Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Támadás érte hajnalban Kijevet, egy ember meghalt.
• Ukrajna szerint a háborúnak három lehetséges kimenetele van, ami valójában kettő.
• Ismét súlyos váddal illette Moszkva Kijevet és a nyugati országokat.
• Ez lehet a bizonyíték, hogy tényleg megölték a legmagasabb beosztású orosz katonatisztet.
• Boris Johnson szerint Ukrajnának azonnal NATO-taggá kellene válnia.
• Bekeményített Kijev, nem várt helyen szúrta meg Oroszországot.
• Putyin nem volt hajlandó kimondani a NATO szót.
• Oroszország kémkedés vádjával tartóztatott le több orosz állampolgárt.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön Helsinkiben, a sajtótájékoztatóján jelentette ki: 

Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal. A kérdés az, hogy mikor tud csatlakozni.

Biden azt is mondta, reméli, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívájában, ami tárgyalásokhoz vezet, továbbá hogy szerinte a háború nem tart majd évekig.

A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik

– nyilatkozta az amerikai elnök.

Joe Biden Sauli Niinistö finn államfővel tartott találkozóján azt is elmondta: Finnország NATO-csatlakozását nagy előnynek tartja. Niinistö köszönetet mondott az Egyesült Államoknak a támogatásért, és Bidenről is elismerően nyilatkozott, mivel egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.

Az amerikai elnök Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland állam- és kormányfőivel tartott találkozót, ott a klímaválság kérdéseit vitatták meg. Biden szorosabb együttműködést szorgalmazott.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy hosszabbítsa meg az Ukrajnából származó gabona biztonságos fekete-tengeri exportját érintő megállapodást – számolt be a Reuters.

Mint írták, az egyezményért cserébe az Orosz Mezőgazdasági Bankot, más néven a Rosszelhozbankot visszacsatlakoztatnák a SWIFT nevű nemzetközi pénzügyi rendszerhez, amelyből a háború kezdete után zárták ki az orosz pénzintézeteket. 

A lap szerint Guterres kedden levélben tett javaslatot Putyinnak. 

Ahogy az Index beszámolt róla, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem jött létre megállapodás a gabonaegyezménnyel kapcsolatban.

Mindeddig eredménytelennek bizonyultak az ENSZ arra irányuló erőfeszítései, hogy teljesüljön a fekete-tengeri gabonaegyezmény Oroszországra vonatkozó része

– közölte az orosz külügyminiszter.

Az oroszok gyerekeket raboltak el az ideiglenesen megszállt Luhanszki területről, hogy a Kalmük Köztársaságban működő „kozák kadéttestületbe” vigyék őket. Ez az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ szerint derül ki – írja az Ukrinform.

Júliusban az oroszok mintegy 280 gyermeket raboltak el a Luhanszki területről az Orosz Föderáció Kalmüki Köztársaságában lévő »kozák kadéttestületbe«. A nyár végéig a megszállók mintegy 500 ukrán gyermeket terveznek elvinni. Az oroszok tehát nemcsak elrabolják a gyerekeket az ideiglenesen megszállt területekről, hanem agresszív propagandával »zombiznak« is, leendő janicsárokat faragva belőlük

– olvasható a jelentésben.

A Nemzeti Ellenállási Központ közölte, hogy a gyermekek elrablásáért felelős személyeket felelősségre vonják a népirtás elkövetésében való részvételükért.

A hágai Nemzetközi Bíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova »gyermekjogi biztos« ellen

– áll a közleményben.

Tengerről indított precíziós rakétákkal semmisített meg az orosz hadsereg ukrán hadianyagraktárakat csütörtökre virradóan – közölte Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az aktuális hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az összes kijelölt célpontot megsemmisítették. Közölte továbbá, hogy ezenfelül a donyecki régióban megsemmisítették két ukrán dandár lőszerraktárát és több egyéb harceszköz mellett egy amerikai AN/TPQ-50 ellentűzradart is. A tábornok szerint az ukrán hadsereg – hasonlóan az utóbbi napokhoz – három irányba próbált támadásokat indítani, sikertelenül: Donyeck, Krasznolimanszk és Dél-Donyeck felé.

