
További Külföld cikkek
-
Uniós jogot sérthet, ha arcfelismerőkkel azonosítják a Pride résztvevőit a szakértő képviselő szerint
- Lefejezett döglött hallal hadonászott egy szenátor az ausztrál parlamentben
- Tömeges dróntámadást indítottak az orosz erők, videón a pusztító csapás
- Több százan csatlakoztak a háború kezdete óta legnagyobb Hamász ellenes tüntetéshez
- Turistabusz zuhant a Pó folyóba Torinóban, meghalt a sofőr
A rendelkezés augusztus 1-jén nulla órakor lépett volna hatályba.
Súlyosbodik a helyzet a szerb–koszovói határon, már lőttek is
A NATO rendfenntartói készek beavatkozni.
Előző nap azonban a Koszovóban élő szerb nemzetiségűek elbarikádozták az utakat, és fegyverropogással tiltakoztak.
Az EU-val és az Egyesült Államokkal folytatott konzultációkat követően Pristina egy hónappal elodázta a szabályok bevezetését – jelentette a BBC.
Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét – csaknem egy évtizeddel azután, hogy egy véres háborút követően elszakadt Szerbiától, amelyet a NATO-bombázások késztettek jobb belátásra.
A koszovói szerb és a többségében albán lakosság közötti feszültségek nem csillapodtak.
A II. világháború után a szerbek Koszovó lakosságának csaknem egynegyedét alkották, arányuk ma az 1,8 millió lakosú országban becslések szerint alig másfél százalékra zsugorodott.
Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét az ENSZ-tagországok valamivel több mint fele – köztük Magyarország az elsők között, még 2008-ban – elismerte. Tavalyelőtt szeptemberben Izrael volt a 97. ország, amely elismerte a Vajdaság státuszához hasonló egykori szerb tartomány szuverenitását.
Románia – az erdélyi párhuzam miatt – nem tartja független köztársaságnak Koszovót.
Belgrád és szövetségese, Moszkva természetesen szintén nem hajlandó elismerni a függetlenséget, mint ahogy maguk a Koszovóban élő szerbek sem békéltek meg azzal, hogy fővárosukat immár Pristinának nevezik.
Az északi, többségben szerb területeken élő mintegy ötvenezer lakos mind a mai napig a szerb hatóságok által kiadott rendszámtáblákat használja, és nem hajlandó alárendelni magát a koszovói intézmények döntéseinek.
A magyar parancsokság alatt álló békefenntartók készek a beavatkozásra
A koszovói kormány új előírásai – beleértve a szerb rendszámtáblák koszovóiakra való cseréjét – vezetett az összecsapásokhoz.
A NATO feszültnek nevezte a helyzetet, mivel szerb nemzetiségűek százai teherautókat, tartálykocsikat és más járműveket parkoltak le a Szerbiával közös, két kulcsfontosságú határátkelőhely közelében, amelyeket emiatt le kellett zárni.
A védelmi szövetség által Koszovóban vezetett misszió, a KFOR – amelynek parancsnoka tavaly október óta Kajári Ferenc vezérőrnagy – bejelentette: kész beavatkozni, „ha a stabilitás veszélybe kerül”.
Megtesznek mindent, hogy „lehűtsék a kedélyeket, és az ott élők számára fenntartsák a békét és a biztonságot” – erősítette meg Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka.
A magyar kontingens jelenlegi létszáma meghaladja a 400 főt – válaszolta az Index kérdésére a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya. A magyar katonák „nem kerültek kirendelésre rendfenntartás céljából a kérdéses eseménnyel kapcsolatban”, és az incidens sem érintette őket.
A magyar zászlóalj a KFOR parancsnok harcászati tartalék erőinek része, ezért gyakorlatilag folyamatosan készenlétben áll „a biztonságos környezet és a szabad mozgás biztosítása érdekében” – írta a HM.
