Az orosz főparancsnok elismerte, hogy nagy a baj

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2022.10.19. 21:51
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

    Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Az orosz hadsereg a mobilkommunikáció és az internet blokkolásával próbálja titokban tartani felszerelése, berendezése és személyzete mozgását a herszoni régióban.

    Az oroszok a mobiltelefon- és internetszolgáltatók munkáját is akadályozzák Dél-Ukrajnában, erről megerősítő hírek érkeztek Tavrijszk és Novaja Kahovka területéről is – írja a Korrespondent.

    Az orosz katonák továbbra is pusztítják az ukrán kulturális örökséget az ideiglenesen megszállt területeken: kifosztják a múzeumokat, és tankönyveket, unikális irodalmi alkotásokat égetnek el.

    „A rendelkezésre álló információk szerint az Oroszországi Föderációban jelentős problémák vannak az Ukrajna területén háborús cselekményekben részt vevő katonáknak történő pénzbeli kifizetésekkel” – olvasható az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának közleményében. Azt is hozzáteszik, hogy az áldozatok hozzátartozói nem kapják meg az ígért kártérítést.

  • Az ukrán diplomaták zsoldosokat toboroznak terrorszervezetek tagjai közül, előnyben részesítve a közép-ázsiai államok állampolgárait – állítja Vlagyimir Tarabrin, az orosz külügyminisztérium új, fenyegetések és kihívások osztályának igazgatója a TASZSZ szerint.

    Arról nem is beszélek, hogy egyes államok és ukrán diplomáciai képviselők a diplomáciai képviseletről szóló bécsi egyezményt megsértve harcosokat toboroznak a nemzetközi terrorszervezetekből, hogy a kijevi rezsim oldalán felhasználják őket. A közép-ázsiai államok állampolgárait helyezik előtérbe

    – mondta Tarabrin a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi és regionális együttműködésről szóló konferencián, amelyre Dusanbéban került sor.

  • Norvégiában őrizetbe vették Vlagyimir Putyin egyik bizalmasának, Vlagyimir Jakunyinnak a fiát, Andrej Jakunyint.

    A norvég rendőrség szerint Andrej Jakunyin a Spitzbergák szigetcsoportnál illegálisan használt egy drónt. Az AFP hírügynökség ráadásul azt írta, hogy nem ez az első eset, ugyanis

    rajta kívül hat másik orosz állampolgárt is őrizetbe vettek a napokban amiatt, hogy illegálisan repkedtek és készítettek fotókat a drónjaikkal. 

    Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök szerdán azt mondta, hogy szerinte „külföldi hírszerzők” állhatnak ezek mögött az esetek mögött. A kormányfő elfogadhatatlannak nevezte a történteket.

    Az AFP emlékeztetett arra, hogy Norvégia (számos másik nyugati országgal együtt) megtiltotta az oroszoknak, hogy a légterükben repüljenek – és ez a korlátozás nemcsak a hagyományos repülőkre terjed ki, hanem a távvezérelt drónokra is. Akik megszegik az előírást, azok akár három év börtönbüntetést is kaphatnak (és további egy évet azért, ha olyan helyen készítenek fotókat, ahol nem szabadna nekik). 

  • Szerda este kigyulladt és nagy lánggal égett egy elektromos elosztóközpont az ukrán határ közelében lévő Belgorod városában.

    Egyelőre nincs olyan hivatalos közlés, amely szerint az ukrán hadsereg állna az akció mögött. 

    Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi terület kormányzója mindössze annyit írt szerda este, hogy túlterhelődött a rendszer, és emiatt le kellett kapcsolniuk a létesítményt.   Hozzátette azt is, hogy az incidens miatt a város két utcája elektromosság nélkül maradt, de egy újabb bejegyzésben arról számolt be, hogy ezt már megoldották azóta.

    Arról még nincs hivatalos hír, hogy a tüzet azóta sikerült-e eloltani. 

