Alkotmányellenesen tisztogatott a Medgyessy-kormány

Az Alkotmánybíróság "megállapította, hogy a GET. 85. § (10) bekezdése szerinti egyedi esetre szabott, jogszabályi formába öltöztetett döntés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság elvének szerves részét képező jogbiztonságot" - áll a testület február 19-én hozott határozatában. A döntés azt jelenti: alkotmányellenes volt a földgázellátásról szóló törvény módosításának vonatkozó pontja, amely a határozatban foglaltak szerint kizárólag azt a célt szolgálta, hogy az elfogadásakor is csak lex Kaderjákként emlegetett passzussal a Magyar Energiahivatal élére még az Orbán-kormány alatt kinevezett Kaderják Pétert eltávolítsák. Az Ab az említett bekezdést megsemmisítette, de nem visszamenőleges hatállyal: ez azt jelenti, hogy a jelenlegi vezetés legitim, a leváltott elnök viszont munkajogi pert indíthat.

A PSZÁF-nál lehetett cserélni

A 2002-es kormányváltás után több kormánytól független intézmény élén hajtott végre személycserét a Medgyessy-kabinet. A MEH mellett célkeresztben volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is, de ennek esetében az Ab szerint az intézmény irányításának, szervezetésének átalakításával összefüggésben fogadták el az egyben a vezetőcserét is megalapozó passzusokat. Szász Károly megbízatását azért kellett megszűntetni, mert a szervezetátalakítás következtében maga a tisztség (a PSZÁF elnöki funkciója) szűnt meg - mutatott rá az Ab, és a lépés így nem sértette a jogbiztonságot. Kaderják Péternek, a MEH elnökének elmozdításával viszont a hivatal egyidejű átszervezésére nem került sor, csupán hatásköre változott meg.

Ennek figyelembe vételével az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a határozott időtartamra szóló megbízatás idő előtti megszüntetésének (a személyi változásnak) szervezeti indokoltsága nem volt; az elnöki és az elnökhelyettesi státusok változatlanul megmaradtak. A határozat szerint az állami vezetők határozott tartamú megbízatási jogviszonya idejének lerövidítése csak a törvényben meghatározott objektív vagy szubjektív okok (lemondás, halál, összeférhetetlenség megállapítása, továbbá valamely nevesített felmentési jogcím alkalmazása, a megbízatásra közvetlenül kiható egyéb ok, így például szervezetátalakítás) alapján történhet. A jelen eljárásban vizsgált konkrét megbízatásokat egyedi jelleggel megszüntető rendelkezés viszont ezen követelmények egyikének sem felel meg.

Nem taníthat móresre a kormány

Természetesen magánemberként is örülök a döntésnek, amely megerősítette nem jogászi véleményemet, hogy törvénytelen volt az elmozdításom - mondta az Indexnek Kaderják Péter, aki maga kezdeményezte az alkotmányossági vizsgálatot. Hangsúlyozta azonban: fontosabbnak tartja a döntést abból a szempontból, hogy egyértelművé vált, a kormány nem taníthat móresre egy független intézményt, nem küldhet olyan üzenetet, hogy szakmai helyett politikai szempontokat kell érvényesíteni.

A volt vezető azt még nem döntötte el, hogy az Ab-döntés alapján indít-e a munkajogi pert.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!