A lövöldözés egyébként szerb területen történt, a koszovói rendőrség szerint azonban nem érkezett jelentés sérültekről.
A pristinai amerikai nagykövet, Jeffrey Hovenier Brüsszellel egyetértésben arra kérte a koszovói kormányt, hogy harminc nappal halassza el a rendszámtáblákról szóló határozat alkalmazását, amit Koszovó elfogadott.
A haladék után a feszültség enyhülésére számít Aleksandar Vučić szerb elnök is.
A Koszovó és Szerbia közötti torzsalkodás ellenére a két fél elkötelezte magát az EU által támogatott párbeszédre és a régi problémák tisztázására.
Slobodan Milošević időszakában durvult el a háború
Az ezredforduló előtt, 1998-ban és 1999-ben csúcsosodó koszovói konfliktusban a helyi albánok a Szerbiára és Montenegróra zsugorodó kis-Jugoszláviával álltak szemben. Összecsapásuk széles körű nemzetközi figyelmet kapott, és csak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a NATO-nak a beavatkozása zárta le.
Az akkor még Szerbiához tartozó tartományban Ibrahim Rugova, az albánok vezetője 1989-ben erőszakmentes tiltakozási politikát indított az autonómia megszüntetése ellen, amellyel kihirdethették volna saját függetlenségüket.
A később háborús bűnösnek nyilvánított Slobodan Milošević akkori szerb államfő és a koszovói szerb kisebbség tagjai ugyanakkor már régóta tiltakoztak az ellen, hogy a muszlim albánok demográfiai ellenőrzésük alá vontak egy olyan területet, amelyet a szerbek szentnek tartottak.
Koszovó tudniillik a szerb ortodox egyház székhelye, valamint a szerbek 1389-es rigómezei vereségének és a törökök feletti, 1912-es szerb győzelemnek a helyszíne.
A két etnikum között fokozódott a feszültség. A nemzetközi közösség ódzkodott a kérdéssel foglalkozni, ami Rugova radikális albán vetélytársainak a malmára hajtotta a vizet.
Azzal érveltek, hogy követeléseiket nem lehet békés eszközökkel teljesíteni. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UÇK (Ushtria Çlirimtare e Kosovës) 1996-ban alakult meg. Az elkövetkező két évben megsokasodtak a szerb rendőrök és politikusok elleni támadások.
Az UÇK akciói 1998-ban gyakorlatilag fegyveres felkelésnek minősültek. A szerb különleges rendőrség, végül a jugoszláv fegyveres erők megpróbálták visszaállítani az ellenőrzést a térség felett. A rendőrség, a félkatonai csoportok és a hadsereg által elkövetett atrocitások miatt albán menekülthullámok indultak el, így a helyzet a nemzetközi médiában is nagy nyilvánosságot kapott.
Az úgynevezett kontaktcsoport – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Oroszország informális koalíciója – tűzszünetet, a jugoszláv és szerb erők koszovói kivonását, a menekültek visszatérését és a nemzetközi megfigyelők korlátlan belépését követelte.
Milošević, aki 1997-ben lett Jugoszlávia elnöke, beleegyezett a követelések többségének teljesítésébe, de nem hajtotta végre őket.
Az UÇK a tűzszünet alatt újra felfegyverezte magát, és támadásba lendült. A jugoszláv és szerb erők kíméletlen ellentámadással válaszoltak, amely etnikai tisztogatásba torkollott. A Biztonsági Tanács elítélte a túlzott erőszakot, fegyverembargót rendelt el, de az erőszak folytatódott.
A diplomáciai tárgyalások 1999 februárjában kezdődtek a franciaországi Rambouillet-ben, de nem sokkal később megszakadtak. Ezt követően, március 24-én a NATO légicsapásokat indított szerb katonai célpontok ellen. Megtorlásul a jugoszláv és szerb erők elűzték a koszovói albánok zömét. Több százezer ember települt át Albániába, Macedóniába és Montenegróba. A NATO hadjárata tizenegy hétig tartott, és végül Belgrádra is kiterjedt, ahol jelentős károk keletkeztek a szerb infrastruktúrában.