  • Bűntettnek nevezte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezette a hadiállapotot szerdán az Oroszország által megszállt ukrán területeken.

    Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálására való felkészülés Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím félszigeten, és büntetlen maradt

    – írta a politikus a Twitteren az MTI szerint.

  • Az egyik, magyarellenes kirohanásairól ismert ukrán parlamenti képviselő szerdán ismét posztolt a közösségi oldalán arról, hogy miért kellett eltávolítani a turulmadarat a munkácsi várból.

    A Kárpáti Igaz Szó szerint Viktor Baloga azt írta: „a turul a birodalmi ambíciók és a magyarok Kárpátalja egy részére történő betolakodásának szimbóluma”, és hogy Kárpátalján csak ukrán szimbólumoknak van helyük. 

    Hozzáfűzte azt is, hogy a magyar kormány ma Putyin első számú európai „védőügyvédje”, és a szankciók gyengítésére törekednek. Ezen túl arról is írt a posztban, hogy ha

    ne adj' isten, ha Putyin nyerne – Kárpátalja egy része ilyen vagy olyan formában, lojalitásáért cserébe Magyarország irányítása alá kerülne.

    A parlamenti képviselővel ellentétben Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó nemrég arról beszélt a turulmadár eltávolításával kapcsolatban, hogy nem szabad teret engedni az efféle provokációknak. Továbbá azt is hozzátette: aki a nemzeti jelképekért akar harcolni, az a fronton is megteheti ezt.

  • Andriy Rajoelina madagaszkári elnök menesztette az ország külügyminiszterét, Richard Randriamandratót, mert az ENSZ Közgyűlésében megszavazta az Oroszországot a négy ukrajnai régió elcsatolása miatt elítélő határozatot a múlt héten – tájékoztatta az államfő hivatalának két magas rangú tisztségviselője a Reuters hírügynökséget.

    Múlt szerdán a közgyűlésben 143 igen és 5 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadták el azt a határozatot, amelyben az ENSZ ismételten megerősítette Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül, valamint arra szólította fel tagállamait, hogy ne ismerjék el az orosz annektálásokat.

    A múlt heti szavazáson tartózkodó 35 országból 19 afrikai volt. A határozat ellen Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria és Nicaragua szavazott – írta az MTI.

  • Az ukrán fegyveres erők egységei szerdán hat rakétát lőttek ki Donyeck Petrovszkij nevű kerületére – számolt be a de facto Donyecki Népköztársaság (DPR) képviseleti irodája október 19-én.

    Hat rakétát lőttek ki Grad típusú rakétakilövő rendszerből

    – írták a Telegram-csatornán. Hozzátették: az ágyúzást helyi idő szerint 18 óra 10 perckor hajtották végre.

  • Az ukrán elnök és az ukrán nép kapta meg idén a Szaharov-díjat – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke. 

    A Szaharov-díjat az Európai Parlament alapította 1988-ban, és évente ítéli oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért küzdőknek. A díj névadója Andrej Dmitrijevics Szaharov, az 1975. évi Nobel-békedíj kitüntetettje.

    Roberta Metsola azt írta, hogy az ukránok az európai értékekért – a demokráciáért, a szabadságért és a jogállamért – küzdenek, és az európaiakért „kockáztatják az életüket”.

    Senki sem érdemli meg jobban ezt a díjat. Gratulálok Ukrajna bátor népének

    – írta posztjában a parlament elnöke.

    Az ukrán népet és Volodimir Zelenszkij elnököt az Európai Néppárt (EPP) frakciója jelölte a díjra szeptember elején. A díj nyertese 50 ezer eurót is kap, amelyet az ukrajnai civil társadalom képviselői között osztanak szét. 

  • Korlátozta a mozgást nyolc orosz régióban Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke október 19-én – számolt be a Sky News.

