Ez a poszt a következő Percről percre része:

Moldovát is elérték az orosz bombázások

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Kedden több lengyel lap és portál is megírta, hogy leállt a gázszállítás, és ugyanerről írt az Interfax hírügynökség is. Az utóbbi beszámoló szerint

    KEDD REGGEL ÓTA LENGYELORSZÁG MÁR NEM KAP GÁZT A JAMAL-EURÓPA VEZETÉKEN.

    Mindeközben a lengyel gázimportot lebonyolító vállalat, a Gaz-System közölte, hogy a szerdai előrejelzések is azt mutatják: szinte semennyi gáz nem fog érkezni a Jamal-vezetéken. 

    Az első sajtóhírek után aztán nem sokkal az orosz gázszállításokért felelős Gazprom közölte:

    A LENGYELEKNEK KEDDIG VAN IDEJÜK ARRA, HOGY RUBELBEN FIZESSENEK A GÁZÉRT. 

    Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

  • Ukrán tisztségviselők ma találkoztak Nicola Ciuca román miniszterelnökkel és Marcel Ciolacu házelnökkel, hogy megbeszéljék, mire van éppen szüksége Ukrajnának a gyors felépüléshez és az orosz invázió visszaveréséhez – írja a Guardian.

  • Az Oroszországgal vívott háborúban az ukrán hadsereg átáll a NATO-fegyverekre – jelentette be Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

    Egy teljesen új szakaszba léptünk, amire két hónapja még senki sem gondolt. Megtörténik a NATO-fegyverek átadása az ukrán fegyveres erőknek

    – mondta a külügyminiszter. Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek sikerült meggyőznie Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét arról, hogy eljött az ideje a fegyverek átadásának – számolt be az UNIAN.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök „elvben” beleegyezett abba, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága részt vegyen a mariupoli Azovstal üzemben tartózkodó állampolgárok evakuálásában – derül ki az ENSZ főtitkárának Putyinnal folytatott keddi moszkvai találkozójáról.

    António Guterres ENSZ-főtitkár megismételte az ENSZ Ukrajnával kapcsolatos álláspontját is. Guterres és Putyin megvitatta a humanitárius segítségnyújtásra és a civilek konfliktusövezetekből való evakuálására vonatkozó javaslatokat.

    Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala és az orosz védelmi minisztérium között további megbeszélések lesznek – írja a CNN.

  • Határozatot fogadott el konszenzussal az ENSZ Közgyűlése, amelynek értelmében az ENSZ Közgyűlése a jövőben indoklást vár a szervezet Biztonsági Tanácsának azon tagjaitól, amelyek vétót emelnek valamelyik határozati javaslat ellen.

    Az Ukrajna elleni indított orosz támadás miatt kezdeményezett reformot a közgyűlésben tapssal fogadták.

    A közvetlenül az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát érintő intézkedést Liechtenstein kezdeményezte azzal a céllal, hogy „nagyobb politikai árat fizessenek”, ha a vétójogukkal élnek.

    A 15 tagú ENSZ BT mind az öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság is vétójoggal rendelkezik. A közgyűlés által elfogadott határozat értelmében az ENSZ-közgyűlést 10 napon belül össze kell hívni, ha valamelyik nagyhatalom vétót emel, és a kérdésben vitát kell tartani, amelyen a vétózó tagállam kifejtheti álláspontját.

    Megközelítőleg száz ország támogatta Liechtensteint a szöveg benyújtásában, közöttük volt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és az Európai Unió összes tagállama.

    Oroszország és Kína nem támogatta a határozati javaslat benyújtását.

    Liechtenstein ENSZ-nagykövete, Christian Wenaweser szerint a határozat senki ellen nem irányul.

    Nem irányul Oroszország ellen.

    Pedig két és fél év után akkor sikerült szavazásra bocsátani a tervezetet, amikor Moszkva vétója miatt a Biztonsági Tanács nem tud lépni az orosz offenzíva leállítása érdekében. Az Egyesült Államok szerint Oroszország két évtizede visszaél vétójogával, és ezen hivatott segíteni az új határozat – írja az MTI.

  • Még mindig orosz fogságban van 169 ukrán nemzeti gárdista, akik a csernobili atomerőművet őrizték – közölte Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter a kedden Csernobilban tartott sajtótájékoztatóján.