Júniusban a NATO és kis-Jugoszlávia békemegállapodást írt alá, amely körvonalazta a csapatkivonást és a közel egymillió albán nemzetiségű, valamint a tartományon belül további félmillió kitelepített hazatérését.
A szerbek többsége elhagyta Koszovót, az ott maradt szórvány ellen időnként támadást intéznek.
Az ENSZ békefenntartó erőket telepített Koszovóba, amely szintén az ENSZ igazgatása alá került.
(Borítókép: Erkin Keci / Anadolu Agency / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Kezdődik Orbán Viktor meccse Brüsszelben: fegyverkezést és 2030-as ukrán EU-tagságot várnak az uniós vezetők
Tanácskoznak az európai vezetők a kontinens védelméről, Ukrajnáról és a versenyképességről.
március 20., 13:42
- Külföld
Donald Trump hamarosan beverheti az első szöget az oktatási minisztérium koporsójába
Újabb kampányígéretet igyekszik beváltani az elnök.
március 20., 12:41
- Külföld
Akarata ellenére mentheti meg a liberálisokat Donald Trump
Trump kereskedelmi háborúja Kanadában is újraosztotta a politikai kártyalapokat.
március 20., 17:11
- Mindeközben
Nádai Anikó az anyaságról: Ember legyen a talpán, aki ezt mindig türelmesen bírja
tegnap, 21:50
- Mindeközben
Jason Isaacs már megint a Harry Potter sorozattal trollkodott, elárulta, kinek adná át Lucius Malfoy szerepét
tegnap, 20:50
- Külföld
Lefejezett döglött hallal hadonászott egy szenátor az ausztrál parlamentben
Egy törvénytervezet borzolta fel a kedélyeket.
50 perce
- Külföld
Béke még nincs, Putyin nem siet, a következő lépés mindent megváltoztathat
Orosz célok a háború után: mit akar Moszkva az EU-val és a balti államokkal?
március 20., 13:36
- Külföld
Elon Musk kormányhatékonysági embere veszi át a vezetést a megcsonkított USAID-nél
Egy DOGE-tisztviselő került vezető pozícióba.
március 20., 13:34
- Külföld
Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot
A tagállamok ezért külön dokumentumot adtak ki.
március 20., 15:17
- Külföld
Ezrek vonultak utcára Törökországban, miután Erdogan elnök legerősebb kihívóját letartóztatták
Az isztambuli polgármester szabadon bocsátásáért tüntető törökök összecsaptak a rendőrökkel is.
március 20., 12:00
- Külföld
A Hamász rakétákat lőtt Tel-Avivra, Izrael kiterjeszti a szárazföldi hadműveleteit
A harcok ismét teljes körű háborúvá fokozódnak.
március 20., 17:55
- Külföld
Robotzsaru után robotápoló: humanoid robotok az idősgondozásban Ázsiában
Az elöregedő társadalmak problémái sehol sem olyan drámaiak, mint a kelet-ázsiai országokban.
március 20., 17:42
- Külföld
Vlagyimir Putyin egy tollvonással elintézte az elfoglalt ukrán területeken élők sorsát
március 20., 05:52
- Címlapon
Az adóhatóság nem kegyelmez azoknak, akik ezeket csinálják
A bírság ugyanakkor elkerülhető, van rá mód.
