Leszerelné az atomfegyvereket, de közben az elrettentés politikáját is alkalmazná a német külügyminiszter.

Nagyobb erőfeszítéseket sürgetett a nukleáris leszerelés érdekében Heiko Maas német külügyminiszter szerdán, a jordániai Ammán városában tartott leszerelési konferencián, amelyen tizenöt ország képviselői vettek részt. Ugyanakkor a politikus azt is hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is kíván marad a NATO nukleáris elrettentő programjának  – írja az MTI.

Olyan időkben élünk, amelyekben újabb fegyverkezési spirál alakult ki. És ha továbbra is csak ölbe tett kézzel figyeljük a történést, annak végzetes következménye lesz

– jelentette ki a tárcavezető, aki videón kapcsolódott be a tanácskozásba.

Maas megerősítette országa elkötelezettségét a NATO nukleáris elrettentő képességei, ezzel pedig az amerikai atomfegyverek németországi állomásoztatása mellett. A  politikus hangsúlyozta, hogy NATO-tagállamként Németország biztonsági garanciákat vállalt szomszédjai számára és része a szövetség úgynevezett atomfegyver-megosztási programjának.

A külügyminiszter megerősítette, hogy országa továbbra is ezen kötelezettségvállalás részese kíván maradni, ugyanakkor pártja a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetése a nukleáris fegyverek eltávolítását támogatja.

A NATO úgynevezett atomfegyver-megosztási programjának keretében olyan országok is részesei a szövetség nukleáris elrettentésének, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel.

Maas beszédében elutasította az ENSZ nukleáris fegyverek teljes tilalmáról szóló nemzetközi szerződését (TPNW), amely január 22-én életbe lép, miután időközben 51 ország azt már ratifikálta. Úgy fogalmazott: nincs értelme olyan szerződéseket kötni, amelyeknek nem részesei az atomfegyverekkel rendelkező országok.

A TPNW-t 2017-ben fogadta el az ENSZ Közgyűlése 122 igen szavazattal 1 voks ellenében és 1 tartózkodás mellett. 69 ENSZ-tagállam nem szavazott, köztük az összes atomhatalom és a NATO-tagállamai, kivéve Hollandiát, amely az egyetlen nem szavazatot adta le.

és a területükön se nem állomásozhatnak, se át nem haladhatnak nukleáris fegyverek,  valamint segítséget sem nyújthatnak semmilyen atomfegyverekkel kapcsolatos tevékenységhez. Ha nukleáris fegyverrel rendelkező ország csatlakozik a megállapodáshoz, akkor adott határidőn belül ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul fel kell számolnia atomprogramját.

A német, a francia és a brit külügyminiszter közös nyilatkozatban ítélte el Iránnak azt a bejelentését, hogy újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását. Ez jóval a fölött a szint fölött van, amelyet engedélyeztek Teherán számára Iránnak a nagyhatalmakkal 2015-ben kötött, az ország nukleáris programjáról szóló megállapodásban.

Mélységesen aggodalommal tölt el bennünket, hogy Irán január 4-én 20 százalékosra kezdte dúsítani az uránt a Fordóban működő, föld alatti urándúsító létesítményben

– fogalmaztak a tárcavezetők a német külügyi hivatal által nyilvánosságra hozott közleményben. Hozzátették, hogy ez a lépés a tömegpusztító fegyverek elterjedésének jelentős kockázatával fenyeget, és egyértelműen sérti Iránnak a Közös Átfogó Cselekvési Tervben (JCPOA – az atomalku hivatalos neve) vállalt kötelezettségeit és a megállapodás további aláásását jelenti" – közölték.

Ez a súlyosan negatív fejlemény" aláássa azokat az ígéreteket, amelyeket a felek tettek a megállapodással kapcsolatban december 21-én, és veszélybe sodorhatja a diplomáciához való visszatérés rendkívüli lehetőségét a következő amerikai kormányzattal

– vélekedtek az európai miniszterek. Ali Rabiei iráni kormányszóvivő hétfőn bejelentette, hogy Irán újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében.

A 20 százalékos dúsítási szint már jóval meghaladja a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékot. Irán részéről válasz arra, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a Teheránnal szemben hozott szankciókat. Irán többször jelezte, hogy gyorsan vissza tudja állítani az atomalkuban foglalt állapotot, amennyiben az amerikai szankciókat feloldják.

A nukleáris fegyverekhez 90 százalékos dúsítású urán szükséges. Az urán 20 százalékosról 90 százalékosra dúsítása azonban már nem számít igazán "nagy ugrásnak" szakértők szerint.