Benyomultak a törökök a kurd területekre

További Külföld cikkek
-
Beindult a konteó-gyártás, Brüsszelhez kötik, hogy Magyarországon és Szlovákiában terjed a száj- és körömfájás
- Magyarország autoriter rendőrállam; maguk ne oktassanak ki minket demokráciából – éles vita az EP-ben
- Kilövési engedélyt adhatnak a medvékre Szlovákiában a halálos támadás után
- Donald Trump szerint ma hozza el a felszabadulás napját, de ezzel akár a teljes világot összedöntheti
- Csődvédelmet kért a Hooters Texasban
Növekszik a katonai nyomás az északnyugat-szíriai Afrin kantonon, melyet mind a négy égtáj felől Törökországhoz tartozó, vagy a török hadsereg által ellenőrzött területek vesznek körül. A török hadsereg hétfőn is folytatta a kurd állások bombázását, és egyedül Dzsideresz városából 12 légicsapást jelentettek a kurd hatóságok. A hétvégén több mint 100 célpontot ért tüzérségi- vagy légitámadás, ami a kanton 1800 négyzetkilométerére vetítve elég sűrűnek tűnik.
Afrinba nyugatról és északról (azaz török területekről) megkezdék a benyomulást török hadereg és a török támogatást élvező szíriai szunnita arab és turkomán milíciák egységei is, de hétfőig csak összesen négy helyen tudták megtörni a kurd ellenállást. Az Olajfaág Hadművelet-re keresztelt offenzívában résztvevő szíriai milíciák - saját adataik szerint – 25 ezer katonát vetnek be. A milíciák között több olyan, a Szabad Szír Hadsereg koalíciójába tartozó egység is felvonul, melyet az Obama-kormányzat az Aszad-rezsim és az Iszlám Állam elleni harcra szerelt fel – például korszerű TOW tankelhárító rakétákkal.
30 kilométeres biztonsági zóna = Garancia a háborúra
A szíriai kurdokkal ellentmondásos viszont ápoló iraki Kurdisztáni Régió – melyet idén ősszel kényszerített függetlenségi törekvéseinek feladására a bagdadi kormányzat – bejelentette, hogy bár szívesen küldene csapatokat Afrinba a „szent ellenállás” támogatására, de erre nincs lehetősége, és egyébként is inkább Ankarába küldenének egy delegációt a párbeszéd előremozdítására.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök azonban elkötelezte magát a háború mellett, melynek céljául nem csak Afrin „terroristáinak” megtörését jelölte ki, hanem leszögezte, hogy kelet felé, Manbídzs városa ellen is megindul a támadás. A 200 ezres Manbidzs városa körüli régiót 2016 augusztusában foglalta vissza (török értelmezésben: foglalta el) a kurd vezetésű, de jelentős arab erőket is felsorakoztató Szíriai Demokratikus Erők (Syrian Democratic Forces – SDF) az Iszlám Államtól, és Törökország azóta követeli, hogy az SDF adja át a területet az által patronált szíriai milíciáknak, és vonuljon vissza az Eufrátesz mögé.

Hétfőre egyébként körvonalazódtak a török stratégiai célok is: Törökország egy 30 kilométeres biztonsági zónát akar létrehozni déli határa mellett – ami egyet jelent a szíriai autonóm kurd területek nagy részének annexiójával. A török expanzióval kapcsolatban Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a hét végén óvatosan aggodalmát fejezte ki török kollégájának, Mevlut Cavusoglunak, de Erdoğan egy nyilatkozatában durván legorombította szövetségesét:
Nem érdekel bennünket, mit mondanak. (...) Meg fogják tanulni, milyen rosszul tették, hogy egy terrorszervezetben bíztak.

A papíron a NATO második legnagyobb haderejének elvileg nem okozhat gondot a légierővel egyáltalán nem rendelkező, és csak könnyű tüzérséggel felfegyverzett kurd milíciák legyőzése. Azonban Vietnam óta számos háború mutatta meg, hogy egy dolog a terület elfoglalása, egy másik dolog a terület megtartása és a szinte borítékolható gerillaháború megnyerése.
Erdoğant idegesítették a kurdok sikerei
Törökország közvetlen indoka a harcok megindítására az volt, hogy az Egyesült Államok bejelentette, felszereléssel és kiképzőkkel támogatja egy 30 ezer fős szíriai határvédelmi erő felállítását, melynek felét a kurdok vagy szövetségeseik adnák (ami abból a szempontból érthető, hogy az SDF hosszú szakaszokat ellenőriz a török és az iraki határon is). Az egységek felállítása már meg is kezdődött a kurd területeken.

