Energiaválság: mindenki menti, ami menthető

Egyes elemzések szerint annál nagyobb csapás már nem érheti Európát, minthogy nem jön orosz gáz. A prognózisok arra jutottak, hogy ezzel már túl is lennénk a nehezén, ám érdemes Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a nyilatkozatát is emésztgetni, miszerint ha ársapkát vezetnek be a gázra, „Európa nem kap semmit”.

Az energetika teljes körű politikai és gazdasági válsággá vált, több európai kormány támogatottsága megingott. A brit családok 14 százalékát pedig úgy érte II. Erzsébet halálhíre, hogy jelentős hátraléka van a közüzemi számlákkal. A hétköznapi ember számára már követhetetlen az a káosz, ami az energiapiacon zajlik. Annak ellenére, hogy igyekezett mindenki olyan bonyolult közgazdasági összefüggéseket is értelmezni, mint például az extraprofitadó, vagy éppen azt, hogy mi az összefüggés az áramár és a gázár között.

Így vagy úgy, de minden kormány beavatkozott. Volt, amelyik segélyeket indított, volt, amelyik direkt intézkedéseket eszközölt. Ezeket gyűjtöttük össze alább.

A legnépszerűbb taktika az energiaárak befagyasztása lett, ezt a példát követi Franciaország és már Nagy-Britannia is. Ez az emberek számára egy könnyen értelmezhető intézkedés. Csökkentik az inflációt, ami a stabilitás látszatával kecsegtet. A másik opció valamilyen szociális támogatási rendszer. Ez általában a legnehezebb. Nem lehet előre tudni, hogy melyik intézkedés a legjobb, hiszen akkor a politikai szereplők az életben maradásuk miatt ugyanazt az utat követnék. Politikai hitvita tárgya lett az energiaválság kezelése, ami lecsapódott a makroközgazdászok sakktáblájára, hiszen „a jelenkor alkimistái a közgazdászok: az ideológiából aranyat akarnak csinálni” – idézet Kopátsy Sándortól. Az viszont a politika természetéből következik: végül mindenki úgy fog felállni az asztaltól, hogy nyert.

Az Európába érkező, Oroszországból származó földgázimport útvonala (Utolsó frissítés: 2022. szeptember 6-án történt). A négy vezeték fülönként váltogatható (Északi Áramlat – Ukrán vezeték – Jamal vezeték – Török Áramlat).

Franciaország tervei

A napokban elérte a novemberre előírt 92 százalékos határt a francia gáztárolók töltöttsége. Az EDF, a francia energetikai vállalat jelezte, az összes atomerőműve működni fog a télen. Franciaország lakossági energiaellátásnak 70 százalékát biztosítja atomenergiából, 16 százalékát földgázból. Ahogy az Engie energiaszolgáltató vezérigazgatója közölte, „viszonylag nyugalommal” tekintenek a gázhelyzetre, hiszen számításaik szerint nem lesz gázhiányuk a télen. 

A kormány megígérte, hogy továbbra is átvállalja a a lakosságtól az energiaárak emelkedésének egy részét. A francia kormány adatai szerint az energiaárak korlátozására az állam az elmúlt egy évben 24 milliárd eurót költött, ebből 16,5 milliárdot a lakossági energiaárak befagyasztására, 7,5 milliárdot pedig az üzemanyagárakra nyújtott kedvezményre. A kormány április elseje óta biztosít literenként 15 eurocentes kedvezményt az autósoknak a benzinkutaknál, az összeg szeptember 1-én 30 eurocentre emelkedett. Ez az intézkedés vonatkozik a vállalkozókra és a háztartásokra is, továbbá minden üzemanyagra érvényes.

Az „európai szolidaritásban” is részt kívánnak venni, így a spanyolokkal és a németekkel a gáz- és áramcsere folyamatos lesz. Sőt, a francia államfő bejelentése szerint készek növeli a gázszállítást Németországba, amely cserébe elektromos áramot szolgáltat, amennyiben az energiaválság miatt arra télen szükség lenne.

