Világgazdasági válság közeleg

2008-tól kezdődően jelentős mennyiségű szakértelem és tapasztalat tűnik el a világ munkaerőpiacáról - állítja a Deloitte tanulmánya. A második világháború után született úgynevezett "baby boom" generáció első tagjai ekkor lesznek 62 évesek, ez az átlagos nyugdíjkorhatár a fejlett észak-amerikai, európai és ázsiai gazdaságokban. Az elkövetkező 15 évben a fenti országok munkaerő növekedésének 80 százalékát teszi ki az 50 éves vagy idősebb generáció. 2050-re Európa teljes népességének 40 százaléka és aktív korú lakosságának 60 százaléka 60,8 évesnél idősebbekből áll majd. Az egyre növekvő nyugdíjkiadások és csökkenő munkaerő miatt Németország, Olaszország, Spanyolország és Japán gazdasági válságra számíthat. Az időskorúak számának növekedése és ezzel párhuzamosan a fiatalok számának csökkenésére utoljára a Római Birodalom hanyatlása idején volt jellemző Európára.

Verseny a dolgozókért

Különösen négy ágazat számíthat a munkaerő tömeges kivonulására: az egészségügy, a termelés, az energetikai és az állami szektor. Az ausztrál egészségügyi szektorban például várhatóan 31.000 betöltetlen munkahely lesz 2006-ra. Az Egyesült Államok több mint 1 milliós nővérhiánnyal számol 2012-ig. Az amerikai termelő cégek több mint 80 százaléka küzd munkaerőhiánnyal a képzett gépészek, szakmunkások és technikusok körében. A probléma méretét jelzi, hogy a Termelő Vállalkozások Országos Egyesülete (National Association of Manufacturers) már most figyelmeztette tagjait a fenyegető munkaerőválság veszélyeire. Mivel a termelő vállalatok, csakúgy mint a többi ágazat, már most is versengenek a tehetségekért, egymástól veszik el a rendelkezésre álló munkaerőt.

Nem csak a létszám, a szakértelem is hiányzik

A munkaerőhiány nem kizárólag a hamarosan nyugdíjba vonuló Baby Boom generáció miatt lépett fel. A szakértelem hiánya tovább rontja a helyzetet. Ennek megdöbbentő példáját láthatjuk a természet- és műszaki tudományok területén. A NASA előrejelzése szerint az Egyesült Államok egyetemei mindössze 198.000 frissen végzett hallgatót bocsátanak ki, akik betölthetnék az 1998 és 2008 között nyugdíjazott Baby Boom generáció munkahelyeit. Ezt megerősíti a Munkaerő Statisztikai Hivatal (Bureau of Labor Statistics) előrejelzése is, mely szerint az 1996 és 2006 között létrejövő 1,3 millió IT munkahelyből több mint 300.000 betöltetlen marad. Miért nem tudják orvosolni az egyetemek a szakértelem-hiányt? A probléma gyökere a hallgatók csökkenő érdeklődése, az intézményi kapacitás hiánya és az oktatás minősége.

Kína a képzésben is nyerő

A nagy és fejlett gazdaságokban kevés a természettudományi és mérnöki pályát választó diákok száma. Míg Kínában az összes felsőoktatásban tanuló diák 42 százaléka szerez természettudományi vagy műszaki oklevelet, az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 5 százalék. Németországban - amely egykor híres volt innovációjáról és Nobel díjasairól - mára a műszaki végzettséget szerzők száma az 1995-ös adat alig egy harmadára, kb. 36.000 főre csökkent. Ez a kínai egyetemeken hasonló fakultáson végző hallgatók 10 százalékának felel meg. A német hallgatók csökkenő érdeklődése volt az egyik oka annak, hogy a Siemens a közelmúltban úgy döntött, hogy Pekingben fogja kifejleszteni új mobiltelefon-modelljeit. Ez a tendencia várhatóan folytatódik, magával hozva a globális tehetségpiacok további térnyerését.

Talán az egyik legfájóbb tényező ugyanakkor az oktatás színvonalának csökkenése - állapítja meg a tanulmány. Sok iskola nem tart lépést a vállalkozásokat a modern gazdaságban jellemző egyre növekvő komplexitással és gyors technológiai változásokkal. Más egyetemeken pedig egyszerűen nem végez elég diák. Az Egyesült Államokban a diákok mindössze 70 százaléka végzi el a középiskolát, és mindössze 32 százalékuk tesz emelt szintű érettségit, ami a 4 éves egyetemi kurzus előfeltétele. Az afro-amerikaiak és spanyol-amerikaiak körében az érettségit megszerzők aránya 50 százalék körülire tehető, és mindössze 20 százalékuk szerez olyan végzettséget, amely feljogosítja őket az egyetemi szintű továbbtanulásra. Az eredmény: egyre kevesebb és egyre rosszabb minőségű munkaerő, különösen a nagy szakértelmet és magas képzettséget igénylő területeken. A munkaerő-bázisukat hazai forrásból bővíteni és erősíteni kívánó nagyvállalatoknak magukra kell vállalniuk a szakértelem-hiány leküzdését.