Az Afrin elleni támadás egyébként egyáltalán nem váratlan, ugyanis előkészítése már októberben elkezdődött, amikor a török hadsereg az Aszad-rezsim, Irán és Oroszország jóváhagyásával ellenőrzése alá vonta a kantonnal délről határos Idlib kormányzóság egy részét. Egyébként az iráni és szír kormányzati tiltakozás valószínűleg csak a nyilvánosságnak szólt, szinte biztos, hogy a török vezérkar a hadműveletről – a 2016-os észak-aleppói intervencióhoz hasonlóan - előre egyeztetett a szíriai polgárháborúban érdekelt hatalmakkal.
Az afrini háború okai természetesen az évszázada megoldatlanul hagyott kurd kérdésben gyökereznek. Török részről a beavatkozást azzal indokolják, hogy a szíriai kurdok vezető ereje, a Demokratikus Egység Pártja és annak fegyveres szárnya, a Népi Védelmi Egységek (PYD/YPG) terrorszervezetek, melyek magukat a húsz éve börtönben ülő Abdullah Öcalan által alapított, nemzetközi terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspárt (PKK) részének tartják.
Azonban érdemes leszögezni, hogy a mára Szíria területének 25 százalékát ellenőrző, az Iszlám Állam elleni harc során az USA szövetségesévé váló YPG nevéhez nem köthető a szíriai dzsihadisták vagy az Aszad-rezsim tevékenységéhez mérhető terror. Ellenben az Iszlám Állam elleni sikerei révén mára Szíria területének 25 százalékát ellenőrző YPG pont marxista-baloldali ideológiája miatt a Közel-Keleten szokatlan elkötelezettséget mutat a föderalizmus, a bázisdemokrácia, a szocializmus vagy a feminizmus iránt.

Az afrini háború az egész régió hatalmi politikáját felrázza. Egyfelől az a paradox helyzet állt elő, hogy az Egyesült Államok két szövetségese esett egymásnak. Másfelől pedig a nemzetközi közösség ráadásul amiatt is aggódhat a terrrorizmus-szempontból egyáltalán nem indokolt offenzíva miatt, hogy az
egy újabb frontot nyitott az eddig is már 600 ezer halottal járó szíriai polgárháborúban.
Ráadásul mivel Afrin 200 ezeres lakossága szinte száz százalékig kurd etnikumba tartozik, ezért egy török vagy törökpárti arab megszállás borítékolja az elhúzódó gerillaháborút. Amellett egy egész Észak-Szíriára kiterjedő háború kiszámíthatatlan következményekkel járhat az amúgy is instabil, a PKK gerillaháborúja és a török hatóságok megtorló akciói által dúlt Dél-Törökországban, ahol becslések szerint 15 millió kurd lakik.

