az emberekről, ezért ellencsapásokat hajtunk végre. A célunk az, hogy az összes ideiglenesen megszállt területet visszaszerezzük” – idézte a politikust a Korrespondent.

  • A Keresztények a háború ellen nevű jogvédő szervezet azt állítja, hogy legalább harminc ortodox papra gyakoroltak nyomást az orosz állami vagy a vallási hatóságok az orosz–ukrán háború kirobbanása óta – írja az Euronews.

    Ioann Koval papot az után átkozta ki az orosz ortodox egyház, hogy a győzelem helyett a békéért imádkozott. Koval ezután a konstantinápolyi Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkához fordult segítségért, aki nemrég úgy döntött, hogy visszaállítja szent rangját.

    A győzelem szóval az ima propagandisztikus értelmet nyert, a helyes gondolkodást formálva a hívek körében. Ez szembement a lelkiismeretemmel

    – mondta a 45 éves pap.

    Kirill pátriárka februárban a Madridban élő Andrej Kordocskin tiszteletest függesztette fel több hónapra, amiért kiállt a háború ellen.

    „Úgy gondolom, kötelességünk megszólalni, bármi áron. De természetesen nem szólíthatom fel az Oroszországban tartózkodó testvéreimet, hogy tegyék ki magukat fenyegetésnek” – mondta a pap, aki a katonai művelet legelső napjai óta nyilvánosan elítéli a harcokat.

  • Az ukrán hadsereg a harcokról és az áldozatokról szóló rendszeres jelentésében közölte, hogy előrelépést értek el a Zaporizzsja régióban lévő Robotine közelében – írja az al-Dzsazíra.

    Az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton közölte, hogy az ukrán védelmi erők folytatták a támadó műveletet Melitopol és Bergyanszk irányában.

  • Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt állította, hogy az ukrán légvédelem augusztus 12-ig 13 Kinzsal és több mint 20 Iszkander és Sz–400-as ballisztikus rakétát lőtt le.

    Ihnat szerint az oroszok havonta mintegy 100 rakétát gyártanak, köztük vannak a Kh–47 Kinzsal hiperszonikus rakéták is. Utóbbiakból azonban Oroszország viszonylag kis készlettel rendelkezik.

    A szóvivő állítása szerint Ukrajna több Kinzsalt is megsemmisített már. Hat rakétát lőttek le május 16-án, június 16-án további hattal bántak el, a tizenharmadik Kinzsalt pedig tegnap semmisítették meg – mondta. Jurij Ihnat állításait nem sikerült független forrásból ellenőrizni.

  • A kupjanszki szektorban az oroszok még taktikai előrenyomulást sem értek el, mondta Szerhij Csereváty ukrán katonai szóvivő szombaton.

    „Hosszú ideje nem tudtak ott jelentős előrehaladást elérni, még taktikai szinten sem. Mi kiépítettünk egy kompetens védelmet, ráadásul ismerjük az orosz egységek vezetőit és a terveiket, ez alapján dolgozzuk ki a stratégiánkat” – tette hozzá Csereváty.

  • „Reggel óta az ellenség háromszor lőtte Nikopolt. Másfél tucat nehéztüzérségi lövedék csapódott a városba” – közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegram-csatornáján.

    Tizenöt magánház, öt melléképület, két gázvezeték és három elektromos vezeték sérült meg a támadásban, viszont egyetlen civilnek sem esett bántódása, írja az Ukrinform.

  • Ukrán hírszerzők bemutatták a Magura drónt működés közben. A drónt orosz hajók megtámadására használták a Fekete-tengeren – számolt be az RBC-Ukraina az ukrán védelmi hírszerzésre hivatkozva.

    A pilóta nélküli Magura drónt az ukrán Spets Techno Export vállalat hozta létre, és  nemrég mutatták be egy isztambuli védelmi kiállításon.

  • A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Tony Radakin admirális Kijevbe érkezett, ahol a harci övezetben kialakult helyzetről és az ukrán csapatok katonai segítségkéréseiről tárgyalt – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij.