Konaszenkov szerint az ukrán hadseregnek az aznap elszenvedett vesztesége mintegy nyolcszázötven fő, közülük 480-an a Donyeck régióban dúló harcokban estek el, ahol mások mellett Marjinka település térségében vertek vissza 16 ukrán támadási kísérletet.

Igor Konaszenkov szerint az orosz légvédelem elfogott tizenegy HIMARS-rakétát és tizennégy ellenséges drónt – számolt be az MTI.

Délen egy ukrán határőrnek sikerült sértetlenül leszállítania egy orosz drónt, amely tele volt robbanóanyaggal – írja az Unian.

A drónt az oroszok az ukrán állások felé irányították. 

Az ország déli részén egy határőr leszállított egy VOG-17-es rendszerrel felszerelt quadrocoptert. Az ellenséges „madarat" „énekének” köszönhetően fedezték fel

– közölték a határőrök. Hozzátették, hogy kisebb karbantartásokat végeznek rajta, mielőtt ők is bevetnék.

Korábban Ukrajna déli részén egy másik határőr hatástalanított egy FPV-drónt, amely egy kézi páncéltörő gránátvető lőszerével volt felszerelve. A hatástalanítás olyan jól sikerült, hogy a drón sem sérült meg és a lőszer sem robbant fel.

Az ellentámadás során katonai elemzők szerint az ukrán erők 5 hét alatt közel ugyanannyi területet szabadítottak fel, mint amennyit Oroszország hat hónap alatt elfoglalt.

A konfliktus értékelésében a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az ellentámadás június 4-i kezdete óta az ukrán erők mintegy 253 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza – írja a Sky News. 

Az ISW idézte az ukrán vezérkar jelentését is, amely szerint Ukrajna az elmúlt héten 4  négyzetkilométernyi területet szabadított fel Bahmut irányában.

Mind Ukrajna, mind Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett a Bahmutért vívott csatában, és a kijevi erők azóta próbálják visszavenni.

Boris Johnson arra buzdította a Nyugatot, hogy ne fáradjon bele Ukrajna támogatásába. Úgy fogalmazott, Kijevnek „meg kell nyernie a háborút” – írta a SkyNews. A volt brit miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában kijelentette, „nincs mentség” Ukrajna NATO-tagságának elhalasztására.

Johnson ezt azután jelentette ki, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter azt javasolta, Ukrajnának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy megköszönje a Nyugatnak a segítséget, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden arra panaszkodott, hogy országa nem kapott határozott menetrendet vagy feltételeket a NATO-csatlakozáshoz.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy transznemű férfit és LMBT-aktivistát, aki állítólag pénzt adományozott az ukrán hadsereg támogatására.

Az FSZB közleményében nem nevezte meg a férfit, aki a közlemény szerint az OVD-Info jogvédő szervezet önkéntese volt, és egy meg nem nevezett „oroszellenes információs forrást” működtetett – közölte a Sky News.

Az OVD-Info szóvivője elmondta, a szervezetnek több ezer önkéntese van, egyelőre nem tudják, ki volt a letartóztatott személy. Az FSZB felhívta a figyelmet a gyanúsított nemi identitására, az LMBT-mozgalom aktivistájaként jellemezve őt, aki korábban nemét nőről férfira változtatta.

Nem jelezték, hogy a letartóztatott férfi ellen vádat emelnének az oroszországi LMBT-propaganda elleni törvény alapján, amely gyakorlatilag tiltja az LMBT-viselkedés vagy -életmód nyilvános kifejezését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is az erkölcsi hanyatlás bizonyítékaként állította be a melegek és transzneműek elfogadását a nyugati országokban.

Az orosz hadsereg Torszkoj településnél átkelt a Zerebec folyón – közölte Andrej Marocsko, a nemzetközileg el nem ismert Luhanszki Népköztársaság nyugalmazott hadnagy a RIA Novosztyival.

