Obama elküldte javaslatát a kongresszusnak

Elküldte az amerikai kormányzat a kongresszusnak azt a határozati javaslatot, amely felhatalmazná Barack Obama elnököt, hogy katonai erőt vessen be Szíria ellen, erről ugyanakkor majd csak a szeptember 9-i héten fognak szavazni a nyári szünetről visszatérő szenátorok és képviselők. Az elnök szombaton bejelentette, hogy az elvi döntést már meghozta a Szíria elleni katonai fellépés elindításáról, de ennek végrehajtásához kéri a kongresszus felhatalmazását.

Fotó: Jim Watson / AFP

Szíria: a nagy visszavonulás kezdete

Az al-Thawra szíriai állami lap vasárnap már „a történelmi amerikai visszavonulás kezdeteként" értékelte Obama döntését a kongresszus bevonásáról, írja az AP. A szíriai rezsim véleményét is megjelenítő lap szerint Obama azért vonakodik belevágni a katonai akcióba, mert érzi a várható vereséget és eltűntek mellőle szövetségesei.

Az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíció egyik szóvivője elhibázott döntésnek tartja Obama késlekedését, attól félnek, hogy ezzel csak felbátorítják Aszad rezsimét. A BBC helyszíni tudósítója szerint Damaszkuszban vasárnap egy kicsit fellélegeztek, amiért még nem ezen a hétvégén indulnak légi csapások, és úgy vélte, hogy a hátralévő időben a kormány elszállíthat fontos katonai eszközöket.

Jövő héten még nem döntenek

A szöveg szerint az amerikai katonai válasz célja az lenne, hogy az augusztus 21-én John Kerry külügyminiszter bejelentése szerint 1429 ember, köztük 426 gyerek halálát okozó vegyi támadás után elrettentse a szírai rezsimet vegyi fegyverek alkalmazásától, és megelőzze az újabb hasonló mészárlásokat a két és fél év alatt már 110 ezer áldozatot követelő szíriai konfliktusban. A tervezet tartalmazza azt a kitételt is, hogy a szíriai válságra csak politikai úton lehet megoldást találni, vagyis az akció Obama ígéretének megfelelően korlátozott lenne, amerikai katonai nem lépne szíriai földre, és nem Aszad megbuktatását tűznék ki célul.

Több szenátornak már szombat este részletesen ismertették a helyzetet a Fehér Házban, ezért is késett fél órát Obama beszéde. Vasárnap délután a többi szenátort és képviselőt is várják egy zárt ajtók mögött tartott ismertetésre.

A szenátus már jövő héten foglalkozik Szíriával, többek között nyilvános meghallgatásokat tartanak. A szenátus külügyi bizottságának elnöke azt mondta, ők már kedden megvizsgálják a határozati javaslatot, de igazoltnak tartja az erő alkalmazását Szíria ellen. Harry Reid, a demokrata szenátorok vezetője azt is bejelentette, hogy a testület legkésőbb a szeptember 9-vel kezdődő héten szavaz a határozatról. Korábban a képviselőház republikánus elnöke, John Boehner már jelezte, hogy a képviselők is akkor döntenek a kérdésben.

Szűkülő elnöki jogkörök?

Obama főparancsnokként bármikor elrendelhetné a kongresszus nélkül is a támadást, azonban az NBC News felmérése szerint minden második amerikai ellenzi, hogy katonai akciót indítsanak Szíriában. Ötből négyen pedig úgy vélték, hogy Obamának szavazást kellene kérnie a beavatkozásról a kongresszusban. Az elnök állítólag péntek éjjel döntötte el, hogy a törvényhozáshoz fordul, miközben a nemzetbiztonsági tanácsadói megosztottak voltak a kérdésben, többségük inkább a kongresszusi felhatalmazás ellen érvelt.

Obama döntését Abraham Lincoln 1863-as gettysburgi beszédének egyik kulcsmondatával indokolta: „Régóta hiszem, hogy az erőnk nem csak katonai képességeinkben rejlik, hanem abban, hogy kormányunk a nép kormánya, a nép által, a népért”. (Az idézet utóbbi fele, a számos demokráciaelmélet alapjul szolgáló „government of the people, by the people and for the people" frázis származik Lincolntól.)

Fotó: Jim Watson / AFP

A lépéssel az elnök sokkal szélesebb körű támogatást tudhatna az akció mögött, de kockázatokat is magában rejt a döntése, nem tudni, mit léphetne, ha a kongresszus elvetné a beavatkozást. Kormányzati források szerint ugyanakkor azzal számolnak, hogy a kongresszus megszavazza majd a beavatkozást. A képviselők és szenátorok közül sokan megszólaltak a kérdésben a héten. Többen, például a 2008-as republikánus elnökjelölt John McCain úgy vélték, hogy egy korlátozott akció nem is lesz elég, ennél komolyabb beavatkozásra van szükség.