    A miniszter azt mondta, jelenleg is folynak a tárgyalások az orosz féllel a fogságba ejtett gárdisták kicseréléséről orosz katonák átadásáért cserébe. Szerinte egy részüket Oroszországba, másik részüket pedig Beloruszba hurcolták el. Hozzátette: Kijev tudomása szerint sérült nincs közöttük – számolt be az MTI.

    Az Index korábban arról írt: a háború miatt abnormális mértékű a sugárzás Csernobilban és a környékén.

  • Megváltoztatta a 75. cannes-i fesztivál nyitófilmjének címét az ukrajnai háború miatt a francia alkotás rendezője, Michel Hazanavicius: az eddig Z, mint Z címet viselő zombikomédiát Coupez! (Ennyi!) címmel fogják bemutatni.

    Tekintettel az (orosz tankokon látható) Z betű szimbolikájára az ukrajnai háború kezdete óta, valamint az ukrán filmesek kérésére, úgy döntöttem, hogy megváltoztatom a filmem címét

    – idézte a közlemény a 2012-ben négy, köztük a legjobb rendezésért és a legjobb filmért Oscar-díjat nyert A némafilmes című film rendezőjét.

    Ez a cím talán viccesnek hatott, amikor néhány hónappal ezelőtt befejeztük a forgatást, de ma már egyáltalán nem az, és nem is tudom vállalni. A film azért készült, hogy örömet szerezzen, és semmi esetre sem szeretném, ha bárki is a háborúval hozná összefüggésbe

    – hangsúlyozta Michel Hazanavicius.

    Ezért szívesen változtatom meg a címét, és ezzel is kifejezem teljes szolidaritásomat az ukrán néppel

    – tette hozzá a rendező.

    A Coupez! (Ennyi!) című francia zombikomédia egy kis költségvetésű horrorfilm forgatásának története, amelyet valódi zombik érkezése zavar meg. A főszerepeket Bérénice Béjo és Romain Duris alakítják. A filmet a fesztivál nyitórendezvénye után május 17-én, versenyen kívül mutatják be Cannes-ban, és ugyanaznap kezdik vetíteni a francia mozikban is – írja az MTI.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar komolyan tárgyalni Ukrajnával a konfliktus befejezéséről – mondta kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter az MTI szerint.

    A Financial Times két nappal ezelőtt már úgy értesült, hogy az orosz elnök most már nem akar békét kötni (márciusban azonban még komolyan gondolta ezt). Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban most azt mondta a szenátus külügy bizottsága előtt:

    Eddig nem láttuk jelét annak, hogy Putyin elnök komolyan lényegi tárgyalásokat akarna.

    Hozzátette: az Egyesült Államok támogatja az ukrajnai vezetést a békeszerződésre irányuló diplomáciai erőfeszítéseiben. 

    Blinken a meghallgatáson válaszolt Rand Paul republikánus szenátor kérdésére is, aki azzal vádolta meg Joe Biden amerikai elnököt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása mellett kardoskodva hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok lerohanták Ukrajnát. A külügyminiszter azt mondta: már a háború kezdete előtt is többször tárgyaltak az oroszokkal, és akkor kiderült, hogy ez számukra csak egy ürügy.

    Nagyon világos volt Putyin elnök saját szavai alapján, hogy ez nem Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólt, hanem ő mindig abban a hitben volt, hogy Ukrajna nem érdemli meg, hogy szuverén és független állam legyen

    – fejtette ki a miniszter, aki vasárnap Kijevben járt, és találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel.

  • Vlagyimir Putyin arról biztosította Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy az azovi-tengeri kikötővárosban már nincsenek harcok – írja az MTI.

    A két vezető kedden beszélt egymással telefonon. A Kreml sajtószolgálata által kiadott tájékoztatás szerint Putyin a török vezetőnek a mariupoli helyzetre vonatkozó kérdéseire azt felelte:

    a várost felszabadították, ott nem folynak harci cselekmények.

    Ehhez képest még kedden is jelentések érkeztek arról, hogy az oroszok továbbra is ágyúkkal lövik, repülőkről bombázzák az Azovsztal acélművet, ahová az ukrán védők bevették magukat. Ezzel kapcsolatban az orosz elnök azt mondta: Kijevnek vállalnia kell a politikai felelősséget, és humánus megfontolásból parancsot kell adnia az ukrán katonáknak és nacionalista harcosoknak a fegyverletételre.