    „Konstruktív találkozó brit partnereinkkel” – írta a látogatás után Radakin a Telegram-csatornáján. Zaluzsnij hozzátette, hogy részletesen megismertette az admirálissal a harctéri helyzetet, valamint az AFU támadó és védekező akcióiról is beszámolt neki.

    „Megvitattuk az ukrán hadsereg sürgető szükségleteit is” – idézi az AFU vezetőjét a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Oroszország azt állítja, hogy visszaszerezte az ellenőrzést a luhanszki régió kulcsfontosságú faluja felett, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

    Oroszország azt állította, hogy egy éjszakai ellentámadás során visszaszerezte az ellenőrzést Urozsajne falu felett Ukrajna legkeletibb régiójában.

    Urozsajne azért fontos, mert aki ott ellenőrzést gyakorol, könnyebben eljuthat Mariupolba.

  • A Fekete-tenger partján fekvő Odessza városa először nyitott meg néhány strandot azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.

    Oleh Kiper, a dél-ukrajnai Odessza régió kormányzója elmondta, hogy hat strandot nyitottak meg, de hangsúlyozta, hogy légiriadó idején tilos azokat felkeresni.

    A stratégiai fontosságú kikötő többször is rakéta- és dróntámadásoknak volt kitéve, miközben a város strandjain rendszeresen orosz aknákat mosott partra a víz, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • Augusztus végén vagy szeptember elején kerülhet sor Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára – jelentette szombaton egy török tévécsatorna, írja az Interfax orosz hírügynökség.

    A beszámoló szerint Erdogan reméli, hogy Putyin Törökországba utazik, de ha ez nem történik meg, nem kizárt, hogy a török vezető repül Moszkvába.

    Mint ismert, Orbán Viktor augusztus 20-án fogadja a török elnököt.

  • Lengyelország reagált Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök nyilatkozatára, amelyben kifejezte vágyát a két nemzet közötti kapcsolatok javítására.

    Lukasenka pénteken kijelentette, kész javítani a belorusz–lengyel kapcsolatokon. Erre válaszul Pawel Jablonski, Lengyelország külügyminiszter-helyettese azt mondta: „Ha Belarusz valóban pozitív kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal, a megoldás egyszerű: hagyjanak fel a provokációval a határon, illetve engedjék szabadon Andrzej Poczobut és más fogvatartottakat a belorusz börtönökből”. 

    Hozzátette, hogy ezek a döntések kizárólag a belorusz kormányra tartoznak.

    Lukasenka korábban azzal vádolta Lengyelországot, hogy agresszióra készül országa ellen, emlékeztet a Sky News.

  • Görögország csatlakozott az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló nyilatkozathoz.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte, megköszönve Görögországnak ezt a lépést – írja az Ukrinform.

    „Hálás vagyok Görögországnak, amiért csatlakozott a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozatához. Görögország lett a 14. ország, amely támogatja a biztonsági garanciákat Ukrajna számára” – jegyezte meg.

  • Oroszország megtorlást ígért a kercsi híd ellen szombat délután elkövetett, általa „terrortámadásnak” minősített támadásért. A moszkvai védelmi minisztérium közölte, hogy lelőtte a két rakétát, mielőtt azok a hídba csapódtak volna. 

    „Az ilyen barbár cselekedeteket nem lehet semmivel megmagyarázni, és nem maradnak válasz nélkül” – mondta Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, írja a The Telegraph.

  • Augusztus 12-én dél körül robbanás történt az oroszok által megszállt Bergyanszk városában – jelentette Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.  

    Andrjuscsenko szerint a robbanás valószínűleg a kikötő területén történt, mivel Bergyanszk az Azovi-tenger partvidékén fekszik.

    A hírek szerint a helyiek „nagy tűzről” számoltak be a városban.

  • Ukrajna kísérlete, hogy S–200-as rakétákkal célba vegye a Krími hidat, nem járt sikerrel, nem okozott személyi sérülést vagy áldozatot – jelentette be szombaton az orosz védelmi minisztérium.

    Szergej Akszjonov, a Krím félsziget Oroszország által kinevezett kormányzója korábban már említette, hogy a légvédelem két rakétát lőtt le a híd környékén. 