A német túlélési stratégia

A német kormány nemrég bejelentette, hogy 65 milliárd eurós (több mint 26 000 milliárd forint) csomagot állított össze – talán Európában ez lesz a legnagyobb csomag, hiszen Németország „nehéz időszak előtt áll”, ahogy Olaf Scholz német kancellár megfogalmazta. A szövetségi kormány a szociális juttatások megemelése, valamint az egyszeri támogatások mellett bevezet egy úgynevezett áramféket is. Ennek értelmében a háztartások és a kis-, illetve közepes méretű vállalkozások egy meghatározott mennyiségig, az úgynevezett alapfogyasztásig kedvezményes áron kapják a villamos energiát. A forrást ehhez úgy biztosítják, hogy elvonják a piaci szereplők váratlanul magas nyereségének egy részét.

Bár ebben a nyilatkozatában a lehetséges politikai karrierutakra nem tért ki, a csomagra a 2022-es és 2023-as költségvetés nyújtja a fedezetet, de a teljes keretösszeg még nagyobb lesz a regionális önkormányzatok terhei miatt. Folyamatosan emelik a családi pótlékot, a lakhatási támogatást, és munkaviszonyban állók után a nyugdíjasok és a diákok is kapnak 300, valamint 200 euró egyszeri támogatást – az ilyen intézkedések rendre egy ár-bérspirál rémképét lebegtetik.

Anglia farkasszemet néz a legrosszabbakkal

Az Egyesült Királyság új és egyben utolsó miniszterelnöke, akit még II. Erzsébet nevezett ki, Liz Truss csütörtöki döntésével két évre befagyasztaná a fogyasztói energiaárak emelkedését. Az intézkedés mintegy 150 milliárd fontba (hozzávetőleg 68 ezer milliárd forintba) kerülhet az országnak. Ez a csomag valószínűleg több mint 100 milliárd fonttal növeli Nagy-Britannia hitelállományát. A brit miniszterelnök a tervek szerint a háztartások átlagos energiaköltségét két éven keresztül évi 2500 font (nagyjából 1 143 000 forint) alatt tartaná. Nagy-Britanniában a fogyasztói árinfláció júliusban 10,1 százalékra ugrott, és ez még csak a kezdet:

Mindezek mellett olyan programot is indítanak, amely az angol jegybankkal közösen dolgoznak ki az energetikai cégek rendkívüli likviditási igényeinek kezelésére, valamint több mint száz új olaj- és gázkutatási engedélyt ad ki az Északi-tengerre. Végezetül feloldják a tilalmat a hidraulikus rétegrepesztéses eljárás ellen. 

Az EU földgázimportja forrás szerinti megoszlásban (teljes – orosz – norvég – LNG – algériai)

Az ibériai kivétel: drasztikusan csökkentették a keresletet

Spanyolország és Portugália energetikai téren gyakorlatilag összefonódik, erre igazi tanúbizonyságot tett az Európai Unió által jóváhagyott „ibériai kivétel”. Ez lehetővé tette számukra, hogy egy évig függetlenítsék a gáz árát a villamos energiáétól, és a gázárat óránkénti ötven euróban maximálták. Emellett energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be.

A belga kormány 100 dollárt osztott ki minden háztartásnak, jövedelemtől függetlenül. A görög kormány az elmúlt három hónapban közel 7 milliárd dollárt, vagyis az éves gazdasági teljesítmény mintegy 4 százalékát fordította az ország összes energiaszámlájának támogatására.

A cseh kormány támogatási intézkedéseket jelentett be, miután a kormány túlélte az áramköltségek miatt tartott bizalmatlansági szavazást. A múlt hétvégén tízezrek vonultak Prága utcáin a NATO-tagság és Ukrajna támogatása ellen tiltakozni.

(Borítókép: Az Északi Áramlat gázvezetékei a németországi Lubminban 2011. november 8-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)