Így cselezhetik ki Orbán Viktort az unióban

A lehetséges magyar vétó az egyik legérzékenyebb téma a csúcson. Nem véletlenül mondta tegnap még a hivatalos kezdés előtt, az Európai Parlament plenáris ülésén Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja, hogy 

arra bátorítjuk Magyarországot, hogy gondolja újra álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban.

Hozzátette, az Európai Bizottság olyan irányelvjavaslatot próbált kidolgozni, amely minden tagország számára megfelelő, ugyanakkor egyetlen tagállam, Magyarország az utolsó percben nem volt hajlandó támogatni. Hozzátette, hogy a magyar kormány az ukrajnai háború gazdasági hatásaira hivatkozott, amikor úgy döntött, hogy nem fogadja el a javaslatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet minden tagállamra hatással van. 

Korábban az is elhangzott, hogy a tagállamoknak egyáltalán nem tetszik a magyar különutas, vétóval zsarolós politika. Éppen ezért indított petíciót a magyar vétópolitika ellen több európai parlamenti képviselő. Azt mondják: azzal, hogy Orbán Viktor folyamatosan megakadályozza a közös európai fellépést, hátráltatja az unió előrehaladását. Szerintük ezt azért teszi, hogy kiváltságokat és pénzt zsaroljon ki az uniótól. 

A vétó nem demokratikus. Ez megakadályozza Európa egységes fellépését. Ennek nagyon konkrét negatív hatásai vannak mindannyiunk számára. Ezt meg kell szüntetni!

– ez áll abban a felhívásban, amelyben európai parlamenti képviselők buzdítanak a petíció aláírására az uniós vétó lehetősége ellen.

Ettől függetlenül az unión belül már keresik a legális megoldásokat arra, hogy egy ország ne akadályozhassa meg a többség által támogatott döntés elfogadását vagy az intézkedés életbe lépését. 2015-ig Magyarország nem vétózott, azóta azonban folyamatosan, tavaly 11 alkalommal, idén pedig már három esetben vétózott vagy fenyegetett vétóval. Nem véletlen, hogy szerdán Olaf Scholz német kancellár a Bundestagban mondott beszédében már felvetette egy létező „puha jogi eszköz” bevetését Orbán vétói ellen. Nézzük az első megoldást:

A passerelle-klauzula a Lisszaboni Szerződésből

Szentiványi István külpolitikai szakértő az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt erről részletesen. A 2007-ben elfogadott Lisszaboni Szerződésben jelenik meg a passerelle-klauzula, amely tulajdonképpen egy áthidaló záradék. Szentiványi szerint ennek alkalmazásával

szerződésmódosítás nélkül át lehet térni, például a külügyek terén, a minősített többségű döntéshozatalra. Ebben az esetben a kérdésben nem kell egyhangú döntést hozni.

Vagyis rajtunk kívül a többi 26 tagállam simán tud érdemi döntést hozni. Ha ezt a megoldást választják a tagállamok, az jóval működőképesebbé tenné az Európai Uniót. A passerelle-klauzula nem alkalmazható katonai, vagy védelmi kérdések esetén. 

A Lisszaboni Szerződés az egyszerűsített szerződésmódosítás feltételei között írja le a passerelle-kauzula, vagyis az áthidaló záradék alkalmazását.

Az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése két általános áthidaló záradékkal további típusát teremti meg az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásnak. Ezek értelmében amennyiben a szerződések valamely jogi aktus esetében a tanács számára egyhangú határozathozatalt írnak elő, 

Ez a lehetőség nem alkalmazható katonai vagy védelmi vonatkozású határozatokra.

Megerősített együttműködés alkalmazásával is kicselezhetik a magyar vétót

Ennek lényegét az EUR-Lex foglalta össze. E szerint ha valamilyen kérdésben legalább 9 tagállam egyetért, akkor ők úgy is határozhatnak, hogy egységesen döntenek egy adott területről, kérdésről, anélkül, hogy végig kellene várniuk, amíg a többiek is hosszas huzavona után döntenek, vagyis így nincs egyhangúsági kényszer. 

Így jött létre egyébként az Európai Ügyészség is 20 tagállammal. Magyarország elutasította azt is, mégis felállították az Európai Ügyészséget. 2013 februárja óta a Megerősített együttműködést a házasság felbontására alkalmazandó jog, szabadalmak és pénzügyi tranzakciós adó területén alkalmazzák elsősorban.

Azt a hvg.hu vette észre, hogy az Európai Parlament csütörtöki vitájában a francia kormány Európa-ügyi államtitkára egyértelműen a megerősített együttműködés bevetését szorgalmazza a globális minimumadó elfogadására, amelyet a világ mintegy 140 országa támogat, Magyarország ellenez. Clément Beaune szerint ebben az esetben a tagállamok egy köre úgynevezett megerősített együttműködés keretében kötelezettséget vállal magára. Jelen esetben a globális minimumadó bevezetését határozhatja el 26 tagállam – kihagyva ebből Magyarországot.

Ha viszont túl sokszor fordulnak ehhez az eszközhöz, akkor azzal sérülékennyé tehetik az Európai Uniót, mert az derül ki, hogy túl gyakran kell megkerülnie saját szabályait, és trükközve kell döntéseket hoznia.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [j] és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án.  Fotó:  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)