Mégis, kinek kell még az euró?

A litvánoknak a pezsgő és a fogadalmak mellett mást is hozott az új év: 2015. január 1-jén bevezették az eurót. Ezzel az Európai Unió 28 tagállamának több mint kétharmada, 19 használja a közös fizetőeszközt.

A litván miniszterelnök

Fotó: Ints Kalnins

Elsőkből az utolsók

A „balti hármak” közül – Észtország és Lettország után – Litvánia harmadikként csatlakozott az eurózónához. Csak egy hajszál választotta el attól, hogy elsőként teljesítse közülük a bevezetéshez szükséges maastrichti követelményeket, és 2007-től eurót használjon. Egy kivétellel minden feltételnek megfelelt, de az inflációs célon egyetlen tized százalékponttal túllőtt. Később a pénzügyi és gazdasági válság miatt esett el a lehetőségtől, és lemaradt a 2011-ben váltó Észtország, valamint a 2014 óta eurót használó Lettország mögött.

Ellentmondásosak arról az adatok, hogy vajon maguk a litvánok akarták-e az eurót. Egy decemberi felmérés szerint csak 26 százalékuk támogatta, míg 49 ellenezte a bevezetését, egy másikban viszont 63-31 százalékos arányban álltak ki az euró mellett – igaz, előbbit egy euroszkeptikus pártcsoport, utóbbit pedig maga az EU készítette. A kérdésre egyértelműbb választ adhatott volna egy népszavazás, de olyat nem tartottak.

Nincs nagy lelkesedés

Ez az apróság nem zavarta szeptemberben Jyrki Katainent, a finn EU-biztost, hogy kilelkendezze magát az euró népszerűségén. Az akkoriban többek között az euróért felelős politikus szerint a litván lépés „kiemeli a gazdasági és monetáris unió életképességét, amely egy vonzó közösség”.

Mégis rengeteg közgazdász támadja az eurót. A tekintélyes Bruegel think tank egy december 22-i ismertetője például úgy fogalmaz, hogy az eltérő gazdasági trendeket felmutató országok „széttépik a közös fizetőeszköz szövetét”, és az eurózóna soha véget nem érő válságokba” ragadt bele.

Jelenleg nem is nagyon látszik, ki akarná követni a litvánokat. Elvileg mindenkinek kötelező lenne előbb-utóbb áttérnie az euróra az Egyesült Királyságot és Dániát kivéve. Dánia az egyetlen ország, amelyik Litvánia mellett mégis belépett az euró „előszobájába”, az ERM II. árfolyam-mechanizmusba. Svédország oldja meg a legegyszerűbben a kimaradást: szándékosan megsérti a technikai feltételeket.

Az orosz árnyékban élő baltiak sem feltétlenül gazdasági megfontolásokból váltottak. „Jelképes másodlagos jelentése van: úgy tekintünk magunkra, mint akik a lehető legjobban integrálódnak Európába” – jelentette ki Rolandas Kriščiūnas litván külügyminiszter-helyettes, arra utalva, hogy az európai egység védelmet ad nekik Moszkvával szemben.

Fotó: Pascal Rossignol / Reuters

Na és mi, magyarok?

Medgyessy Péter 2003-ban arról beszélt, Magyarország 2008-ban vezetné be az eurót, de a kétszer száznapos program költekezésével, majd a válsággal ezt el is lehetett felejteni. Mára az ötből három feltételt teljesít hazánk, ami szép eredmény arra tekintettel, hogy két évvel korábban még egyet sem tudtunk behúzni.

A magyar kormány nem sieti el a dolgot. „Az óvatos duhajok közé tartozom, nem csinálok ebből presztízskérdést” – nyilatkozta 2014 januárjában Orbán Viktor. A legutóbbi uniós felmérés alapján a magyarok többsége, 54 százalék támogatja a közös fizetőeszközt, míg 39 százalék ellenzi.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!