Videojátékokat támogatnának Vajnáék

A filmtörvény tervezete szerint – a javaslat részletes vitáját ma délután tűzi napirendre az Országgyűlés – a játékprogram részeként megjelenő 3D animáció is bekerülne a támogatandó filmalkotások közé, így az ilyeneket gyártó cégek jogosulttá válnának a közvetett állami támogatásra, pontosabban a gyártási költségvetéshez képest számított 20 százalékos adókedvezményére. A filmtörvény módosításban is részt vállaló filmipari kormánybiztosnak, Andrew Vajnának az Intercom forgalmazócég mellett tavaly decemberig tulajdonrésze volt a legnagyobb magyar számítógépes 3D animációkat készítő cégben, a Digic Picturesben, és előtte a Black Hole nevű játékcégben is.

Digic Pictures konkurencia nélkül

A legnagyobb magyar cég, ami videojátékokhoz animációs betéteket gyárt, az Óbudai-szigeten működő Digic Pictures 3D animációs stúdió a gémerek világában jól ismert világszerte.  Andrew Vajna excége 2000-ben alakult, kezdetben a korábban szintén az ő tulajdonában álló, ám játékfejlesztésre specializálódott Black Hole stúdió társaként. A Digic-nél videojáték-előzeteseket és -betéteket készítenek főleg külföldi játékfejlesztő cégek megrendelésére. Ilyen volt a Mass Effect 3 című játék beharangozója, amiért idén az európai viszonylatban meghatározó Animago Awards díját kapták a legjobb utómunkáért. Az elmúlt három évben a legnevesebb számítógépes animációs fesztiválokon nyertek elismerést: 2009-ben az Assassin Creed 2, 2010-ben a Civilization V, 2011-ben pedig az Assassin’s Creed Revelations játékok trailerével győztek.

„Egyáltalán nem dolgozunk olcsón, nagyjából ugyanazt a költségvetést kérjük egy projektnél, mint egy amerikai cég. De ezért a pénzért többet adunk, jobban odafigyelünk. A kiadót egyébként sem az érdekli, hogy megspóroljon százezer dollárt, hanem az, hogy az ő filmje legyen a legjobb az E3-on” – mondta az Indexnek még tavaly, a Los Angelesben rendezett játékvásáron Rabb Sándor, a Digic ügyvezetője.

A cégnek 60 alkalmazottja volt a 2011-es cégadatok szerint, információnk szerint azóta 30 százalékkal bővültek. Egy-egy játék promóciós trailerén több tucat animátor dolgozik, a cég motion capture (mozgásrögzítő kamerarendszerrel ellátott) stúdióját is igénybe véve, és van, hogy hat hónapig tartanak egy ilyen kisfilm munkálatai. (Tavalyi gyárlátogatásunkról itt olvashat.)

A Digic Pictures-nek itthon alig van konkurenciája, amit érinthetne az esetleges támogatás. A Filmalap a játékiparban érdekelt magyar animációs stúdiókra vonatkozó kérdéseinkre a Digicen kívül négy céget sorolt fel: a Digital Apes, a Puppetworks Budapest, a Digital Reality, és a Neocoregames cégeket. Ebből az első kettő foglalkozik csak kimondottan animációs munkával. Mindkettő főleg Vajna excége, a Black Hole megrendeléseire dolgozott a piaci szakértők szerint. A másik kettő nem is illik a sorba, hiszen játékfejlesztéssel foglalkoznak, animációt legfeljebb a saját játékaikhoz készítenek.

A videojáték-trailerek költségei sem nyilvánosak, de információink szerint a Digicnél a Microsoft megrendelésére idén készülő Halo 4 animációinak például 600 millió forint volt csak a magyar költsége. A Digic 2011-es árbevétele az Opten cégadatbázisa szerint 675 millió forint volt a 2010-es 497 millió után.

Felmerülhet a kérdés: valóban ezt az iparágat kell adókedvezménnyel támogatni? Eddig sem kaptak közvetett támogatást, és mégis nyereségesek. A külső helyszíneken forgatott valódi filmekkel ellentétben a játékok animációs munkái elenyésző munkahelyet teremtenek. Ráadásul mivel komolyan vehető animációs stúdiós konkurencia nincs itthon, a Digic Pictures-re épül Magyarországon ez az iparág, ez a cég kapná a közvetett adókedvezmény nagy részét.

Arra nézve nincsenek egyértelmű számítások, hogy az állam mennyit profitál abból, hogy adóbevételről mond le. Zachar Balázs, a Filmalap jogi igazgatóját kérdeztük erről: szerinte a filmes adókedvezmény révén az állam által kifizetett támogatásokkal szemben 24 százalékkal magasabb bevételek állnak, amelyek részben a filmszakmai szolgáltatások után keletkező adóbevételek, részben a multiplikátor hatás révén (a filmipar által generált egyéb szolgáltatásokból) folynak be az államkasszába. „Terveink szerint nemcsak a támogatott cégekre, hanem az egész szektorra pozitív hatással lehet, ha az animációs filmgyártás új technológiának terjesztését - amely nagy beruházásokat igényel - ezzel is támogatjuk”- válaszolta az alap munkatársa, de erről továbbra sem láttunk hatástanulmányt.

Indokolt a videojátékos animáció támogatása?

A videojátékok filmbetétjeinek támogatása a Filmalap szerint azért is indokolt, mert az EFAD – European Film Agency Directors is kiemeli azt, hogy "a bizottság új filmtámogatási szabályainak kidolgozásakor figyelembe vegyék, hogy a számítógépes játékok is részeivé válnak az audiovizuális kultúrának". Azonban a lobbitevékenységet folytató szervezetnek ez még csak egy vitára váró javaslata, nem egy uniós irányelv. Az európai bizottság még nem hozott döntést a kérdésben.

A kulturális teszt rugalmas

A filmalap szerint fontos szempont a támogatáskor, hogy a videojáték animációinak át kell menniük a kulturális teszten. "Nyilvánvaló, hogy az erőszakos tartalmú, pusztán a harcra, lövöldözésre, küzdelmekre építő játékok ezen a szűrőn nem mennek majd keresztül" – válaszolták az alaptól.

A kulturális teszt azonban az eddigi tapasztalatok szerint olyan egyszerű, hogy ha egy alkotás főszereplője megváltja a világot, mindenkit megment, és még belekevernek némi mitológiát is a sztoriba, már meg is felel. Ahogy Brad Pitt részben nálunk forgatott zombifilmje, a World War Z is átment a kulturális teszten, és megkapta a 20 százalékos közvetett támogatást. A zombi-karakterekkel működő film nem kizáró ok, ahogy a horror, vagy a thriller műfaj sem. A filmtörvény csak az öncélú erőszakot (például Fűrész) vagy az öncélú szexualitást (pornófilmet) veszi nem támogathatónak, ha az erőszaknak és a szexnek dramaturgiai funkciója van, és megfelel a kulturális teszt pontjaiból annyinak, amennyit hoznia kell, akkor jöhet.

Vajna közvetetten most is érintett

Andrew Vajna lemondott a Digic Pictures cégről  a Holland Antillákon székelő Magyar Enterprises javára. Ugyanígy a Magyar Enterprises lett a tulajdonosa Vajna filmforgalmazó cégének, az Intercomnak is, illetve a filmvetítéssel is foglalkozó, vendéglátóipari Buno Kft-nek is. Ez utóbbival azonban továbbra is élő kapcsolata van Vajnának, ő az egyik cégjegyzésre jogosult ügyvezető.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!