Állítása szerint az orosz egységek átkeltek a Liman térségében lévő folyón, és elfoglaltak egy erődítést, amelyet az ukránok építettek ki korábban. Elmondása szerint az ukránok jelenleg megpróbálják visszafoglalni az elvesztett állásaikat, és ehhez bevetik a tartalék erőiket is.

Azt, hogy az oroszok valóban előrenyomultak volna a folyónál, egyelőre nem sikerült megerősíteni. Az viszont a hadijelentések alapján valószínűsíthető, hogy intenzív harcok zajlanak abban a térségben is.

A Zerebecnél eddig az ukránok nyomultak előre: az év elején még az oroszok ellenőrizték a folyó mindkét partját.

Szergej Nariskin orosz kémfőnök telefonon beszélt a CIA főigazgatójával, Williams Burnsszel még június végén – írja a The Moscow TImes.

A lap szerint az orosz kémfőnök szerdán erősítette meg, hogy egyeztettek korábban a CIA vezetőjével. A The New York Times és a The Wall Street Journal előzőleg arról írt, hogy az amerikai kémfőnök akkor felhívta Nariskint, és biztosította arról, hogy semmilyen szerepük nem volt a Wagner-csoport lázadásában.

Most Nariskin azt mondta, hogy szerinte a Wagner-lázadás csak egy ürügy volt a hívásra, és a beszélgetésnek valójában az ukrajnai háború volt a legfőbb témája. Állítása szerint a beszélgetés egy órán át tartott, és nem zárta ki, hogy a közeljövőben személyesen is találkozhatnak Burnsszel.

Tavaly novemberben Törökországban már volt egy ilyen találkozó. Azt követően Washington cáfolta, hogy bármiféle, a háború lezárását célzó „tárgyalás” zajlott volna a felek közt.

Egy orosz tisztviselő cáfolta, hogy Szergej Szurovikin vezérezredes a hírhedt moszkvai börtönben, a Matroszkaja Tisinában lenne – írja a RIA Novosztyi.

Alekszej Melnyikov moszkvai tisztviselő azt mondta, ezen a héten járt a börtönben, és személyesen ellenőrizte, Szurovikin ott van-e. Korábban egy ukrán újságíró állította azt, hogy a tábornokot ott őrizhetik.

Szurovikinről korábban azt is híresztelték, hogy a moszkvai Lefortovo börtönben lehet, de Melnyikov ezt is cáfolta. Az „Armageddon tábornokként” ismert katonáról egy orosz parlamenti képviselő nemrég azt mondta, hogy „pihen”,  ezért nem elérhető.

John Fitzgerald Kennedy volt amerikai elnök unokaöccse, Robert Kennedy Jr. ellenzi, hogy Ukrajna a NATO tagjává váljon – közölte a politikus sajtószolgálata a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökséggel.

Kennedy szerint Ukrajna felvétele szükségtelen provokációt jelent, és utat ahhoz, hogy az Egyesült Államok nyílt háborúba keveredjen Oroszországgal, valamint lehetséges nukleáris konfliktushoz vezethet. Hozzátette azt is, hogy most a háború deeszkalációján kell dolgozni, és olyan békét kell elérni tárgyalás útján, amely tiszteletben tartja mindkét fél biztonságát, szuverenitását és jogait.

A politikus korábban közölte, hogy szerinte Ukrajna elkerülhette volna a háborút, ha nem törekszik NATO-tagságra. Robert Kennedy Jr. a demokrata párt egyik elnökjelöltje, és 2024-ben akár Joe Biden kihívója is lehet.

Emmanuel Macron francia elnök azt szeretné, ha Izrael és a demokratikus országok is többet tennének Ukrajnáért a háborúban – közölte az Ukrajinszka Pravda.

A francia elnök úgy nyilatkozott, hogy reméli, Izrael nagyobb szerepet vállal Ukrajna ügyében. Hozzátette, bízik benne, hogy bizonyos országok képesek lesznek változtatni hozzáállásukon, és többet tesznek Ukrajnáért a következő hónapokban.