És ezek a bizonytalansági faktorok végső soron bedönthetik a menekültek megállításáról szóló, amúgy is düledezőfélben levő alkut az EU és Törökország között, mivel továbbállásra késztetheti a törökök által feltartóztatott hárommillió menekültet. Afrin kanton egyébként jelenleg a helyi lakosság számát meghaladó, 300 ezernyi kurd, jezidi, arab és turkomán etnikumú menekült él.
Nyitókép: A Szabad Szír Hadsereg katonái lövik a PKK/PYD állásait Idlibnél, január 19-én (Onur Coban/Anadolu Agency/Getty Images Hungary)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Biztonságpolitikai szakértő a kiszivárgott amerikai hadititkokról: Egy ilyen műveleti fegyelemsértés kivizsgálást igényel
Kis-Benedek József szerint felelősségre fogják vonni a hibázókat.
március 26., 18:32
- Külföld
Elismerte Dél-Korea, tömegesen exportáltak gyerekeket külföldre
Sokan a mai napig küzdenek a traumákkal.
március 26., 19:01
- Külföld
Az Atlantic a jemeni offenzíváról szóló teljes Signal-csoportbeszélgetést közzétette
Mindezzel cáfolni akarták Donald Trumpék korábbi állításait.
március 26., 17:56
- Külföld
Szijjártó Péter Moszkvából jelentette be, hogy optimista a béketárgyalásokat illetően
A miniszter az orosz kormány több vezető tisztviselőjével is tárgyalt.
március 26., 15:23
- Külföld
Tarjányi Péter: Túl nagy a kabát az amerikai adminisztrációra
A biztonságpolitikai szakértő kapkodást és zavart lát Donald Trumpék cselekedetei mögött.
március 26., 18:57
- Külföld
A változásról álmodtak Európa közepén, de csak csalódást és adósságot kaptak
Nem erről volt szó a választási kampányban.
március 26., 14:17
- Címlapon
Kína beleszerelmesedett Magyarországba, döbbenetes számok árulkodnak róla
Ha ez így megy tovább, jöhet az újabb rekordév.
2 órája
- Külföld
Mindenre gondoltak a tervezők, csak erre nem: újabb probléma merült fel a csernobili szarkofágnál
A lángok után most újabb problémával kell szembenézni, amire egyelőre nincs megoldás.
március 26., 18:57
- Címlapon
Magyarország autoriter rendőrállam; maguk ne oktassanak ki minket demokráciából – éles vita az EP-ben
A Pride betiltását célzó törvény, valamint az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége adja a vita témáját.
3 órája
- Külföld
„Az orosz propaganda megpróbálja kihasználni a magyar politikai helyzetet”
A VOX Ukrajina ügyvezető igazgatóhelyettese nyilatkozott az Indexnek.
március 26., 06:19
- Külföld
Döntöttek az örmény képviselők, megindulhat az ország EU-csatlakozása
Az örmény külügyminiszter hétfőn még Szijjártó Péterrel kötött gazdasági megállapodást.
március 26., 13:13
- Címlapon
Donald Trump szerint ma hozza el a felszabadulás napját, de ezzel akár a teljes világot összedöntheti
Az amerikai elnök már hetek óta azt ígéri, április 2-a felszabadulás napja lesz az Egyesült Államokban.
3 órája
- Külföld
Scotland Yard: nem bűncselekmény okozta a Heathrow repülőteret megbénító tüzet
A Heathrow-t 18 órára lezárták, és 63 ezer környékbeli lakás is áram nélkül maradt.
március 26., 06:23
- Külföld
Ausztria megteremti a lehetőséget a menedékkérők családegyesítésének felfüggesztésére
Jogvédő szervezetek bírálják a kormány tervét, amit bíróságon terveznek megtámadni.
március 26., 19:46
- Külföld
Bikaviadal csak vérontás nélkül rendezhető Mexikóvárosban
A matadorok kezében nem lehet szúró vagy éles eszköz, a viadal időtartamát pedig korlátozták.
március 26., 19:52
- Külföld
Az Európai Bizottság azt kéri az uniós polgároktól, hogy állítsanak össze egy 72 órára elegendő túlélőcsomagot
A tagállamok felé is kéréseket fogalmaztak meg.
március 26., 19:45
- Mindeközben
Pély Barna is jelen volt gyermeke születésénél, de a sokktól elfelejtette, mit mondott először lánya láttán
4 órája
- Címlapon
Politikai földindulás Nyugat-Magyarországon, a komplett városvezetés kilépett a pártokból
A polgármester is így döntött.
6 órája
- Mindeközben
Fenyvesi Barna már megbánta, hogy kitálalt Nemazalány hűtlenségéről: „Senkinek nincs joga támadni őt”
5 órája
- Külföld
Donald Trump tanácsadója felelősséget vállalt a háborús tervek kiszivárogtatásáért
Nem csitul a botrány Mike Waltz körül.
március 26., 09:17
- Külföld
Pataky Attila elmondta, mit gondol valójában Azahriah-ról
A rocker szerint a fiatal előadó nem figyelt a suliban, ezért keveri a diktatúrát és szabadságot.
március 26., 07:42
- Külföld
Szijjártó Péter fontos bejelentést tett Moszkvában a magyar energiaellátással kapcsolatban
A tárcavezető közlése szerint tavaly rekordmennyiségű földgáz érkezett Magyarországra.
március 26., 10:51
- Mindeközben
Zimány Linda 39 évesen sem érzi, hogy elkésett volna a családalapítással: „Minden a megfelelő időben történik az életben”
6 órája
- Külföld
Nem hagyja magára feleségét, J. D. Vance is Grönlandra látogat
A sziget biztonsági helyzetét vizsgálják.
március 26., 07:54
- Külföld
Huszonkettőre emelkedett a dél-koreai erdőtűz halálos áldozatainak száma
Az oltást nehezíti az erős szél.
március 26., 06:45
- Külföld
Folytatódnak a törökországi tüntetések, már 1400 embert tartóztattak le
Több jogvédő csoport és az ENSZ is elítélte a rendőrök erőszakos fellépését.
március 26., 06:39
- Külföld
Légitámadást intéztek egy amerikai hadihajó ellen a jemeni húszik
A támadásokkal nem fognak felhagyni addig, amíg a gázai háború véget nem ér.
március 26., 08:58
- Külföld
Dániában a nők számára is bevezetik a sorkatonaságot
Az EU-ban eddig csak Svédországban volt hasonló.
március 26., 07:00
- Külföld
Florida lazítana a gyerekmunkára vonatkozó törvényen
Ezzel szeretnék leváltani a papírokkal nem rendelkező munkavállalókat.
március 26., 08:15
- Mindeközben
Társai egyöntetűen szerették volna, ha Dávid Petra távozik a Farm VIP-ből, de mégsem ő esett ki
7 órája
- Címlapon
Nem szerdán, hanem csütörtökön érkezik Budapestre az izraeli miniszterelnök
A BKK mindenkinek azt ajánlja, hogy BudapestGO-ban kísérje figyelemmel az aktuális forgalmi változásokat.
1 órája