A Barack Obama által alkalmazott eljárás sokak szerint trendfordulóként is értelmezhető, az utóbbi harminc évben az amerikai elnökök ugyanis többnyire végrehajtó hatalmuk kiterjesztésére törekedtek. Így tett Ronald Reagan és Jimmy Carter is, amikor kongresszusi felhatalmazás nélkül döntöttek katonai beavatkozásról, de Bill Clinton is így adta ki a parancsot Belgrád 1999-es bombázására. Elemzők szerint a kongresszus bevonása precedenst teremthet, amely a következő kormányok döntési mechanizmusaira is kihatással lehet. Obama döntésének további indoklásaként azt mondta, észben kellett tartania, hogy ő „a világ legrégebben működő alkotmányos demokráciájának elnöke”.

Orosz külügy: Obama csak megerősítésre vár

Az Egyesült Államok elnöke csak politikai megerősítésre vár a kongresszustól a Szíria elleni katonai beavatkozáshoz azzal, hogy benyújtotta javaslatát a törvényhozásnak, reagált Obama döntésére az orosz duma külügyi bizottságának elnöke. Alekszej Puskov úgy véli, az amerikai elnök azt akarja elérni a törvényhozás jóváhagyásával, hogy azt mondhassa: az amerikai nemzettől kapott felhatalmazást a katonai akcióra.

Puskov szerint Barack Obama szombati bejelentésével legalább szeptember 9-ig elhalasztódott a Szíria elleni katonai hadművelet megkezdése. „Ez természetesen az amerikai kormányzat taktikájának megváltozása, a stratégiája nem változik” – hangoztatta az orosz kormányzó párt politikusa, aki szerint Washington mindenképpen katonai erőt akar Szíria ellen alkalmazni.

Izrael csalódott

Jeruzsálemben csalódást keltett, hogy Barack Obama amerikai elnök a kongresszus felhatalmazását kérte a Szíria elleni katonai fellépéshez. Izraelben elsősorban az iráni atomprogram miatt látják aggasztónak az amerikai katonai csapás elhalasztását, esetleg elmaradását. Obama döntése ugyanis Jeruzsálemből nézve megkérdőjelezi az Irán ügyében tett – az atombomba létrehozására irányuló közvetlen lépések katonai megtorlására vonatkozó – amerikai ígéretek komolyságát is.

A franciák kivárják a kongresszust

Vasárnap Manuel Walls francia belügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország nem lép fel egyedül Szíriával szemben, hanem megvárja az amerikai kongresszus döntését az esetleges katonai támadással kapcsolatban. Az Europe 1 rádiónak nyilatkozva Manuel Walls hangsúlyozta: „Párizs nem cselekszik egyedül. Koalícióra van szükségünk” – tette hozzá.

A Journal du dimanche szerint a franciák is bizonyítékokkal állhatnak elő az augusztus 21-i vegyi támadásra vonatkozóan. A lap úgy tudja, hogy a francia hírszerzés előkészített egy négyoldalas dokumentumot, amivel aztán a beavatkozást egyébként 64 százalékban ellenző francia közvéleményt próbálnák meggyőzni a katonai akció jogosságáról.

Azt már egy hete tudni, hogy a francia nemzetgyűlésben is vitáznak majd szerdán a szíriai helyzetről, de arról egyelőre nincs szó, hogy François Hollande elnök is szavazásra bocsátaná a kérdést, habár Obama döntése után az ellenzék egyre hangosabban ezt követeli. A franciák a héten jelezték, hogy a britek nélkül is készek részt venni a támadásban, amit Hollande Obama beszéde után is megerősített, az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseivé léptek elő a beavatkozás ügyében.

Fotó: Pete Souza / AFP

A Fehér Ház a héten folyamatosan egyeztetett szövetségeseivel, mivel az orosz és kínai vétó miatt várhatóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül kellene akciót indítania Szíriában. A kongresszus bevonásával Obama arra is időt nyert, hogy további támogató országokat keressen.

Több laboratóriumba is szétküldték a mintákat

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) már szombaton jelezte, hogy várhatóan három hétig tarthat majd azoknak a mintáknak az elemzése, amiket az ENSZ ellenőrei gyűjtöttek hétfőtől péntekig Szíriában a feltételezett gáztámadások helyszínein. A hágai székhelyű szervezet a vegyi fegyverek megsemmisítéséről kötött nemzetközi egyezmény betartásának ellenőrzésére jött létre, és ide hozták a mintákat a szakértők.

A szervezet egyik szóvivője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy a mintákat világszerte legalább féltucat laboratóriumba küldik szét elemzésre, olyan országokba, amelyek politikailag nem érintettek a csatározásokban. Annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb eredmények szülessenek, minden mintát legalább két különböző laboratóriumban vizsgálnak meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!