A romaügyet jegelik, a kitoloncolások folytatódnak

Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozója után Nicolas Sarkozy francia elnök megerősítette: Franciaországban folytatódik az illegális táborok felszámolása, bármilyen származású emberek lakják is azokat. Megerősítette, hogy Franciaország közbiztonsági megfontolásokból cselekedett.

Az EU egyelőre semmilyen megoldást nem kínál a kitoloncolásokhoz vezető probléma, azaz a romák helyzetének megoldására. A találkozó után az uniós kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy annyit tudott mondani, hogy a romák helyzetével kapcsolatos európai uniós stratégia napirendre kerül majd az állam- és kormányfők egyik következő találkozóján.

Biztonsági probléma?

Júliusban a közép-franciaországi Saint-Aignan-ban zavargások törtek ki, mert a rendőrök agyonlőttek egy rablással gyanúsított cigány férfit, aki állításuk szerint megtámadta őket a kocsijukban. Az eset után több összecsapás volt a cigányok és a rendőrök között. Megrongáltak több épületet, autókat gyújtottak fel, ötven, maszkot viselő támadó még a rendőrség épületébe is megpróbált betörni.

Az eset után Sarkozy a minisztereivel és rendőri vezetőkkel válságtanácskozást tartott. Sarkozy “biztonsági problémának" nevezte a történteket, majd "háborút hirdetett a bűnözés ellen". A francia kormány bejelentette: felgyorsítja a főként romák által lakott illegális telepek felszámolását, és az illegális bevándorlók kitoloncolását. Bár az intézkedés hivatalosan nem csak a romák ellen irányul, a francia hatóságok és politikusok gyakran utaltak ebben az összefüggésben “a vándorló életmódot folytató emberekre”, akik nem állhatnak a törvényen felül. Sarkozy a csempészet és a prostitúció egyik forrásának nevezte az illegális táborokat, ahol ráadásul elfogadhatatlan higiénikus körülmények uralkodnak.

Heti egy operatív intézkedés

Egy belügyminisztériumi dokumentum a prefektusoknak előírta, hogy azonnal foganatosítsanak intézkedéseket az illegális telepek felszámolása, és az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiek ellen. Amelyik telepet nem lehet azonnal felszámolni, az ellen is szisztematikus intézkedéseket ajánlanak. Egy levélben a belügyminiszter az egyik illetékes prefektusnak azt írja, hetente legalább egy operatív intézkedést (evakuálás, felszámolás, kitoloncolás) hajtson végre. A hatóságok figyelmét arra is felhívják, hogy az illegális telepen élők elűzése nem elég, meg kell akadályozni azt is, hogy máshol üssenek tábort.

Becslések szerint Franciaországban 15 ezer balkáni roma tartózkodik. Bulgária és Románia uniós csatlakozása után az ott élő cigányok is szabadon utazhatnak. Az általában képzetlen romák Franciaországban sem kapnak munkát, és sokszor a városokból is kiűzik őket, így telepeket létesítenek. A Párizs közelében fekvő Tremblay-en-Franceból például a nyáron 84 romát költöztettek el, akik a város tulajdonában lévő területen építettek tábort.

A telepfelszámolásokat nem most kezdték. Franciaországból már tavaly csaknem tízezer romát költöztettek vissza Romániába és Bulgáriába, 2010-ben a nyár végégig nyolcezret. Csak nyáron a francia hatóságok 200 telepet számoltak fel.

Franciaország a romák visszatelepítésénél egy 2004-es EU-irányelvre hivatkozik. Eszerint egy uniós állampolgárnak csak akkor van joga három hónapnál tovább egy máisk EU-országban tartózkodni, ha bizonyíthatóan dolgozik, vagy hozzátartozói eltartják, és van egészségbiztosítása.

Szelektáltak

Franciaországban és a nemzetközi politikában a telepfelszámolás módszere is éles kritikákat vált ki. A cigánytelepeket rohamrendőrök szállják meg korán reggel. Előfordult, hogy a rendőrök szelekciót végeztek a romák között: az egyik oldalra állították a férfiakat, a másik oldalra a nőket, akiket azzal is megfenyegettek, hogy elválasztják tőlük a gyermekeiket, számolt be az állapotokról Jean-Pierre Grand a kormányzó párt képviselője. A kitoloncolt romákat erős rendőri kísérettel buszokkal szállítják a repülőtérre.

A telepfelszámolások és az embertelen módszerek miatt Sarkozyt és belügyminiszterét, Brice Hortefeux-t saját párttársai is élesen bírálták. Külügyminisztere Bernard Kouchner azt mondta, felmerült benne a lemondás gondolata.

A francia állam azoknak a felnőtteknek, akik önként elhagyják az országot, fejenként 300 eurót fizet, és minden gyermek után további 100 eurót. A hatóságok szerint azonban az önkéntes hazatérők jelentős része ismét visszatér Franciaországba. A francia hatóságok ezért vizsgálják annak a lehetőségét, milyen módon lehetne megakadályozni, a kiutasítottak visszatérését. A tervek szerint szeptembertől a kitoloncoltak biometrikus azonosítóját is rögzítik.

Francia belügy?

Az Európai Bizottság a nyáron úgy foglalt állást, hogy Franciaország saját hatáskörébe tartozik az illegális telepek felszámolása és egyesek kitoloncolása. Több roma szervezet azonban az emberi jogok megsértésének minősítette a csoportos kiutasítást. A budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja (ERRC) arra hívta fel Nicolas Sarkozy figyelmét, hogy biztosítsa az uniós állampolgárok jogát a szabad mozgáshoz, köztük a vándorló életmódot folytató cigányokét is.

A botrány szeptemberben tört ki, amikor Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt mondta: “egy uniós országból embereket toloncoltak ki pusztán azért, mert egy bizonyos etnikai kisebbséghez tartoznak. Azt hittem, hogy a II. világháború után Európa többé nem lesz tanúja ilyen típusú helyzetnek."

A deportálásokra való utalás éles nyilatkozatokat váltott ki, amiért később Reding elnézést kért Franciaországtól. Sarkozy a luxemburgi biztosnak válaszul azt ajánlotta: fogadjon be cigányokat saját hazájában, Luxemburgban.

A biztost az háborította fel, hogy a francia kormány tagjai többször is "biztosították" afelől, hogy diszkriminatív megfontolások nem húzódnak meg a kitoloncolások mögött. Kiderült azonban, hogy a francia belügyminiszter kabinetfőnöke körlevélben szólította fel a prefektusokat az illegális táborok - "és elsősorban a cigánytáborok" - felszámolására. A körlevél szövegét azóta módosították, és már nem tartalmazza a diszkriminatív utalást, ám a francia hatóságoknak nem csak szavaikat, hanem magatartásukat is meg kell változtatniuk - fejtette ki Viviane Reding.