Oroszország megindította a háborút Ukrajna ellen

GettyImages-1238719064
2022.02.24. 07:42 Módosítva: 2022.02.24. 15:34
Csütörtök reggel megindult az orosz invázió Ukrajna ellen. Egyszerre több ukrán várost rakétatámadás ért a reggeli órákban. A főváros mellett az ukrán fegyvergyártás központját, Harkivot, a déli Herszont, de még a nyugati Ivano-Frankivszkot is rakétákkal lőtték. Az elsődleges célpontok Ukrajna repülőterei voltak, valamint a fegyverraktárak, ugyanakkor néhány lakóépületet is támadás ért. A két ország megszakította a diplomáciai kapcsolatot.

Csütörtök reggel megindult az orosz invázió Ukrajna ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban televíziós beszédet mondott, és úgy fogalmazott, „különleges katonai művelet” kezdődött meg a Donbasz régióban. Alighogy megszólalt az orosz politikus, az orosz csapatok már meg is indultak Ukrajnába.

Ukrajna központi katonai parancsnokságának jelentése szerint Oroszország több ukrán repülőteret rakétatákkal támadt meg magyar idő szerint csütörtök hajnalban, köztük a kijevi Boriszpilt, továbbá Nyikolajev, Kramatorszk és Herszon várost is célba vette. Az orosz csapatok több helyen átlépték a határt.

Neil Hauer újságíró Twitter-oldalán számolt be róla, hogy három robbanást is hallott Kijev központjában hajnali négy óra körül, nem sokkal később pedig még többet. A közösségi oldalakon közzétett bejegyzések szerint a gyerekeket Kijevben pincébe menekítették a támadások ellen. Helyi beszámolók szerint az ukrán fegyvergyártás központjában, a kelet-ukrajnai Harkivban már orosz csizmák taposták a földet. 

Térképen ábrázoltuk az eddig ismert légitámadásokat.

Orosz rakéták csapódtak be Dnyipróban és Kijevben is, valamint több ukrán nagyvárosban. Oroszország közlése szerint leszerelték az összes ukrán légi bázist (bár Ukrajna légiereje amúgy sem túl jelentős), míg az ukrán haderő azt közölte, hogy lelőttek több orosz repülőt és helikoptert. Az első megerősített hírek szerint ukrán oldalon negyven katona és tíz civil áldozatot számláltak.

Keleten az oroszok által támogatott szeparatisták is támadásokat indítottak Donyeckben és Luhanszkban, amelyet – állításuk szerint – csak részben tartanak ellenőrzésük alatt; erről természetesen az orosz állami média számolt be. Az ukrán kormány közölte, hogy északról, Belarusz felől is érkeztek ellenséges csapatok – ez volt az a terület, ahol nemrégiben, az invázió előtt hadgyakorlatot tartottak. Délen orosz csapatok landoltak Odesszánál a Fekete-tenger partvidékén.

Tüzérség, nehézfelszerelés és lőfegyverek használatával támadnak a határegységek és ellenőrzőpontok ellen

– olvasható az ukrán védelmi minisztérium által kiadott közleményben. Mint írják, a támadás Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernihiv és Zsitomir régió keretében történt. Az alábbi felvételen egy Szumi közelében videóra vett robbantás látható.

Csütörtök délben már azt közölték ukrán források, hogy a Kijevtől húsz kilométerre található Visgorodban orosz harci helikopterek jelentek meg, az ukrán erők légvédelmi rakétákkal reagáltak. 

Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal, Klicsko nyugalomra intett

Csütörtök délelőtt, az offenzíva megindítása után televíziós beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Kitartásra és egységre szólított fel, valamint közölte: megszakítottak minden diplomáciai kapcsolatot Moszkvával. Zelenszkij korábban hadiállapotot hirdetett, Kijevben és több nagyvárosban is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Nem lehet se minket, se a történelmünket elpusztítani

– szögezte le az ukrán elnök a sajtótájékoztatón, amelyen arra kérte az orosz állampolgárokat, hogy menjenek ki az utcára, és tiltakozzanak a háború ellen.

Ama háború ellen, amelyet ellenünk indítottak.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Bildnek azt nyilatkozta: Ukrajnának most az egész világ támogatására szüksége van.

Háborúban állunk és a hazánkért harcolunk, azonnal fájdalmas szankciókat kell hozni Oroszország ellen.

A polgármester szerint az ukrán fővárosban, ahol hajnalban statáriumot hirdettek ki, mindent ellenőrzés alatt tartanak, de az emberek érthető módon nagyon feszültek.  Klicsko közösségi oldalán is üzent a kijevieknek. Mint fogalmazott, a legnagyobb ellenség most a pánik, senki se veszítse el a fejét. Aki nem a kritikus infrastruktúrák fenntartásával foglalkozik, az ne hagyja el az otthonát, és egy bőröndbe készítse össze a legszükségesebb dolgait az okmányaival arra az esetre, ha védett helyre kell menekülnie.


Délután Kijevben szinte folyamatos légiriadó van, több metrómegálló menhelyként várja az embereket.

Folyamatosan arra szólítják fel az embereket, hogy keressenek menedéket.

Ezzel egy időben a  veteránoknak fegyvert osztottak, és mindenkit felszólítottak, hogy segítsen az ország védelmében. A legfelsőbb főparancsnok elrendelte, hogy a lehető legnagyobb veszteséget okozzák az ellenségnek. Az ukrán fegyveres erők végrehajtják a parancsot, és tisztességes válaszcsapást mérnek az rájuk – mondta Hanna Maljar, a védelmi minisztérium helyettes minisztere.

Felhívunk mindenkit, aki fegyvert tud fogni, hogy csatlakozzon a területvédelem soraihoz. Lépjen kapcsolatba a területi toborzóközpontokkal. Azonnal szerezzenek fegyvert

– hívta fel a lakosság figyelmét.

Ukrajna Rendkívüli Állapotért Felelős Állami Szolgálata tájékoztatót küldött ki a lakosságnak – tudta meg az Index. A tájékoztatásban azt írják, hogy amint meghallják a szirénák hangját vagy a jelzőrendszereket, az alábbiakat tegyék:

  • Kapcsolják be a televíziót vagy a rádiót, mert öt perccel a sziréna után ott tudhatják meg az információkat.
  • Miután meghallgatták az üzenetet, hajtsák végre az utasításokat, amelyeket javasoltak.
  • Azt tanácsolták, továbbra is hagyják bekapcsolva a készülékeket, mert előfordulhat, hogy további információk is elhangzanak majd.
  • Az elhangzottakról értesíteni kell a szomszédokat és az ismerősöket, szükség esetén pedig ne mulasszák el a segítségnyújtást sem.

A háború hatása: menekülő emberek, összeomló tőzsdék, szankciók

Arról is beszámoltunk, hogy Kijevből tömegével indultak meg az állampolgárok, Magyarország és Szlovákia felé is sokan tartottak a helyi beszámolók és felvételek alapján. Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál. A Kárpátalja.ma portál csütörtök délelőtti beszámolója szerint az országban kialakult helyzet miatt az emberek megrohamozták a boltokat és a benzinkutakat, a bevezetett hadiállapot miatt pedig többen elindultak Magyarország irányába.

A katonai akciók megindításának hatása rögtön érezhetővé vált a világban.

  • A tőzsdék bezuhantak,
  • a gázárak elszabadultak,
  • a térségben járatokat üzemeltető légitársaságok egytől egyig elkerülik az ukrán légteret, 
  • végeláthatatlan dugók alakultak ki Kijevben,
  • szemtanúk szerint az ukrán–szlovák határon feltorlódtak az Ukrajnát elhagyni szándékozó járművek. 

Közben sorjáznak a nemzetközi szankciók Oroszország ellen, az Európai Unió Washingtonnal összhangban jelentett be intézkedéseket, ezekről itt írtunk.

Mi történik eközben Magyarországon?

Mint megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai katonai műveletek miatt csütörtök délelőtt összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. 

„Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnénk megőrizni” – írta közleményében a Honvédelmi Minisztérium. Hozzátették: ahogy azt az elmúlt napokban Benkő Tibor honvédelmi miniszter több fórumon is elmondta, az Ukrajnában kialakult helyzet miatt a Magyar Honvédség katonákat és eszközöket csoportosít át az ország keleti régióiba. A tárca kommünikéjét itt olvashatják.

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje közösségi oldalán szólalt meg az eszkalálódó helyzettel kapcsolatban. Szerinte mára egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor megbízhatatlan szövetségese az Európai Uniónak és a NATO-nak. Márki-Zay Péter követeli, hogy a kormány függessze fel a paksi atomerőmű bővítésének engedélyezési eljárását, valamint azonnal utasítsa ki az országból a Nemzetközi Beruházási Bankot.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője az Index kérdésére elmondta: már a csütörtök hajnali események előtt is agresszióról beszélhettünk, mert a két szakadár köztársaság az ENSZ és a nemzetközi jog szerint is Ukrajna területe. A biztonságpolitikai szakértővel készített interjúnkat ide kattintva olvashatják el.

Az eseményeket percről percre követjük az Indexen, kattintson ide

(Borítókép: Légi csapás helyszíne Csuhuiv városában 2022. február 24-én. Fotó:  Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / Getty Images)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport