Egyre több jel utal arra, hogy Kína erővel akarja visszavenni Tajvant

Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyire is lehet komolyan venni Peking fenyegetését, hogy ha kell, erővel annektálja Tajvant, egyre több jel utal arra, hogy nem riadna vissza ettől. 

A közelmúltban rekordszámú kínai harci gép repült be a sziget légvédelmi azonosító zónájába, amit széles körben továbbra is erőfitogtatásnak minősítenek. Az utóbbi idők kínai haderőfejlesztése és hadgyakorlatai azonban árnyaltabb képet festenek a helyzetről.

Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt héten arról beszélt, hogy az egyesítés meg fog történni, tetszik vagy sem, amire Tajpej jelezte, nem fogja egykönnyen megadni magát. A vészmadarak szerint azonban a szavakat tettek követhetik. 

Földön, vízen, levegőben

Peking erőfitogtatásai elsősorban az Egyesült Államoknak szólnak, jelezve, hogy beláthatatlan következményei lennének annak, ha a Fehér Ház beleszólna Peking Tajvannal kapcsolatos terveibe. A kínai állami média pedig erősíti az üzenetet: „halálos döfést” kapna az Egyesült Államok, ha beleavatkozna bármilyen katonai konfliktusba a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság között. 

Mert könnyen meglehet, Pekingben már elkészültek az invázió tervei, a casus bellit pedig az amerikaiak szolgáltatták. A múlt héten leplezte le a Wall Street Journal, hogy amerikai katonák állomásoznak a szigeten, amit a kínai jog akár felhatalmazásnak is tekinthet a Tajvan elleni támadáshoz. 

A minap láttak napvilágot azok a műholdfelvételek, melyeken a Tajvanhoz legközelebbi katonai légi bázisok felújítása és megerősítése bontakozik ki. A munkálatok tavaly év elején vették kezdetüket, és a világjárvány sem szakította félbe őket. 

A Fucsian tartományi Longtien légi támaszponton légvédelmi állásokat, lőszerraktárakat, kifutókat, bombabiztos hangárokat építenek és újítanak fel úgy, hogy minden út a kifutópályára vezessen. Ennek célja nem lehet más, mint a felszállás felgyorsítása. 

Hasonló munkálatokat végeznek a közeli Hujan bázison, ami mindössze 300 kilométerre fekszik Tajvan föld alatti Csajsan légi támaszpontjától, melynek kiiktatása stratégiai fontosságú lenne egy offenzíva esetén. 

A kínai hatóságok gondolnak a védelemre is, a keleti katonai körzet légierő-parancsnokságnak a Tajvannal farkasszemet néző csangcsoui központját föld-levegő rakétákkal szerelték fel. 

A South China Morning Post által megkérdezett katonai szakértő, Antony Wong szerint a hujani munkálatok után egy egész repülődandárt el fog tudni szállásolni az ottani légi támaszpont. De nemcsak a három bázist, hanem más légi és rakétakilövő támaszpontokat is felújítottak Kína déli tengerparti vonalán, rámutatva arra, hogy Peking fokozta a tajvani egyesítésre való harci felkészülést, bár a hadművelet kezdetének az időpontja még nem ismert – fogalmazott Lu Li-si tajvani volt katonai kiképző. Egyúttal rámutatott, hogy a munkálatokat az is indokolta, hogy Peking rádöbbent, ha konfliktusra kerülne sor,

Számos elemző rámutat, hogy Kínának gyors és végzetes csapást kell mérnie a tajvani katonai létesítményekre, mielőtt elindítaná a szárazföldi inváziót. Márpedig a sziget elfoglalásához kínai bakancsoknak kell taposnia Tajvan földjét. Úgy tűnik, Peking erre is készül, az állami média a minap adott ki egy propagandavideót a kínai katonaság, a Népi Felszabadítási Hadsereg partraszállási manővereiről. 

Tajvan a szárazföldi megszállással számol is, egyfajta körkörös védelmi vonalat épített ki, amelynek az utolsó védőbástyáit maguk a szigetlakók jelentik.

A tajvani egyesítésről értekező kínai törvény a békés folyamatot részesíti előnyben, kivéve, ha ennek már nem látni semmi esélyét. Peking vélhetően már felhagyott a békés egyesítés gondolatával, már hallani sem akar arról, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök ajánlatának megfelelően egyenlő félként tárgyaljon Tajpejjel. Pláne úgy, hogy a tajvani államfőt a kínai kormány javíthatatlan szeparatistának tekinti, így nem is hajlandó vele szóba állni.

(SCMP/CNN)