54 perce
- Címlapon
Az Európai Bizottság azt kéri az uniós polgároktól, hogy állítsanak össze egy 72 órára elegendő túlélőcsomagot
A tagállamok felé is kéréseket fogalmaztak meg.
tegnap, 19:45
- Külföld
A Szabad Európa pert indított a Trump-adminisztrációval szemben, törvénytelen lehet a finanszírozásuk leállítása
A médiacsoport bíróságon szerezné vissza a kongresszus által nekik szánt pénzeket.
március 20., 10:13
- Külföld
Megvan az időpont, kiderült, mikor ül újra tárgyalóasztalhoz Oroszország és az Egyesült Államok
A hadifogolycsere és a részleges tűzszünet után folytatódhatnak a béketárgyalások.
március 20., 17:20
- Külföld
Választási korrupcióval gyanúsított influenszereknél tartottak házkutatást Romániában
Volt köztük olyan kriptovaluta-kereskedő, aki 380 ezer euróval támogatta a kampányt.
március 20., 11:37
- Külföld
Donald Trump a faji megkülönböztetést engedélyező rendeletet hozott
Az amerikai elnök megszüntetett egy 1965-ből származó szabályt.
március 20., 08:30
- Külföld
A temetetlen gyermekek – New York Pride, 1997
A Pride ma már nem egy kellemes hétvége, hanem egy egy hónapos indoktrináció minimum.
március 20., 08:54
- Mindeközben
Rákóczi Ferenc lánya külföldre költözött: „Tízéves korában mondta, hogy ő nem akar itt élni”
tegnap, 16:55
- Külföld
Az Audi 7500 munkahelyet szüntet meg
Az Audi győri dolgozóit nem érinti a leépítés.
március 20., 08:25
- Külföld
Kábítószer-kereskedelem miatt Pekingben kivégeztek négy kanadai–kínai kettős állampolgárt
Kanada magyarázatot követelt a történtek miatt.
március 20., 10:01
- Mindeközben
Fekete Pákó elszégyellte magát a Farm VIP-ban történtek miatt, térden állva könyörgött Bálint Antónia bocsánatáért
tegnap, 15:50
- Külföld
Egy ENSZ-alkalmazott is meghalt, miután támadás érte a szervezet egyik gázai létesítményét
A szervezet Projekttámogatási Hivatalának vezetője szerint nem baleset történt.
március 20., 06:52
- Külföld
Kiderült, melyik a világ legboldogabb országa
Meglepő helyen végzett Izrael.
március 20., 09:05
- Külföld
Bevallotta a szerb belügyminiszter, mégis vannak hangágyúik
Korábban tagadta, hogy Szerbiának lennének ilyen eszközei.
március 20., 08:06
- Mindeközben
Udvaros Dorottya: Egy féltékeny szeretőm volt, és abban a pillanatban, hogy nem adtam oda neki mindenemet, bosszút állt
tegnap, 13:44
- Címlapon
A legsötétebb múlt veszélyeire figyelmeztet a szakmai társaság
Az mondják, „vannak értékek, amelyekre nem lehet árcédulát rakni.”
tegnap, 20:35
- Címlapon
Uniós törvényt sérthet, ha Magyarországon arcfelismerő rendszerekkel figyelik meg, kik vesznek részt a Pride-on
Az ilyen tevékenység a GDPR szerint is aggályos lehet.
50 perce
- Külföld
Fegyveres csoport támadta meg és rabolta el egy busz utasait Etiópiában
Egyes jelentések szerint az áldozatok száma elérheti az 50 főt.
március 20., 13:20
- Külföld
Újabb négy vádlottat ítéltek el a novemberi antiszemita támadások miatt Hollandiában
Az ügynek 122 gyanúsítottja van.
március 20., 06:40
- Címlapon
Egy meggondolatlan koppintás és lenullázhatják bankszámláját
Legitim szolgáltatásoknak álcázva csalnak ki banki és személyes adatokat hackerek. Mutatjuk, mire figyeljen.
52 perce
- Külföld
Fasiszta mozgalmak online népszerűsítéséért állított bíróság elé öt vádlottat a román legfőbb ügyészség
Egy meg nem nevezett elnökjelölt iránti hűségüket is kinyilvánították.
március 20., 08:42