    Az intézkedések az Ukrajna közelében fekvő déli Krasznodar, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Kurszk és Rosztov régiókra, valamint a Krím és Szevasztopol területekre vonatkoznak, amelyeket Oroszország 2014-ben foglalt el Ukrajnától.

    Eközben Oroszország fokozza a támadásait az ukrán energiainfrastruktúra ellen.

  • Vlagyimir Putyin csak zavart okozott a felső vezetésben, a vezetés pedig „egyre inkább diszfunkcionális” lett a soraiban – írja közleményében a védelmi minisztérium. Az orosz elnöknek az a döntése, hogy az öt tábornok közül négyet elbocsátott, akikkel együtt kezdte a háborút, szinte semmilyen harctéri nyereséget nem hozott, csak káoszt okozott, mivel az orosz parancsnokok inkább egyénileg, mint kollektív erőfeszítésként dolgozzák ki a terveket.

    A védelmi minisztérium egy hírszerzési tájékoztatóban közölte:

    Nyolc hónappal az invázió kezdete után Oroszország katonai vezetésének főbb elemei egyre inkább diszfunkcionálisak. Taktikai szinten szinte bizonyosan egyre nagyobb hiány mutatkozik alkalmas orosz altisztekből, akik megszervezhetnék és vezethetnék az újonnan mozgósított tartalékosokat.

    „A gyenge alacsonyabb szintű vezetés okozhatja az orosz haderő számos részében az alacsony morált és a gyenge egységkohéziót” – állapítja meg a tárca a közösségi oldalán.

    A 2022. februári invázió elemeinek közvetlen műveleti parancsnokságával megbízott öt tábornok közül négyet mostanra elbocsátottak. Helyetteseik eddig keveset tettek Oroszország harctéri teljesítményének javításáért.

    „A parancsnoki folytonosság hiánya valószínűleg nagyobb zavarokat okoz majd, mint egy nyugati hadseregben, mivel az orosz doktrína szerint a tervek kidolgozása nagyrészt személyesen a parancsnokra hárul – írja a védelmi minisztérium.

  • Orosz rakétacsapás érte a nyugat-ukrajnai Burstyin területén lévő hőerőművet október 19-én – számolt be a Sky News szerint Szvitlana Oniscsuk, az ivano-frankivszki régió kormányzója.

    A régióban ma rakétákkal támadták meg a burstyini hőerőművet. A támadás tüzet okozott az erőmű épületében. A csapásokban senki sem sérült meg 

    – számolt be a régió vezetője. 

  • Lezárták Norvégia második legnagyobb repülőterét, miután egy drónt észleltek a légterében. Az NTB norvég hírügynökség szerint a bergeni repülőtér Norvégia fő haditengerészeti bázisa közelében található.

    A Sky News azt írta, a drónt azután észlelték, hogy az elmúlt hetekben több orosz állampolgárt is őrizetbe vettek drónok reptetése és kritikus norvég helyszínekről készített felvételek miatt.

  • Szerdán rövid időre apró gázmennyiségek jelentek meg az orosz Északi Áramlat 1 vezetékben, hetekkel azután, hogy a Balti-tengeren megrepedt, ami a nyomozó csoportok szerint feltehetően szabotázs okozta robbanás miatt volt.

    A gázáramlás óránként 102 kilowattóra volt október 19-én közép-európai idő szerint 7 és 8 óra között, egy órával később pedig 119 kilowattórát mutattak a mérések. Az adatok ezt követően azt mutatták, hogy az áramlások közép-európai idő szerint 9 órától kezdődően visszaestek nullára – jelenti a Reuters.

  • Mobil áramközpontokat telepítenek az ukrán városokba és településekre, ahol a háború miatt megszűnt az áramszolgáltatás – számolt be október 19-én Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. 

    Az orosz hadsereg napok óta támadja az ország kritikus infrastruktúráját. A csapások miatt csaknem ezer város maradt áram nélkül, mások pedig vízellátási zavarral küzdenek – írta a Sky News.

