Tálas Péter: Eszkalálódott az ukrajnai háború, és ezért Oroszország a felelős

DSC7355
2022.11.16. 00:37
A támadás pontos részletei még nem ismertek, több lehetséges forgatókönyv is van, de két dolog már biztos: az, hogy eszkalálódott az ukrajnai háború, és az, hogy ezért elsősorban Oroszország a felelős – ezt mondta a Lengyelországban történt rakétatámadásról az Indexnek Tálas Péter, akit arról is megkérdeztünk, mi lehet a NATO válasza erre az incidensre.

Mint arról beszámoltunk, kedd este rakéta csapódott be Lengyelország területére, az ukrán határ közelében lévő Przewodównál. Ennek következtében két ember meghalt, és a támadás után több ország kormánya (köztük Magyarországé is) rendkívüli védelmi ülést hívott össze. 

Az akcióról és annak következményeiről Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük. A szakértő elmondta: egyelőre zajlanak a vizsgálatok és nem tudjuk, hogy mi történt, de két lehetőség valószínűsíthető:

Vagy orosz cirkálórakéta, vagy ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be Lengyelországban. 

A szakértő utalt arra, hogy sajtóértesülések szerint két orosz rakéta is becsapódhatott a helyszínen, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A helyszíni felvételeken az látszik, hogy egy telepakolt pótkocsis traktor közelében történt egy nagy robbanás – ismertette, majd arra is kitért, hogy az eddigi információk fényében milyen hipotézis látszik valószínűnek. 

Elavult, régi orosz rakéta lehetett? 

A támadás után több nemzetközi szakértő is úgy nyilatkozott – például Stanislaw Koziej, a Lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetője is –, hogy jó eséllyel meghibásodott orosz rakéta (vagy rakéták) csapódhattak be Lengyelországban. Tálas Péter szintén ezt a forgatókönyvet valószínűsítette, és azt is hozzáfűzte, hogy

az orosz rakéták körülbelül 30 százaléka célt téveszt, különösen a régebbi technológiájúak. 

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint a helyszínen készült fotók is egyelőre ezt a hipotézist látszanak megerősíteni, de egyelőre még az a verzió sem zárható ki, hogy egy meghibásodott manőverezőrakéta vagy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be.

Hozzátette: ahhoz, hogy megállapítsák, pontosan milyen rakéta csapódott be, illetve ki lőhette ki és honnan érkezhetett, alapos helyszíni vizsgálatokra lesz szükség. Meg kell vizsgálni például a rakéta maradványait, a becsapódás szögét és számos egyéb apró részletet is – mondta Tálas Péter.

Két dolog biztos

A szakértő szerint a támadás pontos részleteinek ismerete nélkül is ki lehet jelenteni már két dolgot:

azt, hogy az esemény az ukrajnai háború eszkalációját jelenti, és azt, hogy ezért az eszkalációért döntően Oroszország a felelős.

Tálas Péter emlékeztetett arra, hogy a Lengyelországban történt csapás annak a rakétatámadás-sorozatnak a része, amely már hetek óta zajlik Ukrajna civil infrastruktúrája ellen az oroszok részéről. 

„Ez az egész történet egy nagy, infrastruktúra elleni támadássorozat egyik epizódja” – mondta, hangsúlyozva: még ha véletlen és akaratlan volt is a becsapódás, annak lehetőségével számolnia kellett volna az orosz vezetésnek, s még ha egy ukrán légvédelmi rakéta zuhant is le Lengyelországban, közvetve azt is az orosz támadás idézte elő. Tálas Péter emellett arra is utalt, hogy az ukrajnai civil célpontok elleni támadások háborús bűnnek minősülnek a Genfi Egyezmény értelmében.

A NATO-nak muszáj lépnie valamit, ezek a lehetőségek

„Valamilyen válaszra sor kell hogy kerüljön, mert egy véletlen eszkaláció mellett sem mehet el szó nélkül a NATO – szögezte le Tálas Péter a támadás következményeiről beszélve.