    Az orosz elnök ezenkívül kijelentette:

    a hadifoglyoknak garantált az életben maradás, az orvosi ellátás és a nemzetközi normáknak megfelelő bánásmód.

    Recep Tayyip Erdogan mindeközben ismét javaslatot tett Putyinnak arra, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Isztambulban.

  • A német gazdasági miniszter szerint csak napok kérdése, hogy alternatívát találjon, és teljesen függetlenedjen Németország az orosz olajtól.

    Ma már azt mondhatom, hogy az embargó elfogadhatóvá vált Németország számára

    – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter.

    Az orosz olaj mindössze 12 százalékát adja a német készletnek. Ez kizárólag a Schwedt an der oderi PCK finomító ellátására elegendő. A kormány most erre keres alternatív forrást – írja az UNIAN.

  • Oroszország és Belarusz az ukrajnai háború miatt nem rendezhet műkorcsolya- és jégtáncversenyeket – jelentette be a nemzetközi szövetség (ISU) kedden.

    A szankció jelen állás szerint érinti a rangos Rosztelekom Kupát, a Grand Prix-sorozat novemberi állomását, amelyet 1996 óta minden évben megrendeztek Moszkvában vagy Szentpéterváron, illetve legutóbb Szocsiban. A nemzetközi viadal – amelyen rendre elindulnak a világ legjobbjai – a tervek szerint nem marad el, új helyszínt keresnek neki – írja az MTI.

  • A heves harcok miatt kedden nem tudott humanitárius folyosókat nyitni Ukrajna – jelentette be Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese.

    A miniszterelnök-helyettes továbbá megkérte António Guterrest, az ENSZ főtitkárát, hogy legyen kezdeményezője és garanciája az Azovstal acélműből kivezető humanitárius útnak, és felszólította az ENSZ-t és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy segítsenek a kimenekítésben – írja a Sky News.

  • „Szlovákia kormánya minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb függetlenné váljon az Oroszországból érkező földgáz- és kőolajimporttól” – mondta Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter.

    Ezt azonban egyszerűen lehetetlen végrehajtani egyik napról a másikra. Röviden: nem lehet felgyorsítani bizonyos folyamatokat. De nagyon keményen dolgozunk rajta, és igyekszünk felgyorsítani mindent, amit csak tudunk

    Richard Sulík megerősítette, hogy a szlovák állami földgázipari vállalat (SPP) euróban fog fizetni a földgázért az orosz nemzeti banknak, amely az összeget átváltja rubelre, és ezt a már rubelben számított vételárat utalják át az orosz Gazpromnak.

    Számomra az a fontos, hogy jöjjön a földgáz

    – tette hozzá a szlovák gazdasági miniszter az MTI szerint.

  • Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította a moszkvai svéd nagykövetség három diplomatáját – közölte kedden az orosz külügyminisztérium.

    A tárca kedden kérette be Svédország oroszországi nagykövetét, akinek határozott tiltakozását fejezte ki a svéd hatóságok „barátságtalan” lépései miatt. Moszkva ellenlépésnek minősítette a svéd diplomáciai munkatársak nemkívánatos személynek nyilvánítását – számolt be az MTI.

  • A Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) az ukrajnai háború miatt elvette a jövő évi világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól.

    A világ legjobb 16 csapatát felvonultató tornának Szentpétervár adott volna otthont. Az IIHF korábban már kizárta az orosz és a belorusz válogatottat a május 13–29. közötti idei finnországi vb-ről.

    Az IIHF honlapján kedden azt is közölte, hogy a vb utolsó hetében esedékes tamperei kongresszuson döntenek arról, hol rendezzék a jövő évi elit vb-t – számolt be az MTI.

  • Finnország és Svédország egyszerre jelenti be májusban NATO-csatlakozási kérelmét – írja helyi sajtóértesülésekre hivatkozva a BBC.

    A két ország vezetői várhatóan május 16-án találkoznak, hogy egyszerre jelentsék be: felvételüket kérik a nyugati katonai szövetségbe.

    Az egyik svéd lap helyi kormányzati forrásokból úgy tudja, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyetért abban, hogy már a NATO-hoz való csatlakozási folyamat alatt nyújtsanak katonai védelmet Svédországnak és Finnországnak. Például a katonák létszámának növelésével az északi országokban, a titkosszolgálati jelenlét fokozásával, illetve több NATO-hadihajóval a Balti-tengeren.