  • Az ukrajnai hadszíntér nemrég kinevezett főparancsnoka, Szergej Szurovikin elismerte, hogy nehéz helyzetben vannak a herszoni orosz erők.

    Vlagyimir Szaldo, a herszoni terület kormányzója nemrég jelentette be, hogy ki kell üríteni a háború előtt több mint 250 ezer lakossal rendelkező várost. A BBC szerint Szergej Szurovikin az orosz állami televízióban adott interjút, és azt mondta: „nehéz helyzetben” vannak Dél-Ukrajnában, majd hozzátette: 

    Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a különleges katonai hadművelet által érintett területeken feszült a helyzet.

    A főparancsnok arról is beszélt, hogy az ukránok a HIMARS rakétavetőkkel állandóan lövik a város infrastruktúráját és lakóházait. Rajta kívül egy herszoni orosz politikus, Kirill Stremouszov is arra figyelmeztette a lakosokat, hogy mielőbb el kell hagyniuk a várost.

  • Október 19-én délután robbanásoktól volt hangos az ukrán főváros. Melinda Simmons, az Egyesült Királyság ukrajnai nagykövete szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy működnek a légvédelmi rakéták. 

    A diplomata jelenleg is egy kijevi óvóhelyen tartózkodik. 

    Itt mindenki elővette a laptopját vagy a telefonját, és folytatja a munkáját. Teljes a nyugalom

    – fogalmazott a Sky News szerint a nagykövet.

    Később a város polgármestere, Vitalij Klicsko elmondta: szerdán több orosz rakétát sikerült megsemmisíteni a város fölött.

  • Kijev nem közölte, miért mentették fel tisztségéből a diplomatát, és nem nevezte ki az utódját, de Moszkva sürgette Asztanát, hogy utasítsa ki Petro Vrublevszkijt, aki bocsánatot kért a megjegyzéseiért.

    Asztana közölte Kijevvel Vrublevszkij kijelentésének elfogadhatatlanságát, így megállapodás született a nagykövet visszahívásáról.

    Az orosz–kazah kapcsolatok az ukrajnai invázió óta feszültek, a közép-ázsiai ország igyekszik egyensúlyt teremteni a Nyugathoz és a szövetséges Moszkvához fűződő viszony között – írja a The Telegraph.

    Kaszim-Zsomart Tokajev kazah vezető nyilvánosan nem értett egyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Ukrajna lerohanásának ügyében. A szeptemberi orosz mozgósítás bejelentése után a Kazahsztánba menekülő több ezer orosz biztonságáról is gondoskodtak.

  • A herszoni civilek sorban állnak, hogy felszálljanak a Dnyeper folyón átkelő kompokra, miközben Oroszország megkezdte a megszállt déli város hatnapos evakuálását. Leszja Vaszilenko parlamenti képviselő közösségi oldalán közölte a hírt.

    Az Oroszország által ellenőrzött régió Kreml-barát tisztviselői közölték, hogy megkezdték a civilek elszállítását a városból, miközben az ukrán erők dél felé nyomulnak.

    „Herszonban megkezdődött a lakosok szervezett mozgatása a Dnyeper túloldalára” – közölték az oroszbarát tisztviselők Aljoszki városában a közösségi médiában, míg az orosz Rosszija 24 televízió képeket mutatott olyan emberekről, akik kompra várnak, hogy átkelhessenek a folyón – számolt be róla a The Telegraph.

  • Egy magas rangú ukrán tisztviselő azzal vádolta meg Oroszországot, hogy propagandashow-t szervezett Herszonban, miután az oroszok által beiktatott tisztviselők elkezdték terjeszteni a hírt, hogy meg kell védeniük a várost az ukrán katonákkal szemben – írja az Al Jazeera.

