Ezeket vállalja a kormány az uniós pénzekért

Szeptember 18-án arról számoltunk be, hogy az Európai Bizottság körülbelül 3000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós forrás felfüggesztését javasolja, de a magyar kormánynak november 19-ig van ideje arra, hogy teljesítse a vállalásait. Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásért felelős miniszter aznapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a magyar fél teljesíti a vállalásait, ezért bizakodó a megállapodást illetően.

Az Európai Bizottság szeptember 18-i dátummal ellátott dokumentumában tizenhét magyar korrekciós intézkedést soroltak fel:

• Az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése az újonnan létrehozott Integritás Hatóság révén.
• A Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása.
• A korrupcióellenes keret erősítése.
• Az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása.
• A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése.
• Az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében.
• Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése.
• Jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére.
• Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság fokozásáért.
• A közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása.
• Cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében.
• A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés.
• Támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére.
• Az Arachne alkalmazása.
• Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése.
• Jogszabály elfogadása a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.

Társadalmi egyeztetés a jogalkotás előtt

Az első kettő olyan törvényjavaslat, amely az Európai Bizottsággal történő megállapodást szolgálja, júliusban került benyújtásra a kormány részéről.

Mindkettő törvényjavaslat címe úgy indul, hogy „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”:

• Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról,
• Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról.

Varga Judit úgy foglalta össze a két törvényjavaslatot, hogy

a bizottság ajánlásait elfogadva azon vállalásunknak teszünk eleget, hogy a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt biztosítunk a társadalmi konzultációra, valamint biztosítjuk, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is.

Mindkettő javaslat általános indoklása az alábbi bevezetővel indul:

A kormány elkötelezett az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás mellett. A törvényjavaslat benyújtását a kormány és a bizottság közeledő álláspontjai teszik lehetővé, és Országgyűlés elé terjesztése bizonyítja, hogy a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve. Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai párbeszéd során a problémák helyett a megoldásokra koncentrálva közelítsük álláspontjainkat, és keressük a megegyezést a bizottság több ajánlását elfogadva. A kormány ezen törekvéseit példázza a jelen javaslat is.

A törvényjavaslatok tartalmáról korábbi cikkünkben talál további részleteket is.

Jön a Korrupcióellenes Munkacsoport

A szeptember 5-i Magyar Közlönyben megjelent egy határozat „az európai uniós források lebonyolítását érintő jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében működő független hatóság felállításával összefüggő feladatokról”.

Ebben azt is részletezik, hogy a kormány a Magyarországgal szemben megindított eljárás keretében hozott korrekciós intézkedésként egyetért egy olyan független hatóság létrehozásával, amely „általános rálátással rendelkezik, és beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra”.

A határozat második pontjában jelent meg a Korrupcióellenes Munkacsoport:

a kormány kötelezettséget vállal egy új Korrupcióellenes Munkacsoport 2022. december 1-jéig történő létrehozására olyan módon, hogy abban kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez az 1. pont szerinti hatóság nyújt adminisztratív támogatást.

Szintén ebben a Magyar Közlönyben olvashattunk a „a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozásáról” szóló határozatról.

A határozat arra hívja fel a területfejlesztési minisztert, aki Navracsics Tibor, hogy

gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről, valamint vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait, beleértve azokat a helyzeteket, amikor az egyajánlatos eljárások aránya meghaladja a 15 százalékos küszöbértéket.

A keretrendszer létrehozásában és működtetésében közreműködő, a hazai közbeszerzések területén tevékenykedő, független nem kormányzati szervezetek és közbeszerzési szakértők kiválasztásáról is gondoskodni kell, azzal a kitétellel, hogy ennek nyílt pályázati úton kell történnie.

A határozatokról korábban itt írtunk bővebben.

Összeférhetetlenség az alapítványoknál

Szeptember 19-én nyújtották be „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról” című javaslatot. Ennek egyik része a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szól, míg a másik rész lehetővé tenné az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatását.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő javaslat egyrészt az összeférhetetlenségről szól:

A szabályozással a jogalkotó célja, hogy – annak érdekében, hogy az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekei ne sérüljenek – az alapítványi döntéshozatalban, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek döntéshozatalában ne vehessen részt mindaz, akinek objektivitása megkérdőjelezhető, ezért a szabályozás címzettjei kötelesek tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet.

Ki minősül összeférhetetlennek? Így határozzák meg: „Összeférhetetlen az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes. Az összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul be kell jelenteni”.

Azt is tisztázzák, hogy „amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt.” Navracsics Tibor szerint ez a módosítás nem jelenti azt, hogy a miniszterek kivonulnak az alapítványok kuratóriumaiból.

A módosítás másik része lehetővé tenné az Európai Csalás Elleni Hivatal helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatását. Ezzel lehetővé tennék, hogy az OLAF tagjai a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre a pénzügyőrökkel együtt bejussanak. Továbbá a pénzügyőrök helyszínbiztosítással támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását, így az OLAF-ellenőrök hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben.

Így fog működni az Integritás Hatóság

A benyújtott törvényjavaslatok következő köre „az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről” címmel jelent meg. A javaslat célja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az Integritás Hatóság, valamint a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása.

A hatóság minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely befolyásolhatja vagy súlyosan veszélyeztetheti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét 

– részletezi a javaslat, amelyben leszögezik azt is, hogy autonóm államigazgatási szervként a kormánytól és más szervektől függetlenül fog működni.

A hatóság a feladatok ellátása érdekében hivatalból vagy panasz alapján jár el. A feladatkörét érintő jogsértés vagy visszaélés észlelése esetén bárki tehet bejelentést, panaszt, ehhez névtelenséget biztosító bejelentő felületet kell működtetni, amely bizalmas kapcsolattartásra nyújt lehetőséget.

A hatóság köteles lesz bejelenteni a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy szervezetnek, köztük az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, illetve az Európai Ügyészségnek is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli.

Az Integritás Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit 2022. november 4-ig ki kell nevezni, a teljes működést 2022. november 19-én kezdik. Az elnököt és helyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki, a kiválasztás során az objektív szakmai szempontok érvényre jutását segíti elő, hogy az Állami Számvevőszék elnöke a javaslatát a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság által összeállított névsoron szereplő személyek közül teszi meg.

Tíz független, tíz állami szereplő

A munkacsoport a hatóság mellett – de attól függetlenül – működő, elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó testületi szerv lesz. Garanciális jelentőségűnek nevezik, hogy a munkacsoport tevékenységébe a korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplők is bevonásra kerüljenek.

A munkacsoport tagjainak száma huszonegy fő, az elnök mellett lesz tíz, nem kormányzati szereplőket képviselő tag, valamint tíz, az állami szerveket képviselő tag. A nem kormányzati szereplőket „nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes pályázati eljárásban, a szakértelemhez és érdemekhez kapcsolódó tárgyilagos kritériumok alapján kell kiválasztani”.

Ezek mellett létrehoznak egy Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot is Navracsics Tibor munkaszervezetében. A javaslat tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló rendelkezéseket, valamint kivezeti „a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét, illetve ennek megfelelően módosítja az ehhez kapcsolódó rendelkezéseket”. A vagyonnyilatkozati rendszer régi-új változásairól itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tart hivatalában az Európai Bizottság döntéseiről 2022. szeptember 18-án. Fotó: Kisbenedek Attila/AFP)