Mint írtuk, Emmanuel Macron kedden, a vilniusi NATO-csúcson bejelentette, nagy hatótávolságú rakétákat adnak át Ukrajnának, hogy a jelenleg zajló ellenoffenzívát segítsék.

A francia elnök közölte, SCALP-EG típusú rakétákat adnak át. Ez gyakorlatilag ugyanannak a Storm Shadow rakétának a neve a francia hadseregben, amelyeket már Ukrajnának átadtak korábban a britek.

Az Egyesült Államok elnökét még szerdán, a vilniusi NATO-csúcson kérdezték Ukrajna NATO-csatlakozásáról.

Joe Bidennek egy beszélgetésen – ahol Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt – azt a kérdést tették fel, hogy szerinte Ukrajna „a háború vége után milyen hamar válhat a NATO tagjává”. 

Mindemellett nem a háború lezárása az egyetlen feltétele annak, hogy Ukrajna a NATO-tagjává váljon. A csúcstalálkozó záródokumentumában a NATO közölte, hogy milyen területeken várnak még tőlük előrelépést.

Újabb orosz légitámadás érte Kijevet, a dróncsapásoknak legalább egy halottja és négy sebesültje van, az ukrán főváros elleni támadások harmadik éjszakáján robbanások hallatszottak több városrészben – írta az MTI a hatóságok jelentése alapján.

„Este iráni gyártmányú, pilóta nélküli repülőgépek nagyszabású támadása történt” – közölte a kijevi katonai közigazgatás a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A közlemény szerint az iráni gyártmányú Sahíd drónok különböző irányokból hatoltak be a fővárosba, egy tucatot lelőttek közülük a város légterében. 

Az ukrán légierő közleménye szerint továbbra is fennáll a Kijev elleni orosz dróntámadás veszélye.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó megmutatta, hogy az észak-atlanti szövetség visszatért a hidegháborús sémákhoz – közölte az orosz külügyminisztérium szerdán este az MTI szerint. 

„Július 11-12-én Vilniusban zajlott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozója. Ennek eredményei megmutatták, hogy a szervezet végérvényesen visszatért a hidegháborús sémákhoz, csakhogy ezúttal »a mi egymilliárdunk« védelme érdekében az emberiség többi részétől, valamint a világot demokratikus és tekintélyelvű rendszerekre felosztó ideológia alapján” – írták az állásfoglalásban.

„A vilniusi csúcs eredményei gondosan ki lesznek elemezve. Tekintettel az Oroszország érdekei és biztonsága kapcsán jelentkező veszélyekre, illetve kihívásokra, időben és megfelelő módon fogunk reagálni minden rendelkezésre álló eszközzel és módszerrel. A már meghozott döntéseken felül folytatjuk az ország katonai szervezetének és védelmi rendszerének erősítését” – tette hozzá az orosz diplomáciai tárca, majd Ukrajna lehetséges csatlakozásáról is írtak, hangsúlyozva: 

Mindemellett Ukrajnának szánták a legfőbb fogyóeszköz szerepét a NATO által Oroszországgal szemben kirobbantott hibrid háborúban. Az eszkaláció felé véve az irányt újabb adag ígéretet tettek a kijevi rezsim ellátására még korszerűbb és még nagyobb hatótávolságú fegyverekkel, hogy minél tovább elhúzhassák a felőrlésre szánt konfliktust.

Az El Digital Sur című lap beszámolója és fotói szerint Jelena Iszinbajeva kétszeres olimpiai bajnok orosz rúdugrónő Spanyolországba, Tenerifére költözött – írja a NEXTA. 

Mint megjegyezték, Iszinbajeva őrnagyi címmel rendelkezik az orosz hadseregben (elsősorban sportteljesítménye miatt).

Az egykori olimpikon az utóbbi években Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatójaként az orosz politikában is feltűnt, és 2023 elején szankciókat is bevezettek ellene emiatt Ukrajnában – írja az Insider.ru.