    Többen menekülésre biztatták az embereket, mondván, hogy a harcokkor már ne legyenek itt – állítják az ukrán tisztviselők. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hozzátette, hogy Oroszország a város ukrán ágyúzásáról szóló hamis hírlevelekkel próbálja elijeszteni a herszoni lakosokat. 

    Az oroszok az állítólagos ukrán bombázásról szóló álhírlevelekkel próbálják megijeszteni Herszon lakosságát, és még a kiürítésre is szerveznek egy propagandaműsort

    – írta Jermak Telegramon.

  • Silvio Berlusconi azzal dicsekedett, hogy nemrégiben újra kapcsolatba került Vlagyimir Putyinnal, miután az orosz elnök vodkát és egy kedves levelet küldött a volt olasz miniszterelnöknek születésnapja alkalmából. Berlusconi húsz üveg habzóborral és egy levéllel válaszolt, majd a héten az alsóházi képviselőházban tartott ülésen fedte fel a felelevenített barátság hírét a jobbközép Forza Italia képviselőinek.

    „Újra felvettem a kapcsolatot Putyin elnökkel” – idézte a LaPresse olasz hírügynökség a 86 éves férfi szavait.

    Küldött nekem húsz üveg vodkát és egy nagyon kedves levelet a születésnapomra. Én húsz üveg Lambruscóval és egy hasonlóan kedves levéllel válaszoltam

    – mondta Silvio Berlusconi az olasz címoldalak szerint, amiről az Independent is beszámolt.

  • A nyugati világ környezetvédői között megbújhat egy jelentős réteg, amelyik arra használja fel a „zöld álruhát”, hogy segítségével uszítson egy idegen hatalom kedvéért, a nyugati szélsőbalosoknak és progresszív környezetvédőknek ugyanis a hidegháborúig nyúl vissza a történetük. 

    Az olyan befolyásos szervezetek, mint a Sierra Club, az NRDC és a Greenpeace több tízmillió dollárt kapott egy bermudai fedőcégeken keresztül működő, Sea Change International nevű vállalattól, amely valószínűsíthetően kapcsolatban áll a Kremllel.

    Oroszország azonban más módon is szeretné befolyásolni a környezet védelméről szóló diskurzust, ezért különböző trollfarmokon keresztül Facebookon, Instagramon és Twitteren is uralja az erről szóló vitákat – írja a Neokohn.

    Ha támogatást szerez a progresszív klímapolitikának, gyengíti az amerikai olaj- és gázipari vállalatok versenyképességét Oroszországgal szemben. Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára már 2014-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz titkosszolgálatok felhasználhatják a környezetvédő szervezeteket.

    Találkoztam olyan szövetségesekkel, akik arról tudnak beszámolni, hogy Oroszország kifinomult információs és dezinformációs műveleteinek részeként aktívan együttműködött úgynevezett nem kormányzati szervezetekkel – a palagáz ellen küzdő környezetvédelmi szervezetekkel –, hogy fenntartsák Európa függőségét az importált orosz gáztól

    – mondta Rasmussen, nagy port kavarva megszólalásával. Ezt később egy Wikileaks által nyilvánosságra hozott dokumentum is megerősítette, amelyben Hillary Clinton egykori amerikai külügyminiszter és elnökjelölt zártkörű hallgatóság előtt előadott beszéde olvasható. 

    Még hamis környezetvédő csoportokkal is szembeszálltunk. Én nagy környezetvédő vagyok, de ezeket az oroszok finanszírozták

    – olvasható a dokumentumban. 

  • Hanna Maljar, Ukrajna védelmiminiszter-helyettese a Mi – Ukrajna médiaplatformnak adott interjúban kifejtette, hogy Oroszországnak még mindig van elegendő rakétakészlete, amellyel Ukrajnára lőhet, hiszen harminc éve készül erre – számolt be a Kárpáthír.

