Új hidegháború zajlik a tengerek alatt

Közel 1,4 millió kilométernyi, fémburkolatú üvegszálas kábel szeli át a világ óceánjait, zökkenőmentesen biztosítva az internetforgalmat a világ minden táján. E kábelek gyártásában és telepítésében a francia, amerikai és japán vállalatok dominálnak − írja a Financial Times. 

A kínai kormány sikeresen kezdett betörni a globális piacra, de az amerikai kormánynak azóta sikerült Kínát nagy területről kiszorítania. Ennek oka látszólag a kémkedésről szóló aggodalmak voltak, valamint az, hogy Peking egy esetleges konfliktus esetén mit tehetne a kínai vállalatok által üzemeltetett stratégiai eszközök megzavarásával.

2018-ban az Amazon, a Meta és a China Mobile megállapodott abban, hogy együttműködnek a Kaliforniát Szingapúrral, Malajziával és Hongkonggal összekötő kábelen. A Washingtonban az amerikai kábelprojektekben való kínai részvétel megakadályozására irányuló manőverek sorozata azonban ahhoz vezetett, hogy a China Mobile kiszállt a konzorciumból.

A Meta és az Amazon 2021-ben új pályázatot nyújtott be a rendszerre, ezúttal kínai befektetés és a Hongkonggal való kapcsolat nélkül és új névvel: Cap–1.

Tavaly aztán a Cap–1-re vonatkozó kérelmet teljesen visszavonták, annak ellenére, hogy a 12 ezer kilométer hosszú kábel nagy részét már megépítették. Két, a megbeszélésekről tájékoztatott személy szerint Kína eredeti részvétele továbbra is biztonsági problémát jelentett az amerikai kormány számára.

Több száz millió dollár van elsüllyesztve a Csendes-óceánban

− mondta egy, a meghiúsult projektben érintett személy. A Meta és a China Mobile nem válaszolt a megkeresésekre. Az Amazon nem kívánt nyilatkozni.

Az elmúlt öt évben, amikor a két ország közötti feszültségek fokozódtak, és Washingtonban nőtt a kémkedés kockázatával kapcsolatos félelem, az amerikai kormány arra törekedett, hogy szétbontsa az évtizedek alatt nemzetközi együttműködéssel kialakított, egymásba fonódó internetkábel-hálózatot.

A több mint 20 iparági vezetővel készített háttérbeszélgetések azt sugallják, hogy Washington kampánya az iparág nagy részénél a kínai beszállítók használatának de facto tilalmát eredményezte, még azokban a projektekben is, amelyekben az Egyesült Államok nem vesz részt. Egyesek attól tartanak, hogy ez kettévágja a globális internetet, mivel a kínai vállalatok máshol kezdik el építeni saját kábelhálózataikat.

Az egyik nagy kockázat jelenleg a hálózatok kettéválásának irányába való elmozdulás. Ez egy olyan rendszert hoz létre, ahol nincs összeköttetés. Olyan, mint a hidegháború, keleti blokk kontra nyugat? Még nem tartunk ott, de attól tartok, hogy ebbe az irányba megyünk

− mondja April Herlevi, a Center for Naval Analyses kínai külgazdasági szakértője.

Több ország, köztük Kína, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Oroszország nyíltan hangoztatja azon törekvését, hogy olyan centralizáltabb internetes infrastruktúrát hozzon létre, amely felett kormánya nagyobb ellenőrzést gyakorolna. Azt is megmutatták, hogy politikai zavargások idején hajlandók és képesek bizonyos oldalakhoz vagy akár az egész internethez való hozzáférést lekapcsolni.

Hidegháború a tenger alatt

Több mint 500 aktív és épülő tenger alatti kábel van, amelyek az interkontinentális adatok 99 százalékát szállítják, és amelyek világszerte mintegy 1400 part menti helyszínre csatlakoznak be. A TeleGeography nevű ágazati tanácsadó cég becslése szerint naponta több mint 10 milliárd dollár értékű pénzügyi tranzakciót továbbítanak ezeken a kábeleken keresztül.

A kábeleket többnyire technológiai és távközlési vállalatok konzorciumai építik, és ők értékesítik az ügyfeleknek a sávszélességet. Egy Londonból New Yorkba küldött e-mail az egyik ilyen kábelen keresztül kevesebb mint 70 milliszekundum (0,07 másodperc) alatt eljuthat. A műholdak ezzel szemben sokkal kevesebb adatot tudnak továbbítani, és sokkal drágább a fellövésük és a működtetésük. Az interkontinentális adatátvitel apró töredékét teszik ki, és ez még évtizedekig így fog maradni.

A tenger alatti kábelágazatot évekig a nagyrészt állami tulajdonú távközlési szolgáltatók beruházásai irányították, de az elmúlt évtizedben a technológiai csoportok átvették a helyüket. Az amerikai technológiai óriáscégek, köztük a Google, a Meta és a Microsoft 2016 és 2022 között mintegy 2 milliárd dollárt fektettek be a kábelekbe, ami a világ összegének 15 százalékát teszi ki. A következő három évben további 3,9 milliárd dollárt, vagyis a teljes összeg 35 százalékát fogják beletenni a projektbe.

Miközben az elmúlt évtizedben az ágazatot az amerikai technológiai vállalatok nagyobb befektetései átalakították, egy párhuzamos történet is kialakulóban volt. 2015-ben a kínai kormány stratégiai kezdeményezést jelentett be, amely keretében hatalmas összegeket fektet be a fejlődő országok kommunikációs, felügyeleti és e-kereskedelmi képességeibe, cserébe diplomáciai befolyás nyújtásáért. Az internetkábelek kulcsfontosságúak voltak ebben a „digitális selyemútban”, amely párhuzamosan futott Peking „Övezet és út” kezdeményezésével, amely százmilliárdokat pumpált a fejlődő világ útjainak, vasútvonalainak és kikötőinek építésébe.

A kínai távközlési bajnok Huawei abban az időben sikeresen alakított ki rést a tenger alatti kábelek piacán, a Huawei Marine nevű vállalaton keresztül, amely a brit székhelyű Global Marine tenger alatti kábeleket telepítő céggel szinte egyenlő arányban volt a tulajdonában.

A Huawei Marine 2019-re a globális piac mintegy 15 százalékát tudta meghódítani Mike Constable szerint, aki idén márciusig a legnagyobb kínai kábelszolgáltató stratégiai vezetője volt.

Azonban ez még azelőtt volt, hogy a geopolitika megőrült

− mondja.

2020-ban az amerikai kormány létrehozta a „Tiszta hálózat” kezdeményezést is, amely gyakorlatilag megtiltja az Egyesült Államokat Kínával vagy Hongkonggal közvetlenül összekötő új kábelek használatát. A Meta és a Google által épített, az Egyesült Államokat Hongkonggal összekötő, mérföldkőnek számító kábelt Washington akkor blokkolta, amikor az építés már folyamatban volt. A tavaly üzembe helyezett Pacific Light Cable Network a Fülöp-szigeteken és Tajvanon végződik.

Amikor kábelt építesz, meg kell nézned, hogy mely ügyfeleket fogod megcélozni. Ha olyan óriásokkal akarsz együttműködni, mint a Google, a Meta, a Microsoft, akkor el kell gondolkodnod azon, hogy kínai alkatrészeket akarsz-e használni. A válasz természetesen nem

− mondja Chris Van Zinnicq Bergmann, a Földközi-tenger alatt épülő kábel, az Unitirreno kereskedelmi igazgatója. 

A kémkedés veszélye

A kábelek kémkedéssel és szabotázzsal szembeni sebezhetősége miatti növekvő aggodalom arra késztetett egyes kormányokat, hogy jobban védjék felségvizeiket, ami késlelteti a kábelek fektetésére és karbantartására vonatkozó engedélyek megszerzését. Az iparág vezetői szerint több ország, köztük Indonézia és Kanada is elkezdte előírni, hogy csak bizonyos hajók és személyzet fektethet és tarthat fenn kábeleket kizárólagos gazdasági övezetükben.

A bonyolult, hosszú ideje fennálló karbantartási megállapodások miatt pedig gyakran az országok legérzékenyebb, kritikus infrastruktúráját ellenséges nemzetek javítják. Tavaly egy többek között az AT&T és a Verizon amerikai szolgáltatók tulajdonában lévő nagy interkontinentális üvegszálas kábel hibáját kínai mérnökök javították ki egy kínai hajóról. Ugyanebben az évben ugyanez a hajó javított meg egy másik meghibásodott kábelt a Kelet-kínai-tengeren, amely részben a Microsoft és a SoftBank japán távközlési csoport tulajdonában volt.

Ipari bennfentesek rámutatnak: azok a pillanatok, amikor ezeket a karbantartási munkálatokat végzik, a kábel élettartama alatt a legnagyobb sebezhetőségi pontok közé tartoznak − mivel a kábelbe olyan eszközöket lehet behelyezni, amelyekkel adatokat lehet rögzíteni vagy megrongálni.

Amikor a kormányok a tenger alatti kábelek hibáknak és rosszindulatú megszakításoknak való kitettségéről gondolkodnak, nem hiszem, hogy értik, hogyan működik a karbantartási piac. Az Egyesült Államok megpróbálta szétválasztani a tenger alatti kábelek globális hálózatát, de nem nézte meg, hogy kinek a hajói kinek a kábeleit javítják

− mondja Constable. 

Bár a tenger alatti kábelek lehallgatása nagyon nehéz, egyesek szerint a kábelek gyártásakor vagy javításakor lehetséges az adatokat kivonó eszközök beillesztése azokba az erősítőkbe, amelyek a kábelek különböző szakaszait kötik össze, hogy a jelet nagyobb távolságokon tudják továbbítani.