    A hidat tavaly óta ismétlődő támadások érték Ukrajnából – írja a Sky News.

  • Lezuhant egy Szu–30-as repülőgép a kalinyingrádi régióban – közölte az orosz védelmi minisztérium.

    A repülést lőszer nélkül hajtották végre. A személyzet meghalt.

    Az előzetes adatok szerint „az ok műszaki meghibásodás volt”.

  • Kijev fontolgatja az Izraellel fennálló vízummentesség megszüntetését, és arra fogja kérni nyugati partnereit, hogy zárják ki az országot a Ramstein-formátumból „az Ukrajnával szembeni barátságtalan fellépése és a nemzetközi színtéren tanúsított oroszbarát magatartása” miatt – írja a Kyiv Post az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács forrásaira hivatkozva.

    Az izraeli hatóságok soha nem nyújtottak valódi segítséget. Ehelyett a találkozók során szerzett információkat Izrael a saját érdekeire használja fel

    – mondta az egyik forrás, aki szerint valódi a veszély, hogy Izrael átadja a megszerzett információit Moszkvának.

  • A krími hatóságok jelentése szerint két rakétát lőttek le a légvédelmi erők a Kercsi-szorosban. Elmondásuk szerint azonban a Krími híd nem sérült meg.

    A közösségi médiában megjelent felvételeken a híd közelében füst látható. A hatóságok szerint ezt egy speciális füstszűrő okozza.

  • Az orosz fegyveresek feltehetően egy ballisztikus rakétával támadták meg Krivij Rihet – közölte Szerhij Liszak, a helyi katonai közigazgatás vezetője.

    Áldozatokról nem érkezett jelentés, a részletek tisztázása folyamatban van.

  • Egy rendőrtiszt meghalt, és többen megsebesültek egy bombatámadásban az ukrajnai Zaporizzsja régióban – írja a CNN.

    Egy rendőrtiszt meghalt, 12 pedig megsebesült szombaton, amikor Ukrajna délkeleti részén Orehov város ellen irányított légibombát vetettek be

     – közölte az ukrán belügyminiszter a Telegramon. Hozzátette, hogy az orvosok a sebesültek életéért küzdenek, néhányan súlyos állapotban vannak. 

    A Zaporizzsja várostól 60 kilométerre délkeletre fekvő Orehov az ukrán ellentámadás frontvonalában találta magát. A dél felé nyomuló kijevi csapatok az orosz erők közé szorultak.

  • Péntek este az ukrán csapatok három kazettás lövedéket lőttek ki Donyeckre  közölte de facto a Donyecki Népköztársaság (DNR) képviseletének Telegram-csatornája.

    Két 155 milliméter kaliberű lövedéket lőttek ki

    – írják közleményükben.

    Gyenyisz Pusilin, a DNR megbízott vezetője a minap elmondta, az ukrán erők az utóbbi időben megnövelték a lövések során használt kazettás bombák számát. A tűz szinte folyamatosan Donyeck, Horlivka, Jaszinuvata, Makijivka felé irányul  írja a RIA.

    Ukrajna a kazettás lőszereket az Egyesült Államoktól kapta egy katonai segélycsomag részeként. A kazettás bombák robbanáskor kisebb lövedékeket bocsátanak ki. A fel nem robbant lövedékek aknákká válnak, amelyek a harcok befejezése után is sokáig életveszélyesek.

  • Ukrajna nehéz ősz elé néz, mivel egyre nagyobb a nyomás az országra, hogy tárgyalni kell Oroszországgal, és békeszerződést kell kötni – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

    Nagyon nehéz politikai évad lesz, figyelmeztetek mindenkit. Még mindig biztos, hogy minden fronton győzni fogunk, de ez egy kemény ősz lesz

    – fogalmazott a politikus. Hozzátette, hogy egyre hangosabbak azok a hangok, miszerint le kell ülni a tárgyalóasztalhoz Moszkvával. „Ez nem a tisztviselők részéről hangzik el, de ezek a hangok egyre hangosabbak. Mindent meg fogunk tenni a nemzetközi jog és a büntetőjog keretein belül, hogy ezek a hangok elhalkuljanak” – fogalmazott Kuleba.

  • Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, az ukrán kormány és a parlament képviselői 58 ország diplomatáival találkoztak, és megvitatták Ukrajna „békeformuláját” – írja az RBC.

    A találkozón Jermakon kívül részt vett Denisz Smihal miniszterelnök, Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter, Volodimir Kudritskij, az Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke, valamint Olekszij Csernyiszov, az ukrán Naftohaz igazgatótanácsának elnöke.

    A találkozón 58 ország képviselői vettek részt, néhányan közülük először voltak jelen.

    A találkozó résztvevői megvitatták a Szaúd-Arábiában folytatott megbeszéléseket, valamint a globális békecsúcsot.

    Smihal és más kormánytisztviselők tájékoztatták a diplomatákat a téli felkészülésről és az energiarendszer védelméről.

    Yermak beszélt a biztonsági garanciákról is, amelyekhez már 13 ország csatlakozott. Elmondása szerint Ukrajna megkezdte a tárgyalásokat a biztonsági garanciákról az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal.

  • Eltart egy ideig, amíg Ukrajna megkapja a megígért amerikai F–16-os vadászgépeket – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora egy sajtóbeszélgetésen pénteken.

    John Kirby megerősítette Joe Biden májusban közölt szándékát, az ukrán légierő F–16-os vadászrepülőkkel való támogatását, de azt is megjegyezte, hogy az ukrán pilótákat előbb ki kell képezni, és meg kell teremteni a gépek fenntartásához szükséges feltételeket.

    A Nemzetbiztonsági Tanács tisztségviselője elmondta azt is, hogy az ukrán pilóták kiképzéséről folyamatosan egyeztetnek az európai partnerekkel, így dán és holland szakemberekkel dolgoznak a tananyag összeállításán. Megjegyezte azt is, hogy a képzésben részt vevő ukrán pilótáknak szükségük van bizonyos alapszintű nyelvtudás elsajátítására is, mert az amerikai vadászgépek kezelési nyelve az angol.

    Egy több lépésből álló folyamatról van szó – tette hozzá John Kirby.

  • Meghalt egy idős nő szombaton kora reggel a kelet-ukrajnai Harkiv régióban, a települést ért orosz csapatok által végrehajtott ágyúzás következtében – írja a Sky News egy helyi tisztségviselő közlése alapján. 

    Ma reggel körülbelül 5 óra 10 perckor az ellenfél támadást indított egy település ellen a Kupjanszki járásban. Egy lakóépületben keletkezett kár, ami egy 73 éves nő halálához vezetett

    – közölte a harkivi kormányzó a Telegramon.

    Harkiv megye keleti része közvetlenül a frontvonallal határos, és az ukrán erők az elmúlt hetekben az ottani orosz támadások megnövekedéséről számoltak be. 

    A hónap elején a Harkivi terület hatóságai elrendelték a civilek evakuálását a konfliktus frontjához legközelebb eső településekről.

    Oroszország cáfolja, hogy szándékosan civileket támadott volna meg Ukrajna lerohanása során.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte a Facebookon az orosz veszteségeket. A teljes orosz harci veszteség 2022. 02. 24-től 2023. 08. 12-ig megközelítőleg:

    • 4295 (+5) harckocsi,
    • 8324 (+6) páncélozott személyszállító jármű,
    • 5053 (+10) tüzérségi rendszer,
    • 713 (+0) rakéta-sorozatvető rendszer,
    • 472 (+1) légvédelmi rendszer,
    • 315 (+0) repülőgép,
    • 313 (+0) helikopter, 
    • 4201 (+4) drón,
    • 1378 (+1) cirkálórakéta,
    • 18 (+0) hajó,
    • 7523 (+12) jármű és üzemanyagtartály,
    • 759 (+3) egység különleges felszerelés.

    Zárójelben az elmúlt nap veszteségei.

    A háború kitörése óta 253 290 orosz katona esett el, ebből 510 csak az elmúlt napon –közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.