    Olyan szomorú dolgok történtek, hogy Ukrajnából sok rakéta a korábbi kormányok alatt átkerült Oroszországba, amelyekkel most bennünket lőnek. Ez nagyon komoly állambiztonsági kérdés

    – hangsúlyozta Maljar.

  • A The Guardian egyik munkatársa szerint az oroszok által beiktatott tisztviselők a megszállt dél-ukrajnai Mariupol városában eltávolítottak egy 1932–1933-as emlékművet, amely az éhínséget szimbolizálta.

    Az egyik tisztviselő szerint Ukrajna valójában nem szenvedett olyan sokat, mint Oroszország vagy Kazahsztán, egy másik pedig úgy nyilatkozott, hogy jobb a múlttal nem foglalkozni.

  • Iráni katonák állomásoznak az oroszok által megszállt Krím félszigeten, hogy itt kiképezzék és tanácsokkal lássák el az orosz haderőt azzal kapcsolatban, hogy hogyan használja az iráni gyártmányú drónokat – írja a CNN két amerikai hírszerző forrásra hivatkozva. 

    Az orosz hadsereg által múlt héten indított támadások leginkább a Krím félsziget felől érkeztek, amelyek súlyos károkat okoztak Ukrajna energetikai infrastruktúrájának. A dróneladásokból arra lehet következtetni, hogy Ukrajna és Teherán egyre közelebb kerül egymáshoz. 

    Arról nincsenek pontos információk, hogy hány katonáról van szó, illetve hogy meddig maradnak a Krímben, de az egyik forrás állítása szerint többtucatnyian vannak. 

  • Az Egyesült Államok nem fog „biankó csekket” adni Ukrajnának, ha a republikánusok a jövő hónapban átveszik az irányítást a képviselőházban – mondta a párt vezető politikusa.

    Kevin McCarthy arra utalt, hogy az amerikaiak azt szeretnék, ha a kongresszus a jövő hónapban esedékes félidős választások előtt az otthonukhoz közelebbi kérdésekre összpontosítana.

    „Szerintem recesszióban fogunk ülni, és nem fogunk üres csekket írni Ukrajnának. Kijev fontos, de ugyanakkor nem lehet az egyetlen megoldandó probléma” – mutatott rá McCarthy.

  • Az ukrán erők megpróbálták visszafoglalni az orosz hadsereg ellenőrzése alatt álló zaporizzsjai atomerőművet – írja az Al Jazeera. A próbálkozás több órán keresztül tartott, mielőtt feladták volna – jelentette a RIA Hírügynökség. 

    A küzdelem több órán keresztül tartott – idézi a RIA Vlagyimir Rogov orosz tisztviselőt, hozzátéve, hogy a támadást „sikeresen visszaverték”.

  • A Nexta hírügynökség közösségi oldalán látható egy videó, amelyen egy géppuskával felszerelt drónt röptetnek. A Twitteren közzétett felvételek mutatták, hogy ukrán önkéntesek géppisztolyt erősítettek egy drónra. A drónt az izraeli Smart Shooter fegyvergyártó fejlesztette ki év elején.

    A vállalat szerint a „rendkívül könnyű” rendszerére egy támadó- vagy mesterlövészpuskát lehet felszerelni, amelyet távolról is indíthatnak.

  • Október 8-án, 10 nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósításának köszönhetően behívtak egy csecsenföldi harci tapasztalattal rendelkező, nyugalmazott orosz ejtőernyőst, a férfi meghalt Herszonban – írja az orosz sajtó.

    Artyom Nyebajev képe megjelent az Ukrajnában meghalt orosz tisztek nevű Twitter-oldalon, amely a konfliktusban elesett orosz katonákról szóló médiajelentéseket gyűjti.

    Nyebajev 40 éves volt, és egy autószervizben dolgozott, mielőtt csatlakozott volna a Moszkva által különleges katonai hadműveletnek nevezett misszióhoz.

    A Twitter-bejegyzést a Sky News vette észre.