Orbán ezúttal elszámolta magát

epp
2019.06.05. 07:35
A szakítás szélére jutott a Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolata tavasszal. A Fidesz (ön)felfüggesztése után pedig Orbán látványosan nyitott a radikális jobboldal felé, és Salvini, illetve Strache oldalán szólogatott be a néppártiaknak. Aztán az EP-választási eredmények nem Orbán szája íze szerint alakultak: a Fidesz számára így az az új cél, hogy az EPP-ben maradjon. Még ha ehhez Orbánnak le is kell mondania pár tervéről.

Azt hiszem, jobb ott nekünk. Az Európai Néppárt számára is az a jobb, ha megtart minket.

Ezt, az utóbbi időszak fejleményeihez képest meglepőnek mondható kijelentést tette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Die Welt német lapnak adott interjújában.

A kormány második-harmadik embere, a Fidesz német kapcsolatokért is felelős politikusa ennél is tovább ment: szerinte vannak olyan témák a következő európai parlamenti ciklusban, amelyekben

kooperálni tudunk a zöldekkel és a liberálisokkal.

A kijelentés annyira újszerű, hogy a német lap ezt emelte ki a cikk címében.

Azért érdemes felkapni a fejünket Gulyás kijelentésére, mert kétségtelenül új fejezetet nyit a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viharossá vált viszonyában. Emlékezhetünk ugyanis az elmúlt hónapok történéseire, amikor lépésről lépésre a szakítás szélére sodródott a Fidesz és az EPP kapcsolata.

Felfüggesztés, távolodás, beszólogatás Webernek

A töréspont a nyilvánosságban akkor következett be, amikor Budapest utcáin megjelentek a Soros–Juncker-plakátok. Az EPP-ben addig is voltak kritikusai a Fidesznek és a magyar kormánynak, de az addigi konfliktuskerülő néppártiak sem tudták megvédeni Orbánt amiatt, hogy az Európai Bizottság leköszönő, néppárti elnökét tette kampányában az egyik fő ellenséggé.

Az ezután következő eseményeket – Manfred Weber budapesti látogatásától kezdve a Fidesz (ön)felfüggesztéséig – aprólékosan bemutatta a sajtó. Márciusban a konfliktust jegelték, és úgy döntött a Néppárt, hogy egy háromtagú „bölcsek tanácsát” küld Budapestre, hogy feltérképezze a helyzetet.

A konfliktus azonban nem jutott nyugvópontra, a kormányközeli magyar sajtó – Bayer Zsolttól az Origo névtelen szerzőjéig – heteken, hónapokon át azt sugallta, hogy „ egy ilyen Néppártban nem szabad bennmaradni” , „ az Európai Néppárton kívül is van élet” , illetve „ kifelé a Néppártból, de gyorsan” . És Orbán nem is tartott tűzszünetet: Budapesten fogadta először Matteo Salvini olasz belügyminisztert, majd a botránya előtt az akkor még osztrák alkancellár Heinz-Christian Strachét. A Strachéval tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán alkalmatlannak nevezte a saját pártcsaládja csúcsjelöltjét, a korábban még nagyszerűnek és tiszteletre méltónak nevezett Manfred Webert. 

Látványosan épült tehát az úgynevezett „bevándorlásellenes” koalíció, Orbán pedig – a fideszesekkel folytatott háttérbeszélgetések szerint – arra játszott, hogy pólusképző ereje lehet a csoportnak, és olyan nagyságú frakciót tud alkotni, amely majd partnere lehet az Európai Néppártnak. Orbán állítólag arra játszott, hogy a híd szerepét töltheti majd be az EPP és Salviniék között, és így főszerepe lehet az európai politikai irányvonal kialakításában.

Az EP-választás aztán nem úgy alakult

Május 26-án este felemás szájízzel nézegethette az eredményeket a miniszterelnök. Bár egy jól értesült fideszestől úgy hallottuk, hogy Orbán a választás estéjén ingerülten felelősségre vonta a kampánystábot a szereplés miatt (Orbán magasabb százalékos arányú Fidesz-győzelemre és némileg jobb nagyvárosi adatokra számított), természetesen az európai eredmények töltötték el nagyobb aggodalommal.