  • Az orosz megszállók a korábban háromszor is megválasztott Volodimir Saldót nevezték ki Herszon új polgármesterének  – jelentette be Hennagyij Laguta, a város katonai igazgatóságának vezetője. 

    Tegnap a megszállók elfoglalták a város polgármesteri hivatalát, és eltávolították az összes ukrán jelképet, valamint őrséget helyeztek az épületbe. A városunk vezetése emiatt kénytelen volt elhagyni a helyszínt, és máshol folytatni a munkát. Ezt követően az orosz csapatok megbeszélést tartottak, ahol Herszon korábbi polgármesterét, Volodimir Saldót nevezték ki a város élére

    – írta Telegram-csatornáján a katonai igazgatóság vezetője.

  • Natalia Romanicsenko ukrán színésznő videóüzenetben jelentette ki, hogy ő az orosz katonák által megszállt Vaszilivka település új polgármestere.

    Vaszilivka jelenleg hivatalban lévő polgármestere, Szerhij Kaliman Zaporizzsjában tartózkodik, Romanicsenko pedig együttműködik az orosz hadsereggel, és arra kéri a helyieket, hogy ne álljanak ellen a „testvéri orosz népnek”.

    A nő azt állítja: a községet az ukrán csapatok ágyúzzák, annak érdekében, hogy megzavarják a békés lakosságot – írja az UNIAN.

  • Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta ma reggeli adatok alapján eddig 18 ezer 322 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált, ebből 9687 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége család – édesanyák és gyermekeik.

    Menedékes elismerés iránti kérelmet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben be lehet nyújtani.

    Az adatok előzetes feltöltésére az OIF honlapjáról elérhető „Menedekes” elnevezésű mobilapplikáción vagy az Enter Hungary felületen keresztül van lehetőség. Az adatok elektronikus rögzítését követően továbbra is szükséges személyesen megjelenni fénykép és ujjnyomat rögzítése céljából – írja az MTI.

  • Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden azt ígérte, hogy az Egyesült Államok továbbra is eget-földet megmozgat majd Ukrajna biztonsága érdekében.

    Ezt a németországi Ramsteinben található légi bázison mondta, ahol negyven másik ország védelmi minisztereivel, katonai vezetőivel egyeztetett az ukrajnai háborúról. 

    Lloyd Austin vasárnap Antony Blinken külügyminiszterrel együtt Kijevben is járt, ahol az ukrán elnökkel találkozott. Ezután hétfőn, már Lengyelországba visszatérve azt mondta:

    Hiszünk benne, hogy Ukrajna győzni tud a megfelelő eszközökkel és a megfelelő támogatással.

  • Az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak cáfolja Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentését, miszerint az orosz haderő elfoglalta Mariupolt. 

    Két hónap háború után azt mondják, bevették Mariupolt. Egy kis módosítással: Mariupolt, kivéve az Azovstalt. Csak az a helyzet, srácok, hogy Mariupol egyötöde az Azovstal. Hamis ország hamis győzelme. Az ukrán védők pedig acélból készültek

    – írta posztjában Podoljak.

  • Az orosz biztonsági tanács titkára azt állítja, hogy a nyugati és az ukrán kormány politikája Ukrajna felbomlásához vezet. Nyikolaj Patrusev megjegyzései figyelmeztető jellegűek, hogy Moszkva az ellenfeleire próbálja majd hárítani a felelősséget.

    Patrusev – Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfontosabb szövetségese – azt mondta, hogy az Egyesült Államok évek óta igyekszik gyűlöletet kelteni az ukránokban az oroszok iránt.

    A történelem azonban arra tanít, hogy a gyűlölet soha nem válhat a nemzeti egység tényezőjévé. Ha ma valami egyesíti az ukrajnai népeket, az csakis a nacionalista zászlóaljak atrocitásaitól való félelem

    – mondta Patrusev, utalva ezzel az ukrán fegyveres erők azon egységeire, amelyeket Moszkva nácinak bélyegzett. Ezért szerinte a nyugati és kijevi politika eredménye csak Ukrajna több államra való felbomlása lehet – írja az Independent.

  • Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően „Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát” – írta Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

    Az uniós külpolitikusa Kadri Simson energiaügyi biztossal közösen adott ki nyilatkozatot a csernobili katasztrófa évfordulóján. Ebben hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háborúban Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket.

    Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát – húzták alá, majd felszólították az oroszok arra, hogy adják vissza a még mindig általuk irányított zaporizzsjai atomerőművet az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjanak a nukleáris létesítmények elleni további hadműveletektől. 

  • Az ukrán hadsereg közölte, hogy a Herszoni területen lévő Velika Olekszandrivka település közelében az ukrán katonák megsemmisítettek egy lőszerraktárat, és ezzel az akcióval megöltek legalább hetven orosz katonát is. 

    A tájékoztatás szerint a település környékén jelenleg is zajlanak a harcok. Hozzátették, hogy a csapásban meghalt katonák száma hetvennél is több lehet, jelenleg is zajlik az adatok pontosítása. 

  • Gyenisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője bejelentette, hogy kitüntetésben részesítik azokat a katonákat, akik részt vettek Mariupol elfoglalásában.

    Az oroszok április 21-én jelentették be a város elfoglalását, de az Azovstal nevű acélgyárban még kitartanak az utolsó ukrán védők. A létesítményt még mindig lövik az oroszok.

  • A hosszabb ideig külföldön maradó, Ukrajnából menekülők pozitívan hathatnak a munkaerőhiánnyal küzdő Európára – mondta Alfred Kammer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai osztályának igazgatója.

    Az Ukrajnában zajló háború nagy hatással van a kelet-európai országok gazdaságára, mivel rengeteg menekültet fogadnak be. Így ezek az országok ( kivéve Ukrajnát, Oroszországot, Belaruszt és Törökországot) felülmúlták a gazdasági előrejelzéseiket – idézi Kammert az UNIAN.

    Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta április 19-ig több mint ötmillió ember hagyta el Ukrajnát, további 7,1 millióan pedig belső menekültté váltak.

  • Megkapta az Oroszország hőse kitüntetést (ez a legmagasabb rangú polgári elismerés az országban) Adam Delimkanov orosz parlamenti képviselő, aki Ramzan Kadirov csecsen elnök egyik bizalmasa.

    Delimkanov felelős lehet újságírók, orosz ellenzéki aktivisták, valamint ukrajnai civilek haláláért is, mivel (Kadirov szerint) Mariupol ostromában is részt vett a csecsen erők parancsnokaként. Beszédes, hogy egy korábbi videójában azzal fenyegetőzött: mindenkinek levágják a fejét, aki Vlagyimir Putyin rezsimje ellen küzd.

  • Szerhij Hajdaj, a szintén Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója keddi online sajtótájékoztatóján azt mondta: Rubizsne település környékén az oroszok arra kényszerítik a nőket, hogy derítsék fel az ukrán katonák állásait. 

    Az oroszok gyermekeket rabolnak el, majd az anyjukat arra kényszerítik, hogy menjenek az ukrán katonaság állásaira humanitárius adományért, visszaérve pedig számoljanak be az ukrán erők pozícióinak helyzetéről. Ha nem teszik meg, a gyerekük lelövésével fenyegetik meg őket

    – mondta a kormányzó. 

  • A lengyel kormány egy olyan javaslaton dolgozik, amelynek értelmében azokat az uniós tagállamokat, amelyek az oroszoktól vásárolnak energiát, külön vámmal terhelnék – mondta Anna Moskva, Lengyelország klímavédelemért felelős minisztere.

    A miniszter arról is beszélt, hogy Lengyelország azt is kérelmezheti majd az Európai Uniótól, hogy hosszabb ideig tarthassák üzemben a szénnel működtetett erőműveiket azért, hogy függetlenedni tudjanak az oroszoktól. Lengyelország áramtermelésének körülbelül hetven százalékát jelenleg ebből a forrásból biztosítják, azonban 2025-től kezdve az uniós klímacélok miatt korlátozniuk kellene ezeknek az erőműveknek a működését. 

    Frans Timmermans, az Európai Bizottság klímavédelemért felelős biztosa március elején azt mondta ezzel kapcsolatban: nem zárják ki, hogy engedélyezik, hogy az erőművek tovább működjenek, ha ezért cserébe az adott tagállamok nagyobb hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztésekre.