Kínai miniszter: Helyes lépés volt a Tienanmen téri mészárlás
További Külföld cikkek
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
A kínai kormány általában úgy kezeli az 1989-es, Tienanmen téri mészárlás kérdését, vagyis azt, hogy 1989 június 4-én katonai erővel leverték a pekingi diáktüntetést, akár 10 ezer embert is lemészárolva, hogy agyonhallgatja a kérdést. A vérengzés 30. évfordulója előtt pár nappal viszont más stratégiát választott a kormány a Hong Kong Free Press szerint:
A kínai védelmi miniszter elismerte és "helyes lépésnek" nevezte a tüntetések véres leverését.
Vej Feng-ho védelmi miniszter egy Szingapúrban tartott biztonságpolitikai fórumon egészen pontosan azt mondta: "az az eset [a Tienanmen téri tüntetés] politikai turbulenciát okozott, a központi kormányzat pedig lépéseket tett, hogy ezt megállítsa, ami helyes döntés volt."
A miniszter szerint Kína az elmúlt 30 évben Kína komoly változásokon ment át, és úgy látja, hogy az ország azért élvezheti most a fejlődés és stabilitás előnyeit, mert a kormány akkor azt tette, amit tett.
Kínán belül persze erről nem nagyon értesülhetett senki, hiszen a kínai hatóságok szigorúan cenzúráznak mindent az internetről, aminek bármilyen köze van a 30 évvel ezelőtti mészárláshoz. A Tienanmen téri események szigorú tabunak számítanak az országban, a hatóságok pedig minden évben több aktivistát és újságírót is őrizetbe vesznek az évforduló előtt, biztos, ami biztos alapon.
A véresen levert tüntetések 1989 áprilisában kezdődtek, amikor diákok és munkások demokratikus rendszerváltásért kezdtek tüntetni a pekingki Tienanmen téren. Hét héttel a tüntetések kezdete után a kínai hadsereg tankjai behajtottak a térre és tüzet nyitottak a tüntetőkre, akkori becslések szerint akár ezer, újabb kutatások szerint viszont akár tízezer halálos áldozatot is követelve. A kínai kormány akkor "ellenforradalmár zavargásnak" minősítette a tüntetést, amelynek leverése során a hivatalkos számok szerint 200 civil és több tucat rendőr és katona vesztette életét.