Az európai tagállamokban tartott szavazások adatai szerint ugyanis bár előrébb tört a „bevándorlóellenes” jobboldal (Salvini és Le Pen is nyert a saját hazájában), messze nem az Orbán szája ízének kedves mértékben.

Az EP-ben ugyanis akkor sincs meg a többsége az EPP-nek, ha a messze nem mindenben egyetértő jobb és radikális jobb szavazatait egyberakják.

Orbán Viktor érkezik győzelmi beszédére a Fidesz Bálnában tartott eredményvárója után 2019. május 26-án.
Orbán Viktor érkezik győzelmi beszédére a Fidesz Bálnában tartott eredményvárója után 2019. május 26-án.
Fotó: Németh Sz. Péter

Már május 26-a éjszakáján egyértelműnek tűnt (mi is megírtuk másnap), hogy az EPP nem jobbra, hanem balra fog nyitni: a szocdemek ugyan gyengültek, ám a megerősödő liberálisokkal és zöldekkel együtt össze tudnak rakni egy erős többséget – akár a renitenskedő fideszesek nélkül is. 

És éppen ezzel számolta el magát Orbán: rá kellett eszmélnie, hogy

az eredmények alapján a következő ciklusban neki jobban szüksége lesz a Néppártra, mint a Néppártnak rá.

Hiszen ha a Fidesz a Néppárton kívülre szorul, sokkal távolabb kerül a fő döntésektől, a néppárti vezetőktől (például a német kancellártól), és persze egy csapásra eltűnik a védőburok Magyarország körül bármilyen kötelezettségszegési vagy jogállamisági eljárás esetén.

Orbán új célja: szakítás helyett maradás

Orbán tehát belátta: mindenáron maradni kell az Európai Néppártban. Hogy ezt kifelé is jelezze, nem csak retorikai gesztusokat tett. Fideszes forrásaink szerint a közigazgatási bíróságok felállításának visszavonása is ezzel van összefüggésben. De nem arról van szó, hogy egy néppárti ukázt hajtott volna végre Orbán – sokkal inkább megelőző beavatkozásként ki akart húzni egy méregfogat, meg akart szüntetni egy problémát, amely a német politikai és nem mellékesen a befolyásos német befektetői piac szemét szúrta. Gulyás Gergely a Die Welt kérdésre, hogy az EPP-tagság megőrzése érdekében léptek-e az ügyben, azt mondta, hogy nem ez volt a döntés oka, de „meglehet, hogy az EPP-nek így könnyebb lesz minket benntartani”.

Szintén nem mellékes, hogy Orbán a közigazgatási bíróságok ötletgazdáját és fő felelősét, Trócsányi László igazságügyi minisztert tervezi küldeni az Európai Bizottságba. És előre kalkulálhatóan nagy támadási felületet jelentett volna számára a nemzetközileg vitatott közigazgatási bírósági rendszer felállása. A kormány a választások utáni első ülésén döntött is az új bírósági rendszer jegeléséről, amelyet Gulyás Gergely csütörtökön azzal indokolt, hogy „az elképzelés európai és nemzetközi vita középpontjában áll”.

Ezek után érthetőbbé válik Gulyás Gergely Die Weltnek adott nyilatkozata a Fidesz EPP-ben maradásáról és a békülékenyebb hangnem a korábban bevándorláspártiként démonizált liberálisokkal és zöldekkel szemben. Pedro López de Pablo, az EPP szóvivője kedden azt nyilatkozta a Népszavának – miután felröppent a hír Szájer József esetleges EPP-s posztjáról –, hogy a Fidesz nem tölthet be semmilyen tisztséget a néppárti parlamenti csoportban addig, amíg a tagsága fel van függesztve. 

Szájer József az Inforádiónak kedden azt mondta: "az Európai Néppárt EP-frakciójában marad a Fidesz, és fajsúlyos bizottságokban szeretnénk vezetők lenni", illetve

mi az Európai Néppártban gondoljuk el - természetesen megfelelő megfontolás után - a jövőnket.

Pedró López de Pablo erről azt mondta, hogy az EPP a bölcsek tanácsának jelentése alapján novemberben fog dönteni a Fidesz sorsáról. Orbánék érzékelhetően azon kezdtek dolgozni, hogy pozitív döntés szülessen, és a Fidesz maradhasson továbbra is az EPP-ben.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)