Hozzátette: ami Lengyelországot illeti, ők felszólíthatják a NATO-t az alapszerződésben lévő 4-es cikkely aktiválására, amely arról szól, hogy – valamely tagországot fenyegető veszély esetén – összehívnak egy rendkívüli tanácskozást (ez cikkünk írása közben meg is történt).

Ugyanakkor az szinte kizárt, hogy aktiválnák a sokat emlegetett 5-ös cikkelyt, amely már egy lehetséges válaszcsapásról is szólna.

Tálas Péter leszögezte: ez utóbbi akkor lépne érvénybe, ha egy bizonyíthatóan szándékos fegyveres támadás történne valamely tagország ellen. Márpedig erre vonatkozóan ebben az esetben még nincs bizonyíték, sőt a vizsgálatot végző szervek hivatalosan még azt sem jelentették ki, hogy támadás történt, és hogy Oroszország áll az akció mögött – szögezte le a szakértő. 

Az NKE kutatója ezután felsorolta, hogy a NATO egy ilyen esetben elméletileg mit tehet meg. Tálas Péter szerint – figyelembe véve a véletlen becsapódástól a szándékos provokációig terjedő lehetséges eseteket – elméleti síkon öt, egymásra épülő reakció képzelhető el:

  1. Dönthetnének az Oroszország elleni gazdasági szankciók további szigorításáról,
  2. Fokozhatnák a nyugati típusú, csúcstechnológiás fegyverek (például HIMARS-ok, harci repülők) szállítását Ukrajnának,
  3. 1 vagy 2 cirkálórakétával célzott csapást mérhetnének ukrajnai orosz célpontokra,
  4. Az ukrajnai orosz célpontok elleni tömeges csapás végrehajtása, például bombázással,
  5. Vagy egy Oroszországon belüli célpont ellen hajthatnának végre célzott, korlátozott csapást.

Tálas Péter hangsúlyozta, hogy ezek mind elméleti lehetőségek, sőt, az utóbbi három eshetőséget ő sem tartaná valószínűnek a jelenlegi esetben. A szakértő azt mondta: amennyiben bebizonyosodik, hogy orosz rakéta csapódott be, várhatóan az 1. és a 2. lehetőség az, amelynek a bekövetkezésére számíthatunk.

Hozzátette ugyanakkor: amennyiben kiderülne, hogy ez egy Lengyelország elleni, szándékos provokáció volt Oroszország részéről,

akkor a harmadik eshetőségre, az ukrajnai orosz célpontok elleni korlátozott csapásra is sor kerülhetne még. 

Tálas Péter ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre semmilyen kézzelfogható jel nem mutat arra, hogy ez egy szándékos akció lett volna az oroszok részéről – de egy dologra érdemes lesz még odafigyelni.

Ha két rakéta csapódott be, akkor az nem lehet véletlen 

„Véletlenül két rakéta ugyanarra a helyre – különösen, ha manőverezhető –, biztos, hogy nem jön” – mondta Tálas Péter a korábban említett, hivatalosan meg nem erősített információra utalva, majd azzal folytatta: ha bebizonyosodik, hogy tényleg két orosz rakétáról van szó, 

akkor valószínűsíthető, hogy egy tudatos orosz provokáció történt.

Tálas Péter utalt arra is, hogy a lengyel közösségi médiában már néhányan orosz provokációként értelmezték a történteket, de hogy tényleg erről beszélhetünk-e, azt majd a hivatalos vizsgálatok fogják megállapítani. 

A NATO-nak nem szabad eszkalálnia a konfliktust 

Végezetül a szakértő fontosnak tartotta megjegyezni azt is: 

a NATO-nak most nagyon oda kell figyelnie arra, hogy miként válaszol az eseményre.

Bár lehet, hogy véletlenül, de eszkalálódott a háború, ugyanakkor a katonai szövetség erre nem válaszolhat további eszkalációval – szögezte le Tálas Péter. 

(Borítókép: Tálas Péter. Fotó: Kaszás Tamás/Index)