Az autópályák a tőzsdére mennek

Másfél év egy helyben topogás és a sorozatos kudarcok után teljesen újraírják az autópálya-finanszírozási tervet - értesült a Népszabadság. A lap értelmezésében a kreatív könyvelési trükkből pénzpiaci sikersztorit varázsolhat a kormány - noha a Kóka János gazdasági miniszterhez köthető új elképzelés még kiforratlan, így számos részlete vár tisztázásra.

Ám ez nincs így

A sztrádakérdés megoldását hétfőre ígérte Brüsszelben Veres János. A pénzügyminiszter ezt a vállalását újságírók előtt tette, s mivel nem feltétlenül az uniós bürokratáknak fogalmazta meg, úgy tűnhet: nem is kell teljesen komolyan venni - magyarázza a lap. De hozzáteszi: "Ám ez nincs így." Arról egyelőre nincs hír, hogy a javaslatot végül - előzetes egyeztetésre - megküldték-e az Európai Unió statisztikusainak, tegnap azonban lázas egyeztetést folytattak a témában az illetékesek. A szívélyes légkörű megbeszélésről csak a Magyar Nemzeti Bank szakértői maradtak le, ők meghívót se kaptak.

Ráadásul túlzottan átlátszó

A nem mindennapi új ötlet a Népszabadság értesülése szerint az, hogy a kormány privatizálná az állami autópálya-kezelő cégeket. A Nemzeti Autópálya Zrt. többségét adnák el - igaz, felmerült, hogy csak a leánycég, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) kerüljön a parkettre. Bárhogy legyen is, a kormány valóban magánkézbe adná a sztrádafinanszírozást. A korábbi, "sztrádatrükként" elhíresült elképzelés egyik legnagyobb hibájának azt rótták fel, hogy a sztrádaépítéssel és -kezeléssel megbízott ÁAK csak látszólag válna piaci céggé, a tervezett szerződéses modell valójában csak az uniós statisztikai rendszer kijátszására szolgál. Ráadásul túlzottan átlátszó, s így nem biztos, hogy elfogadják Brüsszelben.

Ebben az esetben egy probléma adódik

A problémára megoldást jelenthetne, ha az üzemeltető cég magántulajdonban volna - akkor igazi autópálya-koncesszióról, valódi PPP-programról beszélhetnénk. A magánosítással nem lehetne vita az állam szerepéről - sőt az eladással a kormány némi extrabevételhez is juthatna. Az állam egy magántársaságtól rendelné meg a szolgáltatást (a sztrádaépíttetést, -üzemeltetést), és ezért fizetne. A privát autópályacégnek pedig biztos nyeresége lenne, ha jól végzi a feladatát, és kára, ha rosszul.

Ebben az esetben egy probléma adódik: ki legyen a vevő? - teszi fel a kérdést a Népszabadság. A majdnem az összes magyarországi autópályát kezében tartó állami cég nagy falat volna akár nagy külföldi sztrádaüzemeltetőnek is.

Igaz, nem is cáfolta

A kiút így az állami autópályacég tőzsdei bevezetése lenne. A részvénykibocsátás egyrészt tőkéhez is juttathatná a társaságot. Másrészt az így létrejövő széttagolt tulajdonosi szerkezet mérsékelt állami tulajdonlás mellett is megfelelő beleszólást adna a mindenkori kormánynak a cég működésébe. Harmadrészt: a tőkepiaci tranzakció a magyar tőzsdét is segítené.

A lap információit Kóka János gazdasági miniszter nem erősítette meg, "igaz, nem is cáfolta". Korábban viszont azt mondta: nem a finanszírozás módszere a fontos, hanem az, hogy a kormány olyan módszert válaszszon, amely "kiállja a hitelesség próbáját", s biztosan elfogadható az unió számára.

Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke - mint mondta - mindenesetre üdvözölné, ha az autópálya-társaságot az állam a tőzsdére vinné. Szerinte ez egyrészt átláthatóbbá tenné a sztrádaépítéseket, hiszen a tőzsdén lévő cégek gazdálkodásáról szóló adatokat kötelező nyilvánosságra hozni. Másrészt a befektetők is jól fogadnának egy várhatóan kedvező osztalékhozamot nyújtó részvényt a budapesti börzén.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!